A katari LNG-üzemek szétbombázása után is lesz gáz a világban, de megkérik majd az árát

Bár az EU országai a világ több részéről is szerezhetnek földgázt, ha a Hormuzi-szorosban befagyna a konfliktus, a tározók feltöltése biztosan sokba kerül majd. Feszült év elé néz Magyarország is.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. adatai szerint a gáztárolók töltöttsége március utolsó teljes hetére fordulva 33,3 százalékos, és az április 1-jéig tartó kiürítési időszak vége felé is 265 ezer köbméter a napi mennyiség. A töltöttségi szint a tavalyi ki- és betárolási fordulóhoz képest már most mintegy mínusz 3,5 százalékot mutat, de a GIE (Gas Infrastructure Europe) adatai alapján az aktuális érték magyar viszonylatban nem számít kiugrónak (2019-ben 25, 2022-ben 19 százalékos töltöttségi szintig jutott a rendszer az időszak végére, míg 2023-ban 45, 2024-ben pedig 69 százalékig), miközben az uniós átlag 2026. március közepén már csak 29 százalék volt.

A klasszikusan április 1. és szeptember 30. közötti betárolási ciklusban Magyarország négy gáztárolójába összesen 4,43 milliárd köbméternyi földgázt képes „spájzolni”, az EU-ban a tagországok összesített tárolókapacitása 100–105 milliárd köbméter.

A problémát most az jelenti, hogy a kiürített tárolókat a töltési maximum miatt (ez napi 0,54–0,58 százalék) máris el kellene kezdeni feltölteni annak érdekében, hogy a fűtési szezonra (október 31-éig) az uniós tagországok számára korábban előírt 90 százalékos töltöttségi szint közelébe lehessen eljutni.

(Dan Jorgensen energiaügyi biztos a napokban az uniós szakminisztereknek írt levelében azt javasolta, hogy a töltési határidőt egy hónappal tolják ki, a töltöttségi elvárást pedig 90 százalékról 80-ra csökkentsék.)

Hozzászólások