Lejárt az oroszok szabta határidő, Mariupol nem adta meg magát
Az oroszok számára óriási stratégiai fontossággal bír a város, így nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyék be.
Az oroszok számára óriási stratégiai fontossággal bír a város, így nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyék be.
2019-ben engedtek az orosz nyomásnak és Putyin országához csatolták a Krím félszigetet – legalábbis a térképen. Ez ma már nem így van.
Az orosz Fekete-tengeri Flotta több mint harminc hajója kezdett hadgyakorlatot a Krím félsziget közelében egy szélesebb körű haditengerészeti manőver részeként - jelentette szombaton a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a flottára hivatkozva.
Leginkább a Krím orosz annektálása és a kelet-ukrajnai szakadárok moszkvai támogatása játszik szerepet abban, hogy Kijev mára a nyugati orientációt választotta, de sok oka van annak, hogy a közeledés csak nagyon lassan megy.
Németország és az USA Kijev feje fölött megállapodott az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat II. gázvezeték üzembe helyezéséről. Kijev attól tart, hogy az oroszok kijátsszák az egyezséget, és az első lehetséges pillanatban leállítják a tranzitszállításokat Ukrajnán keresztül.
Veszélyesnek tűnik, ha Vlagyimir Putyin azt mondja egy szomszédos népről, hogy az a valóságban egy az orosz nemzettel. A napokban az orosz államfő arról az Ukrajnáról állapította meg ezt, amelynek egy részét – a Krímet – Oroszország 2014-ben bekebelezte, s amelynek keleti határvidékét, a Donyec-medence nagy részét Moszkva-párti, orosz támogatást élvező szeparatisták tartják már hetedik éve az ellenőrzésük alatt. Putyin most ötezer szavas tanulmányban fenyegette Ukrajnát.
Támadó hangnemben válaszolgatott Vlagyimir Putyin orosz elnök szokásos éves kérdés-felelet maratonján szerdán. A Kreml ura így egészen más hangulatot teremtett, mint két héttel ezelőtt, amikor jóval békülékenyebb volt a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott genfi csúcstalálkozó után. Putyin elsősorban amiatt volt dühös, hogy a NATO és Ukrajna az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím környékén folytat tengeri hadgyakorlatot.
Március vége óta állomásozott rengeteg orosz katona az elcsatolt félszigeten.
Ideges lett, mert azt hitte, hogy nem működik a számítógépe.
95 méter magas épület emlékszik meg az orosz katonák isteni segítségével aratott győzelmeire. Például 56-ra, vagy a Krím elfoglalására.
Egykori KGB-ügynöktől elvárható ügyességgel keveri a kártyákat Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki a napokban elfogadott alkotmánymódosítások értelmében akár 2036-ig is hivatalban maradhat. Már ha akar, sokan ugyanis úgy vélik, még újabb meglepetések is várhatók.
Kétségbeesett felhívást tett a Krím félszigeten működő legnagyobb magánkézben lévő vadasparkja: a tulajdonos azt kéri, hogy a jószándékú emberek fogadjanak örökbe több mint harminc medvét, mert ha ez nem történik meg, akkor az állatokat el kell pusztítani. Az állatok etetésére szánt pénz azért fogyott el, mert az egészégügyi hatóságok szabálytalanságokat találtak és ezért bezáratták a parkot.
Az 1967-ben elfoglalt Golán-fennsík izraeli annektálásának amerikai elismerése veszélyt jelent a nemzetközi világrendre. A stratégiai fontosságú terület egyben jelentős vízforrás is.
Az orosz elnök szerint a válság megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná. Putyin szerint az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy Kijev ismerje el Szevasztopol és a Krím Oroszországhoz "csatlakozását".
A fehérorosz vezető elfogadta Vlagyimir Putyin meghívását a megszállt ukrán területre, és „nem kérdés, hogy ő a Krímet orosz területnek tekinti.”
A magyar államfő a Krími Platformon Trianonnal hozakodott elő, amit sértésnek érez a legnagyobb román kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki frakció.
A köztársasági elnök egyértelmű állásfoglalása a kormány oroszbarát politikájának ismeretében igen különös.
Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter a Twitteren bírálta csütörtökön az Apple amerikai technológiai vállalatot, amiért a Krím félszigetet Oroszország részeként tüntette fel térképein.
Több mint száz éves gyakorlatot szeretett volna feléleszteni Donald Trump, amikor bejelentette, az USA szívesen megvásárolná Dániától Grönland szigetét. Az amerikai elnök meg is sértődött, amikor Koppenhága kikosarazta őt, s gyorsan utálatosnak nevezte Mette Frederiksen dán miniszterelnököt. Korábban gyakoribbak voltak az országos méretű földvásárlások, ma inkább a lízing a népszerű, de azért a hódítás sem ment ki a divatból.