A frontvonalon inneni Ukrajna életjeleket mutat, de a hétköznapok messze vannak a normálistól
A kijevi kormány ellenőrzése alatt lévő ukrajnai területeken a száz napja tartó háború ellenére sikerült többé-kevésbé fenntartani az állam működését, sőt több térségben, például Kijevben valamit javult is a helyzet az agresszió első napjaihoz képest. Ám nem látni, visszatérhet-e az élet a rendes kerékvágásba, és bármikor ismét rosszabbra fordulhatnak a körülmények.
Düh, bizalmatlanság, reményvesztettség és fáradtság – ezekkel a szavakkal lehet a legjobban leírni mit éreznek a száz napja tartó orosz offenzíva körülményei között élő ukrajnai polgárok. „Tart a mobilizálás, én is attól tartok, hogy annak ellenére bármikor elvihetnek, hogy egy napot sem szolgáltam a hadseregben. A temetések is nyomasztóak, sok kárpátaljai katona halt meg, az áldozatok között legalább négy magyar is van” – mondja a HVG-nek egy neve mellőzését kérő ukrajnai magyar, aki annak ellenére nem tud átjutni a határon, hogy az ukrán mellett magyar útlevele is van. Egy ideig pedig még működött az, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők kiléphettek magyar papírjaikkal Ukrajnából, ám az utóbbi hetekben megszigorodott az ellenőrzés, és visszafordítják a távozni akarókat.
- Van, de drága
„A boltokban minden van, és úgy tűnik, a benzinellátás is javul. Míg a korábbi hetekben alig volt üzemanyag, és ha volt is csak 10-20 litert lehetett vásárolni hosszú sorbaállás után, most néhány kútnál eltörölték a korlátozást. Persze minden drágább, a benzin például a korábbi 30 helyett most közel hatvan hrivnyába kerül, ami több mint hétszáz forintnak felel meg” – meséli. Változatlanul sok a menekült, továbbra is mintegy négyszázezer, otthonából menekülni kényszerült ember él a Kárpátalján. „Most viszont már a legszegényebbek is jönnek. Míg korábban inkább a középosztálybeliek jelentek meg, most olyanok érkeznek főleg, akiknek komoly és tartós támogatásra van szükségük. Viszont annyiban jobb a helyzet, hogy míg egy-két hónappal ezelőtt sok kijevi eléggé lenézően viselkedett velünk, most ez már egyáltalán nem jellemző” – magyarázta azt, milyen konfliktusok támadhatnak a menekülők és a helyi polgárok között.
Megmaradt, sőt erősödőben van sok ukrán magyarellenessége, ami azzal magyarázható, hogy a budapesti kormány Putyin-barát politikájával változatlanul kilóg az Ukrajnával teljes szolidaritást vállaló EU-s országok sorából, s a helyi ukrán nyelvű médiumok sem sietnek közelíteni a magyar és ukrán közösséget.