A Magyar Gazdasági és Iparkamara hagyományos évnyitó rendezvényével rúgta be a hetet Orbán Viktor, társai a felszólalásban Parragh László kamarai elnök mellett Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter voltak. Az elmúlt két évhez hasonlóan most sem volt ott a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György – csakhogy most ő idén még csak szóba sem került.

Utóbbit azért emeljük ki, mert az elmúlt hetekben a szélesebb közvélemény előtt is látványosan elmérgesedett Matolcsy-Nagy összecsapás eredménye lehet – noha a jegybank a héten külön közleményt is kiadott arról, hogy káros személyes konfliktusként bemutatni a magyar gazdaság és az jegybank függetlensége körüli vitákat. Pedig pont a jegybankelnök volt az, aki a közelmúltban személyes síkra vitte a kérdést, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egykori MNB-beli alkalmatlanságáról beszélt.

A pénzügyi bulvárt magunk mögött hagyva itt olvasható vissza élő közvetítésünk a gazdasági évnyitóról, ahol a vállalkozóknak szóló üzeneteket Parragh, Varga és Nagy szállította. Aki Orbántól ígéreteket várt, annak csalódnia kellett, a miniszterelnök inkább külpolitikáról beszélt – nagy megfejtéseit egy külön cikkben is összeszedtük.

Az évnyitón nem esett szó róla, de nyilván továbbra is nagyon jelentős a Rákosdubaj-ügy. A beruházásnak még jócskán kell idő, hogy valóban beröffenjen, de azért már most vannak fejlemények. Például már most sürgőssé vált a kiszemelt terület kiürítése, de nagyon sok bérlőnek olyan rövid határidővel mondta fel a MÁV a szerződését, ami a vállalkozásuk működését is ellehetetleníti. Bővebben minderről itt lehet olvasni.

Az MNB ügyeire visszakanyarodva beszélnünk kell a forintról is, ami rég látott, cserébe konstans mélyrepülésben van már hetek óta. Ennek okai között is ott van a Matolcsy-Nagy kaffogás, ami nyilván nem erősítette a befektetői bizalmat, de önmagában nem tehető felelőssé a magyar fizetőeszköz gyengélkedéséért. Az árfolyam már azóta gyengül, hogy Nagy Márton tárcája elkezdett a vállalati hitelek referenciakamatáról ötletelni, de a február végi, 100 bázispontos alapkamat-csökkentés is soknak bizonyult. A forint friss döglődésének hátterét ebben a cikkben tártuk fel.

A Matolcsy-klánnal kapcsolatban pedig a héten arról is írtunk, hogy az MNB egyes vagyonelemei a jegybankelnök fiának környezetében tűntek fel. Matolcsy Ádám és baráti társasága az ország egyik leglátványosabban gazdagodó köre – őket mutattuk be közelebbről:

Makrójelentések a hétről: lassult az infláció, de csak alig, mert bár az élelmiszerek és a vezetékes gáz kevesebbe kerülnek, mint egy éve, azokon kívül sok minden drágult, leginkább az üzemanyagok és a szolgáltatások.

Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a 2023-as GDP-t illető részletes adatokat, amelyek már pontosan megmutatják, hogyan omlott össze a kormány növekedési álma. Egyebek mellett kiderül belőlük, hogy csak az eső mentette meg a magyar gazdaságot attól, hogy 3 százalékkal zuhanjon, de így is csúnya mínuszban zártuk 2023-at, az iparunk pedig az év végén esett vissza, és annyira gyenge lett az utolsó pár hónap, hogy onnan 2024-et is nehezebb beindítani. Pénteken az is kiderült, hogy az idei költségvetést ki lehet dobni, mert már február végére összejött az éves hiány 70 százaléka – 1,7 ezer milliárd forint.

És mindeközben 2023-ban 900 ezer magyar nyugdíjas élhetett a létminimum alatt. Valamint összességében látványosan szegényedünk: tavaly már nálunk volt a legalacsonyabb fogyasztás az EU-ban. Durva volt az infláció, ugyanolyan drága az élet Magyarországon, mint máshol, de közben itthon fele vagy harmadakkora a jövedelem.

Kínai fejleményekben elég gazdag volt ez a hét. Az Orbán-kormány állítólag foggal-körömmel védi nemzeti szuverenitásunkat, de a jelek szerint vezetőnktől az sem áll távol, hogy közben a markába röhögve kínai rendőröket hívjon be az országba, ha már a kínai akkugyárak gombamód elkezdtek szaporodni. A hírek szerint a járőrök a helyi kínai diaszpórát, az országba érkező kínai turistákat és az ázsiai vendégmunkásokat ellenőriznék. A jófejségért cserébe Kína március közepétől kísérleti jelleggel vízummentes beutazást tesz lehetővé a magyaroknak.

Vagy éppen azért, mert otthon tarthatatlanná vált a lefulladás, és Peking most új pályára akarja állítani a gazdaságot. Mindenki legújabb kacatellátóján, a Temun mondjuk pont nem látszanak a kínai gazdaság strukturális gondjai, az ultragyors kiszállítású webshop virul, olyannyira, hogy magyar elemzők már arra figyelmeztetnek: nagyon súlyos következményekkel járhat, ha sikerrel uralja le a magyar piacot a Temu.

