Megnőtt Lengyelországban azok száma, akik szerint a meleg pároknak a nyilvánosság előtt nem lenne szabad kimutatniuk egymás iránti érzelmeiket. A melegeket elutasítóak aránya nem változott. Aki ismer melegeket, elfogadóbb velük, mint aki nem.
Tavaly ugrásszerűen megnőtt az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolatok száma, írja a HVG.
A világ eddigi legnagyobb LMBTQ-felméréséből kiderül: a magyarok 40 százaléka kifejezetten ellenzi az azonos neműek törvényes házasságát.
A társadalomnak körülbelül az egy százalékát teszik ki a szexuális vonzalmat érezni nem képes emberek. Azt mondják, őket legalább olyan erős diszkrimináció éri, mint a melegeket, és a többség teljesen félreérti az aszexuálisokat. Egyeseknek van például libidójuk, szeretnének családot is, mások viszont a plátói szerelemre sem képesek. Ennek ellenére, köszönik szépen, jól vannak. A Magyar Aszexuális Közösség két képviselőjével beszélgettünk.
Az iskolai zaklatás túl azon, hogy mindennapos jelenség, egyre nagyobb méreteket ölt: azokban az intézményekben, ahol nem reagálnak a problémára, és nem tesznek kísérletet arra, hogy erőszakmentes iskolai környezetet teremtsenek, egy LMBTQI-diáknak is sokkal rosszabb. A Háttér Társaság leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és/vagy interszex tanulókat kérdezett meg az iskolai tapasztalataikról. Az eredményekből jól látszik, hogy vannak pozitív folyamatok, de bőven van még tennivaló az oktatási intézmények és a pedagógusok részéről is.
Eljárást indít az Egyenlő Bánásmód hatóság a Főpolgármesteri Hivatal ellen, mert kiderült, melegjogi szervezetek oldalait blokkolja az internetes belső hálózata. Az itt található dokumentumok, kutatások fontosak lehetnek a hivatali munkában, de a Városháza szerint elvárható, hogy munkaidőben, hivatali eszközökön ne az ilyen weboldalak nézegetésével múlassák az időt a munkavállalók.
Több melegjogi szervezet oldala is blokkolva van a Városháza rendszerében.
Nagy számban titkolják kollégáik előtt másságukat az LMBTQI-közösség tagjai. A statisztikák szerint indokolt is az óvatosság, mert több fronton is hátrányt szenvedhetnek heteroszexuális kollégáikkal szemben. A cégeken múlik, fordítanak-e a tendencián, és meglátják-e tolerancia akár forintosítható előnyeit.
Európában Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt, hozta, nálunk csak Oroszországban és Litvániában nyilatkoztak elutasítóbban a kérdésről.
Szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg a Debreceni Egyetem és a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft., amikor 2016 áprilisában kitiltott egy LMBTQI témájú kerekasztal-beszélgetést az Egyetemről – mondta ki jogerősen az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amely 100 ezer Ft bírságot szabott ki az Egyetemre.
A transz emberek foglalkoztatási és munkahelyi hátrányos megkülönböztetése címmel jelent meg a Háttér Társaság legújabb kutatási jelentése, amely egy kérdőíves felmérés eredményei mellett 13 transz emberrel készült interjút is tartalmaz.
Szexuális irányultságon alapuló jogellenes hátrányos megkülönböztetést jelent, hogy a kormány családpolitikai honlapján, a csalad.hu oldalon szereplő tájékoztató anyagokban a bejegyzett élettársak nincsenek feltüntetve a kedvezményekre jogosultak között, illetve a Szivárványcsaládokért Alapítvány nem szerepel a családszervezetek listáján. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 30 napot adott a jogellenes állapot megszüntetésére.
Milyen ma az élete egy családnak, ahol két nő vagy két férfi nevel egy gyermeket? Minek kellene változnia a törvényben és a szociális szférában a teljes jogegyenlőségért? És miért a felnőttek jelentik az igazi problémát? A Háttér Társaság 2016 és 2017 folyamán interjúkkal és online kérdőívvel mérte fel a magyar szivárványcsaládok helyzetét, választ adva a kérdésekre.
A Háttér Társaság 1200 embert kérdezett az LMBTQI-társadalomból a gyermekvállalásról. A 26 évnél idősebb válaszadók több mint húsz százaléka már szülő vagy társszülő.
