Amerika a balkáni államokat is elárasztaná LNG-vel, és nagyon komoly, Trump-közeli pozíciókkal szállt be a helyi gázinfrastruktúra-fejlesztésekbe is. Több ügyletnél felmerül a korrupció gyanúja, és az is visszás, hogy a megújulókra sokkal jobban támaszkodó balkáni országok gázfüggővé tétele az uniós csatlakozási követelmények ellen dolgozik.
Április óta 96 százalékkal esett vissza a közel-keleti ország kivitele.
Az európai gáztárolók másfél évtizedes töltöttségi mélypontja csak kiemeli, hogy a piacon már a tavalyi ár dupláját kérik, még sincs pánikhangulat. És ha tényleg hideg lesz a tél?
A REKK friss modellezése szerint minden adott az orosz termék helyettesítésére, és ha megtörténik a betervezett leválás, az 1-2 százalékos áremelkedést okoz majd. A veszélyt már nem Putyin gázfegyvere jelenti, hanem a Hormuzi-szoros helyzete és az amerikai LNG elérhetősége.
A szokottnál kevesebb földgázt sikerült betárolni, miközben háború fenyegeti az utánpótlást, nő az ázsiai verseny és közeleg a tél.
Némileg élénkül a hajóforgalom, de helyreállásról azért még nem lehet beszélni.
Rengeteg pénzt fizettek európai országok az orosz cseppfolyósított gázért 2026 első felében, miközben Moszkva fokozta az Ukrajnára mért csapásai intenzitását.
A Perzsa-öböl kereskedelmét hónapokra megbénító amerikai–iráni háború következtében legutóbb 15 éve volt olyan alacsony az EU-s gáztárolók töltöttségi szintje, mint most. Egyes szakértők szerint túl későn indult újra a Hormuzi-szoros forgalma ahhoz, hogy megelőzzön egy nagy téli gázdrágulást.
Baleset okozhatta a detonációt, amelyben 54 ember megsérült.
A magyar kormány az „ukrán olajblokádra” és az ország energiabiztonságára hivatkozva ősztől leállítja a földgáztranzitot Ukrajna felé, ám egy friss megállapodás biztosítaná az ellátást egy alternatív útvonalon
Bár az EU országai a világ több részéről is szerezhetnek földgázt, ha a Hormuzi-szorosban befagyna a konfliktus, a tározók feltöltése biztosan sokba kerül majd. Feszült év elé néz Magyarország is.
Donald Trump kilépését siettetheti az iráni háborúból, hogy az súlyos károkat okoz a világgazdaságnak, ami az amerikaiaknak is fájhat, annak pedig politikai ára lesz. A Közel-Kelet fontosságát jelzi, hogy nem csupán az olaj és a földgáz kereskedelmében játszik meghatározó szerepet.
A lángoló Közel-Kelet, valamint a lényegében lezárt Hormuzi-szoros a feje tetejére állította a világ fosszilisenergia-piacát, de a beszűkült ellátás és a kirobbanó árak egyértelmű nyertese Oroszország. Trump pedig Venezuela után nem tudott újabb gyors és látványos, népszerűségnövelő győzelmet aratni, helyette égbe küldte az amerikai üzemanyagárakat. Utóbbiba több elnök is belebukott már.
Soha ekkora olajsokk nem érte még a világot, soha nem szabadítottak fel ekkora mennyiségben stratégiai tartalékokat, soha nem látott magasságba emelkedhet az olajár.
Az orosz elnök szerint a közel-keleti konfliktust kell kihasználnia a vállalatoknak, hogy új piacokon vessék meg lábukat.
Legalábbis Európában, ahol hétfőn reggel ötödével, kevesebb mint két hét alatt pedig duplájára nőtt.
Az LNG-tartályhajó utoljára hétfőn adott jelet, akkor Málta partjainál járt.
Három éve volt utoljára ilyen drága a földgáz az európai gáztőzsdén, az ár folyamatosan emelkedik.
Az árak több mint 40 százalékkal ugrottak meg hétfőn.
A külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban írt alá közös nyilatkozatot a kelet-európai országokkal, köztük Ukrajnával közösen, bár nem verte túl nagy dobra annak tartalmát. Eközben újabb amerikai céggel kötött hosszú távú gázszállításra vonatkozó szerződést.