AFP / CFOTO / NurPhoto

Már nem Kína, hanem Dél-Korea: a Samsung megerősítette a helyi sajtónak, hogy akkuipari üzemet húz fel Gödön – a városban ez lesz már a harmadik ilyen műfajú gyár. A vállalat a Hyundai-jal együtt 500 ezer elektromos jármű akkumulátorát gyártaná le 2026 és 2032 között, várhatóan Fülöp-szigeteki vendégmunkásokkal.

Maradva Európában, de már európai döntéshozókkal: az Európai Bizottság a héten bemutatta, az egyre durvább orosz fenyegetettség miatt, valamint Donald Trump visszatérésétől tartva hogyan akarja ártalmatlanról háborúkészre felhúzni az EU védelmi iparát. Nem konkrétan ez a hét, hanem az elmúlt hetek nagy horderejű, a kontinens energiabiztonságát közvetlenül érintő fejleményeket hoztak. Ezeket az alábbi cikkben szedtük össze:

A hét képe: ufófények Budapest éjjeli égboltján, a tettes a feltuningolt Biodóm.

Aktualitás: a március 1. és 17. között Fénydómként üzemelő állatkerti üvegbuborékból a megnyitó után két nappal már el is lopták a lézerpadlót, de a rendőrség csütörtök este a 40 éves B. Sándor budapesti lakásán ráakadt. Sándor sajnálja a tettét.

Veres Viktor

Zöld hírek: a MoHu bemutatta, mi meg meg is néztük azt a több mint tízmillió forintba kerülő, palackzabáló, üvegdaráló furgont, amivel a kisebb boltokból gyűjthetik be a visszaváltható palackokat. És találtunk már új generációs, 50 forint betétdíjú palackokat egy üzletben, visszaváltani is sikerült, de művelettől lefagyott – nem az automata, hanem a pénztáros.

Megújuló energia: megfordult a széljárás (elnézést), mégsem kell 2029-ig várni az új szélerőművi kapacitások engedélyezésére, mert a kormány úgy döntött, két hónapon belül kiosztják a csatlakozási engedélyeket azokra a projektekre, amelyeket 2030 előtt megvalósítanának. A 2030 utánra időzített igényeket viszont – legyenek azok bármilyen megújulók – elutasítják, és új szabályok alapján bírálják majd el. Még megújulók, megint Peking:

Nézni- és hallgatnivalók következnek. Utánajártunk a borsodi farkassztorinak, és videóriportot készítettünk, melyben a vadállatok kilövése miatt őrizetbe vett vadászok mellett megszólaltattunk természetvédőt, gazdálkodót, de még két kuvaszt is.

A zCast eheti adásában a klímaszorongás, klímakommunikáció és klímacselekvés háromszögét járta körbe Fait Federika Kis Anna és Vigh Péter, a Másfélfok szakértői segítségével. Hogyan jelennek meg a klímaváltozás jelei már most Magyarországon, miért nem késő megfordítani a folyamatot, és hogyan lehet nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy saját tenni akarásunk tényleges változáshoz vezethessen? Erről is szó esik.

A héten is volt Kasszakulcs, kollégáink ezúttal március egyik slágerét, a most ingyen leváltható lakásbiztosításokat beszélték ki. Kell egyáltalán váltani? Ha igen, mire figyeljünk oda? Vendégünk ezúttal Németh Péter, a CLB független biztosítási alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója volt.

Spanyol-magyar front nyílt a hétvégére, mégpedig vonatgyártási ügyben. A magyar állam 6750 euróért szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására létrehozott projektcégben, ám ez az egész most már büdös Madridnak. A spanyol kormány ugyanis Orbánt és az oroszokat sejti a cég megvásárlása mögött, ezért mindent megtesznek, hogy elutasítsák a magyar ajánlatot. Erőfeszítéseik ellenére, úgy tűnik, megy tovább a felvásárlási folyamat.

Szűkebben vett hazai fejleményekkel zárjuk a hét áttekintését: hagyományos, tavaszköszöntő sajtótájékoztatóján arról beszélt a Hússzövetség, hogy a magyarok az utóbbi években már készek voltak több pénzt adni a húsvéti sonkáért, a trend azonban most megfordul, és idén a legtöbb háztartásban olcsó, kevésbé minőségi áru kerül majd az asztalra. Ez azért is gond, mivel az alapanyag ára történelmi magasságokba emelkedett.

Végül: nyugati kollégáik mintájára tüntetnek a magyar gazdák is, szombattól hétfőig tartó demonstrációt hirdettek. Két helyszínt foglaltak le, gyülekezőhelyként a Népligetet, a demonstráció valós területeként pedig a Pesti alsó rakpart Parlament és Lánchíd közötti szakaszát. A tüntetés érdemi részét, a traktorok belvárosi megjelenését vasárnapra időzítik.

Kedves Olvasóink, e héten technikai okokból a hagyományos szavazás kimaradt heti összefoglalónkból, de nem csinálunk ebből rendszert, a jövő héten visszatér!