Mit tenne az átlag magyar, ha kiderülne, hogy a szomszédja meleg?

A szexuális diverzitás megítéléséről a világban valaha végzett legnagyobb méretű kutatást készítette el a Viacom médiavállalat 65 országban, 100 ezer ember megkérdezésével.

A melegjogi mozgalmak 50. évfordulója és a Pride hónap alkalmából közzétett felmérés szerint az idén általánosan növekedett a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek elfogadása a világban, noha a diszkrimináció még mindig általános jelenség maradt.

„Édesem, a melegjogaimat akarom, most!"

Ötven éve zavargások törtek ki New York hippinegyedében a Stonewall Inn nevű melegbárnál. Ettől számolják a modern melegjogi mozgalmak kezdetét, amelynél ott bábáskodtak a meleg közösség kitaszítottjai, a prostituáltak és a transzneműek is. A Greenwich Village-i éjszaka királynője akkoriban Marsha P. Johnson volt, aki már életében legendává vált.

A felmérésből kiderül, hogy a világszerte megkérdezettek egyharmadának kedvezően változott a véleménye a melegekről az elmúlt öt évben, emellett az érintett LMBT szexuális kisebbségbe tartozók 80 százaléka is úgy érzi, hogy javul vagy legalábbis nem romlik az elfogadottságuk.

Ugyanakkor közülük minden negyedik embert ért már fizikai bántalmazás amiatt, hogy azonos neműekhez vonzódik, és 43 százalékuknak a munkahelyen is volt része megkülönböztetésben emiatt.

Idehaza kevesebben érzik úgy, hogy pozitívan változott a véleményük az elmúlt években, a magyarok jelenleg az 57 százalékos világátlag feletti, 64 százalékos arányban egyetértenek azzal, hogy a melegeket ugyanolyan jogok illessék meg, mint bárki mást. A szexuális kisebbségek elfogadását a magyarok többsége, 58 százaléka a saját kultúrájával és vallásával is összeegyeztethetőnek tartja.

Hazánkban az emberek háromnegyede elfogadná azt, ha kiderülne, hogy a szomszédja meleg, leszbikus vagy transznemű, és ez nem változtatna a kapcsolatukon.

A magyaroknak azonban csak alig több mint egynegyede támogatja az azonos neműek törvényes házasságát, miközben 40 százalék kifejezetten ellenzi azt. Külön érdekesség, hogy a világon a legnagyobb arányban, az átlagnál kétszer nagyobb mértékben, 48 százalékban gondolják azt a magyarok, hogy a szexuális orientáció biológiai meghatározottságú, és nem a társadalmi normák vagy egyéni választások eredményeként alakul ki.

Miért is kell úgy dobálni a „buzi" kifejezést, mint a röplabdát tesiórán?

Az iskolai zaklatás túl azon, hogy mindennapos jelenség, egyre nagyobb méreteket ölt: azokban az intézményekben, ahol nem reagálnak a problémára, és nem tesznek kísérletet arra, hogy erőszakmentes iskolai környezetet teremtsenek, egy LMBTQI-diáknak is sokkal rosszabb. A Háttér Társaság leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és/vagy interszex tanulókat kérdezett meg az iskolai tapasztalataikról.

A kutatásból kiderült, a megítélés kedvező változását leginkább az segíti elő, ha az emberek személyesen is megismernek valakit, aki a szexuális kisebbséghez tartozik. 162 százalékkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy támogatja az azonos neműek házasságát az, akinek van meleg ismerőse. Ha pedig nincs LMBT személy a környezetünkben, vagy nem tudunk róla, akkor a média hatása a legjelentősebb.

A különböző szexuális kisebbségekhez tartozó emberek képernyős szereplése sokkal inkább hozzásegít a kedvező megítélésükhöz, mint a politika, az egyházak vagy más intézmények. Hasonlóképpen befolyásolja ezt a példaképnek tekintett sztárok kiállása is: a 14-17 éves tinédzserek egyharmada úgy véli, könnyebben elfogadja az LMBT személyeket, ha a kedvenc hírességeik is nyitottak és ezt képviselik - derül ki a felmérésből.