A közel-keleti ország 40 milliárd dollárt fektet startupokba. Egy olyan területre öntenek dollármilliárdokat, amely már most is bővelkedik pénzben.
Két napos uniós csúcstalálkozó lesz Brüsszelben. Az állam- és kormányfők elsősorban külpolitikai kérdések szerepelnek. Lehet arra számítani, hogy egyes kérdésekben a magyar álláspont eltér majd a többségitől, de minden bizonnyal az elmúlt hónapokhoz hasonló vétóhelyzet nem fog kialakulni. Arra viszont számítani kell, hogy Orbán Viktor érvelése, megközelítései már a soron következő magyar uniós elnökség szempontjából is értelmezendők.
Az Európa-ügyi miniszterek az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken tartandó csúcstalálkozóját készítették elő Brüsszelben, ennek megfelelően állították össze a napirendet is. A magyar álláspont szerint nem világos, hogy az EU mit akar Ukrajnában.
A gyár működése a kínai és más ázsiai országokból érkező alkatrészektől függ, a szállítási vállalatok keresik az alternatív útvonalakat.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Figaro is a svéd NATO-felvételre vonatkozó török döntés utáni helyzetről ír. A Die Presse szerint az EU megvonhatja a támogatást Szlovákiától is. A Daily Telegraph az EU-ellenes pártok előretörésének esélyeit latolgatja. Gideon Rahman a tömeges migráció előnyeit tárgyalja a Financial Timesban. Timothy Snyder szerint nem Trump lesz a befutó az amerikai elnökválasztáson. A Die Welt katonai szakírója szerint aszimmetrikus háború kezdődött Oroszország ellen. Az eszkalálódó közeli-keleti helyzettel foglalkozik a Times. A Bloomberg szerint nem szabad összekeverni Benjamin Netanjahu illetve Izrael érdekeit. Emmanuel Macron jobbra fordul, írja a Finacial Times.
Az uniós külügyminiszterek idei első értekezletén Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország nem fog pénzt adni az Ukrajna katonai támogatását célzó pénzügyi alapba.
Az USA és Nagy-Britannia az utóbbi órákban 14 helyszínen több mint hatvan célpont ellen hajtott végre légicsapást Jemen területén a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi és hadihajókat támadó húszi lázadók állásai és hajói ellen. Bár mindenki a közel-keleti feszültség enyhítésének fontosságáról beszél, a nyugati katonai akció az október 7-e óta tartó gázai konfliktus mellett újabb frontot nyithat a térségben. A tét hatalmas, a Vörös-tenger a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala.
Változnak az erőviszonyok Európában, írja az Economist, feljövőben a Kelet. Továbbra is téma Charles Michel, az Európai Tanács elnökének lemondása. A Financial Times szerint lángra lobbanhat az egész Közel-Kelet. A szlovák belpolitikát elemzi a Financial Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Niall Ferguson brit történész szerint világszerte veszélybe kerül a szabad társadalmak ügye, ha Trump visszatér. A Németország fölött kódorgó orosz drónokról ír a Daily Telegraph. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Izrael és a Hamász háborújának egyik legfontosabb kérdése, hogy mi lesz a Gázai övezet sorsa. Mennyire marad lakható és élhető, és ki fogja kormányozni, ami persze azt az ugyancsak alapvető kérdést is felveti, hogy mi lesz a Hamász sorsa. Háborús pillanatfelvételünk az alábbiakban.
Az amerikai diplomácia humanitárius szüneteket igyekszik kicsikarni Izraeltől, az viszont úgy értékeli, hogy a tűzszünet csak a Hamásznak kedvezne a gázai háborúban.
Egy hosszú éveken át tartó folyamat eredménye, hogy a magyar kormány teljes mellszélességgel Izrael mellé állt, ellentétben több európai állammal, amely a közel-keleti konfliktusban „egyrészt-másrészt”-politikát folytat. Az izraeli háború hatására fényre jöttek Európában az iszlamisták, ez viszont a jövő évi európai parlamenti választás kampányában erősítheti fel a bevándorlásellenes hangokat. Láthatóan a Fidesz is erre a szálra építi majd fel a kampányát.
Az üzleti szektor aggályai túlterjednek a hirtelen fellángolt közel-keleti konfliktuson, hasonlóan széleskörű kockázati aggodalom forrása a kínai-tajvani viszonyrendszer.
A Hamász terrorakciója olyan mozgásokat indított el a Közel-Keleten, amelyek vészesen hasonló eszkalációhoz vezethetnek, mint Ferenc Ferdinánd főherceg lelövése 1914-ben. Egy globális katasztrófa esetlegesnek tűnő módon is kialakulhat – írja Buda Péter nemzetbiztonsági elemző és külpolitikai szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki jelenleg a nemzetközi kapcsolatok posztgraduális képzéseiről ismert genfi Graduate Institute of International and Development Studies munkatársa. Elemzés.
A brüsszeli uniós csúcstalálkozón öt órányi vita után fogadták el a tagállami vezetők a közös álláspontjukat a közel-keleti válság ügyében, miközben néhány száz palesztin-párti tüntető Izrael-ellenes jelszavakat skandált a tanácskozás közelében. A vezetők meghallgatták az ukrán elnököt is, aki szerint országa készen áll az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
Eddig is voltak bajok a globális energiapiacon, az izraeli válság csak ront a helyzeten.
A közel-keleti ország célja az olajtól való függőségének csökkentése.
A kezel-keleti konfliktus, az orosz-ukrán háború és a Putyin-Orbán kézfogó szerepelt az EU Külügyi Tanácsának napirendjén. Szijjártó Péter szerint bárdolatlanság Magyarországot azzal vádolni, hogy az orosz érdekeket képviseli.
34 ország, sok arab állam, nemzetközi szervezetek és az EU és Németország is magas szinten képviseli magát a kairói békecsúcson, ahol a gázai harcok regionális háborúvá fajulásának megelőzéséről vitáznak a felek. Izrael nincs ott és az USA is csak egyiptomi nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét küldte.
Mivel gyilkosságokról szóló feljegyzések csak az újabb korokból maradtak, egy nemzetközi kutatócsoport a múlt néma tanúihoz fordult, hogy feltárja az urbanizáció kezdetének egyik sötét oldalát.
Bohózatszámba megy a feltételezés, hogy Vlagyimir Putyin bármilyen befolyással tud lenni még a Közel-Keleten, akármilyen tekintélye is volt nagyhatalomként, az ráment az ukrajnai invázióra, írja Kemp a Daily Telegraphban.
