Ha Teherán beváltaná a fenyegetését, és tényleg lezárná a Hormuzi-szorost, azzal nemcsak a globális olajpiacot állítaná a feje tetejére, de elvágná a világtól az egyik legnagyobb LNG-exportőrt, Katart is. A megtorlás potenciális célpontjaivá léptek elő Izrael tengeri gázmezői is, ez a két front együtt pedig óriási fenyegetést jelenthet az európai energiabiztonságra.
A nyári időszakban négyszeresére ugrik az LNG-felhasználás a légkondicionálók használata miatt.
A Népszava számítása szerint majdnem 30 forinttal volt drágább az orosz gáz magyarországi átlagára, mint az uniós átlagár.
Szijjártó Péter szerint évi plusz 600 milliárd forintba kerülne Magyarországnak, ha megvalósulna az EU terve, és minden tagállam teljesen leválna az orosz energiahordozókról. Pontosan miről szól az unió javaslata? Milyen helyzetben éri Magyarországot? És tényleg feladat nélkül maradhat Németh Szilárd rezsibiztos?
A Szabad Európa úgy tudja, hogy az amerikai és a magyar kormány képviselői többször is tárgyaltak zárt ajtók mögött a gazdasági kapcsolatok alakulásáról.
Erről az Unió gazdaságpolitikai biztosa beszélt Davosban a Reutersnek adott interjújában.
A Mol vezetője úgy véli, piaci alapon kellene eldőlnie, hogy amerikai LNG vagy orosz vezetékes gáz jöjjön Európába.
Az orosz gáz európai tranzitjának beszüntetéséről hozott ukrán döntés nem fenyegeti az EU ellátásbiztonságát, legfeljebb az útvonalak változnak, és néhány év múlva már komoly gázfelesleg alakulhat ki.
Annak ellenére, hogy az Európai Unió az orosz–ukrán háború kitörésekor vállalta, hogy teljesen leválik az orosz földgázról. Ehelyett tavaly 13 százalékkal több cseppfolyós gázt importáltak az európai országok, mint 2023-ban.
Negyed évszázaddal ezelőtt mondott le az Egyesült Államok a Panama-csatorna ellenőrzéséről, Donald Trump kijelentései nyomán azonban napirendre került, hogy újra az USA felügyelje a világkereskedelem egyik legfontosabb csomópontján áthaladó hajókat.
A hivatal vezetője, Alfons Haber ezt az ausztriai gáztározók 90 százalék fölötti töltöttségi szintjével, illetve egy újabb LNG-beszerzési lehetőséggel magyarázta.
A terv jó, a megvalósítás kétséges.
Hiába erősít az LNG-piacon Oroszország, csak részben sikerült enyhítenie a veszteségeit azután, hogy a gáziparát megrendítették az ukrajnai agresszió miatt bevezetett nyugati szankciók.
A Downing Street a kiszuperált csempészhajók környezetvédelmi és biztonsági veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Az eddigi különadókat meghosszabbították és néhány újat bevezettek, miközben korábbi zárolások részleteiről döntöttek; bajban van a magyar akkugyártás, a kormány pedig EU-s lobbival rendezné a helyzetet; lassult egy kicsit az inflációnk. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nagy lépést tett az EU, amikor a júniusban elfogadott 14. szankciós csomagjában célba vette az orosz cseppfolyós gáz (LNG) importját. Csakhogy közben egyre halmozódnak a jelek, hogy Moszkva erre is előre készült, és az olajtankereihez hasonlóan az LNG-jének is elkezdte kiépíteni az árnyékflottát. Folytatódik a büntető és a büntetett macska-egér játéka, a tét az orosz gazdaság egyik nagy reményű iparágának jövője.
Az Európai Unióhoz akkreditált nagykövetek péntek reggel elfogadták az Oroszországgal szembeni 14. szankciós csomagot, amelyet a magyar kormány is támogatott. A legfontosabb intézkedés, hogy az EU megtiltja az LNG továbbértékesítését.
Eddig Magyarországon múlt, hogy nem vezetett be az EU szankciót az orosz cseppfolyósított gáz ellen, most Németország blokkolt.
A trend a szakértők szerint nem lesz tartós.
Az Európai Bizottság javaslata szerint be kéne tiltani az orosz LNG EU-s kikötőkből való továbbhajóztatását, célponttá válna három új orosz LNG-létesítmény, az uniós tagállamok viszont saját felhasználásra továbbra is vehetnék a cseppfolyós gázt Oroszországtól. A tervek tabut döntenek, de még így is viszonylag puhának tűnnek, pedig, ha bekerülnek a most tárgyalt, 14. szankciós csomagba, komoly következményekkel járhatnak az orosz gazdaságra.
