A lengyelországi helyzettel foglalkozik a Washington Post és a Project Syndicate is. A Bloomberg szerzője szerint Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett. Kína bajban van, írja a Wall Street Journal. A Die Presse a belga külügyminiszter legutóbbi EU-s megnyilatkozásait elemzi. Új populista szövetség szökken szárba, ezúttal Orbán Viktor és Robert Fico között. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Pakisztán erőteljesen fog reagálni minden rosszindulatú iráni lépésre – jelentette ki egy pakisztáni biztonsági forrás.
Retro, a rézuszmajom sok társa néhány nap után elpusztult, ő azonban évek óta egészséges.
Kínai kutatók több mint két héttel korábban izolálták a Covid–19 vírust, mielőtt megosztották azt az Egészségügyi Világszervezettel. Mindez hagy némi kétséget afelől, hogy vajon tényleg ismerjük-e a járvány kitörésének körülményeit.
A közleményből az is kiderül, hogy az újszülöttek száma 5,7 százalékkal 9,02 millióra csökkent; ezer főre vetítve 6,39 születés volt, ami a 2022-es 6,77 születéssel ellenben rekordalacsony születési rátát eredményezett.
Mondhatni, házhoz jött az eset.
A globális minimumadó a költségvetések helyzetén nem sokat javít, Kína és az USA kimaradása pedig amúgy is korlátozza a hatását.
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az amerikai elnök a hétvégi választás eredményeire reagálva igyekezett megnyugtatni Pekinget.
A gázai harcok leállítását és palesztin állam megalakítását sürgette az egyiptomi és a kínai külügyminiszter Kairóban. A két ország közös közleményben egyúttal szót emeltek a Vörös-tenger hajózási szabadságáért és a térség biztonságáért is.
Az elnökválasztáson a Kínával kritikus kormánypárti jelölt győzött Tajvanon.
A Szegeden elektromos autók gyártására készülő vállalatot január 8-án egyelőre komáromi székhellyel jegyezte be a tatabányai cégbíróság.
Az ellenzék elismerte a vereséget.
Az Economist értékelése szerint a kínai autók jobbak és olcsóbbak, mint nyugati konkurenciájuk, és nincs miért félnie tőlük a világnak.
A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része.
A kínai elektromos autókat jellemzően 20 százalékkal olcsóbban kínálják, mint az EU-ban gyártott modelleket.
Nem akárhol épülhet meg a keleti nyitás eddig legnagyobb presztízst hozó beruházása, az ellenzék fellegvára adhat otthont a Teslát is előző kínai e-autó-gyártónak, a BYD-nek. Cserébe Botka László polgármester városa pont úgy viselkedik, ahogy a fideszes települések.
Közel kilencezer kilométerrel arrébb folyó választásra figyelhetünk: a hétvége egyik nagy kérdése, hogy milyen eredményt hoz a tajvani elnök- és képviselő-választás. Az nem valószínű, hogy Kínával rögtön katonai konfliktus jöhet, akárki is kerül hatalomra, de a techszektorban sokan izgulhatnak, ha kiéleződnek a gazdasági ellentétek.
Főleg aktivisták használták az állami megfigyelés és a cenzúra megkerülésére az Apple AirDrop szolgáltatását fájlcserére, de a módszer a jelek szerint többé nem biztonságos: egy állami intézet ugyanis állítja, talált egy módszert, amivel visszafejthető több adat is.
Techet Péter a Die Presse számára írt vendégkommentárjában az orbáni szuverenitáselképzelést elemzi. Továbbra is téma Charles Michel lemondása és Orbán Viktor ideiglenes európai tanácsi elnökségének lehetősége. Az egyik legnevesebb német politológus szerint az Egyesült Államok már képtelen megbirkózni a nagy nemzetközi válságokkal, új világrend van kialakulóban. Ha így megy tovább, mármint szétesik Ukrajna ügyében a nyugati egység, a Nyugat hamarosan átadhatja Vlagyimir Putyinnak Európa kulcsait, írja a Daily Telegraph.
