Könnyen lehet, hogy belátható időn belül hatástalanná válik az Egyesült Államok Kína ellen hozott szankciója, a pekingi mérnökök ugyanis olyan processzort fejlesztettek, ami feleslegessé teheti, hogy az Nvidiától vásároljanak be a kínai vállalatok.
Gyűlöletet szított a zsidókkal és a bevándorlókkal szemben is a kiújult közel-keleti konfliktus a nyugati társadalmakban. A nagyhatalmi helyezkedések ideológiai és geopolitikai szekértáborokat zavartak össze, a káosz a szélsőséges erőknek kedvezhet.
A New York Times már a pandadiplomációt temeti.
Az önálló kormányzattal bíró, de hivatalosan Kínához tartozó sziget képviseleti irodát nyitna Észtországban. A másik két balti államban már van tajvani képviselet.
Az EU felfuttatná az elektrifikációhoz nélkülözhetetlen fontos fémek bányászatát és feldolgozását. Nyílnak az új bányák, de a helyi közösségek környezeti aggályait is figyelembe kell venni.
Az üzleti szektor aggályai túlterjednek a hirtelen fellángolt közel-keleti konfliktuson, hasonlóan széleskörű kockázati aggodalom forrása a kínai-tajvani viszonyrendszer.
Az összes számottevő nagyhatalomnak voltak "zsetonjai" a térségben, egyikük számára sem mindegy, hogyan rendeződik Izrael és a Hamász kiszélesedéssel is fenyegető konfliktusa, írja a politikai elemző.
Az Egyesült Államok most először adott pénzt és nem hitelt olyan entitásnak, amit az ENSZ sem ismer el.
Önmagában is elég megalázó egy ilyennel furikázni.
Káled Masál 2017-ig vezette a Hamász politikai szárnyát.
A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó Ehud Barak több javaslatot is tesz a jelenlegi izraeli–palesztin válság rendezésére. A New York Times szerzője önmérsékletet vár a Netanjahu-kormánytól. A Washington Post szerint Kína hasznot húz abból, hogy az Egyesült Államok figyelmét leköti az ukrajnai háború és a közel-keleti válság. A kínai és az európai autógyártók piaci küzdelméről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Izrael és a Hamász között zajló háború kérdésessé teszi az India – Közel-Kelet – Európa gazdasági folyosó jövőjét. A projekt több milliárd dolláros beruházást igényel, de ebben a helyzetben a befektetők lelkesedése gyorsan elpárologhat.
A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megvizsgáljuk, merre fordult a világ a háborúk korában és megismerkedünk a a lóf*szok felkent költőjével.
Úgy fest, a magyar miniszterelnökre marad, hogy lobbizzon a kínai technológiáért, ami nem felel meg az uniós szabályoknak.
A szürreális fényshowra biztos felkapják a fejüket a meglepett autósok.
Az DouYu streamingfelület vezérigazgatóját, Csen Sao-csijét október óta nem látták.
A német sajtó már tényként kezeli, egyelőre azonban sem a magyar kormány, sem maga a kínai gyártó nem erősítette meg, hogy valóban érkezne a gyár.
350 méteres mozgólépcsőt szereltek egy hegyre Kínában, hogy a kirándulók dolgát megkönnyítsék, vagyis azt az utat, amelyet túrázva 50 perc alatt lehetne megtenni, így valamivel több mint 10 percesre kurtították.
Egy Tiborczhoz köthető magántőkealap 2022-ben kétszáz hektárt vásárolt Soroksár mellett, területük egy része pedig a lap szerint egybeeshet azzal az 560 hektárral, ahol hatalmas beruházás készül – írja a Válasz Online.
