Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajna szeretné megvédeni a megszállt területeken élő civileket, illetve a polgári infrastruktúrát és minimalizálná a katonai veszteségeket, ezért lehetőséget fog adni arra, hogy az oroszok békésen hagyják el a Krím-félszigetet – nyilatkozta Tamila Tasheva, az ukrán elnök krími megbízottja a Politicónak.
Tasheva ehhez azt is hozzátette, hogy Ukrajna mérlegeli, hogy katonai vagy politikai úton szerezze-e vissza a 2014-ben megszállt területet.
A lap felidézi, hogy Andrij Szibiha, kijevi elnöki hivatal helyettes vezetője nemrég interjút adott a Financial Timesnak, amelyben azt mondta: Ukrajna kész lehet megvitatni Moszkvával a Krím jövőjét, ha Kijevnek sikerül elérnie stratégiai céljait a harctéren.
Hihetetlen veszteségek az orosz hadseregben - egy nyomozás feltárja a valós helyzetet
Kosztroma kiváló helyszín, ha az ukrajnai háború oroszországi hatásait keressük. Ez a város ad otthont ugyanis egy híres ezrednek, amely az Ukrajna elleni harcok minden fontosabb csatájában a frontvonalban volt. Az orosz 331. gárdista ejtőernyős ezred, amelyet gyakran kosztromai légideszant ezrednek is neveznek, a BBC nyomozása szerint, nagy árat fizetett a tavaly február óta tartó ukrajnai invázió miatt.
Szibiha szerint az, hogy készek diplomáciai úton megvitatni a kérdést, nem jelenti azt, hogy ne lennének készek a Krím katonai úton történő felszabadítására.
Ez volt az első alkalom, amikor ukrán vezető felvetette annak a lehetőségét, hogy Ukrajna tárgyalna Oroszországgal. Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa tavaly szeptemberben határozatban rögzítette, hogy semmi esetre sem tárgyalnak Putyinnal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a G20-ak csúcstalálkozóján ismertetett békeelképzelésében is hangsúlyozta: Ukrajna célját, hogy felszabadítsa valamennyi területét, beleértve a Krímet is. A 2022-es orosz invázióig Ukrajna a politikai és diplomáciai tárgyalásokat tekintette a fő útnak, hogy az Oroszország által 2014-ben annektált Krím visszakerüljön Kijev ellenőrzése alá.
Putyin sok százezres emberveszteséget könyvelhet el, és nem csak a harcmezőn
Több mint egymillió orosz állampolgár menekült el hazájából az Ukrajna elleni invázió kezdete óta. Vlagyimir Putyin Oroszországát bő két évtized alatt hatmillióan hagyták el.
