Európai szinten „jelentéktelen”, hogy Kijev kitiltotta a Magyarországra és Szlovákiába olajat szállító orosz Lukoilt a vezetékrendszeréből, de a két ország számára középtávon jelentős kockázat mutatkozik. A Mol hitelminősítése továbbra is „jó”, ebben alapból figyelembe vették az orosz kitettséget.
Az ukrán elnöknek igen egyszerű lépéssel sikerült az, amivel az EU két éve hiába kísérletezik: rákényszerítheti Magyarországot, hogy máshonnan szerezzen be olajat, ne Oroszországtól. Így foglalja össze a hirtelen előállt különleges helyzet lényegét az az összeállítás, amelyet a szintén a Springer-konszernhez tartozó Politico készített, és amelyet a vezető német jobboldali lap, a Die Welt is átvett.
Magyarország blokkolja az uniós békekeret 6,5 milliárd eurójának kifizetését, amíg Ukrajna nem lazít a Lukoilra vonatkozó szankciókon, amelyek miatt az orosz cég nem tud Magyarországra és Szlovákiába exportálni. Magyarország egyébként már hónapok óta blokkolja a békekeret-kifizetéseket.
A magyar kőolajimport harmada a Lukoiltól származik, ám Kijev kitiltotta az orosz vállalatot a vezetékrendszeréből, ellehetetlenítve a tranzitszállítást. A helyzet nagyjából akkor élesedett, amikor Orbán Viktor Kijevben és Moszkvában békemissziózott, de nincs nyoma, hogy tárgyalt volna az ügyben. A magyar és a szlovák külügy csak hetekkel a szállítások leállítása után fordult az Európai Bizottsághoz.
Drámai forgatókönyvet vázolt fel a Politicónak nyilatkozó energetikai szakértő, ha pár héten belül nem sikerül megoldást találni az orosz olajszállítás ukrajnai blokkolására.
Putyin szóvivője szerint Kijev politikai okokból korlátozza a magyar és szlovák olajtranzitot, Moszkva pedig nem tud mit tenni. Erre reagálva Szijjártó Péter kijelentette, Ukrajna döntése az orosz Lukoiltól származó olaj tranzitjának leállításáról veszélyezteti Szlovákia és Magyarország hosszú távú ellátásbiztonságát.
A magyar külügyminiszter orosz kollégájával New Yorkban tárgyalt.
Az új tulajdonosok közé tartozik egy, a Lukoil birtokában lévő pénzalap is.
Végignéztük, a magyar kormány mely orosz üzleti kapcsolatai szúrhatják leginkább David Pressman budapesti amerikai nagykövet szemét, melyekre a pekingi Putyin–Orbán-találkozó kapcsán utalhatott. És megvizsgáltuk, túlozhatott-e Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, amikor azzal vágtak vissza, hogy az Egyesült Államok idén kétszer annyi orosz nukleáris fűtőelemet vett.
Vlagyimir Nyekraszov 66 évesen halt meg szívbénulásban, vagy legalábbis ezt mondják róla.
A Lukoil még március vége előtt lezárhatja az üzletet.
A kutak közül már 79 van a cégcsoport birtokában, a maradék 64-et 2024 közepéig fokozatosan veszik majd birtokba.
Az orosz média egy része szerint öngyilkosságot követett el.
A Lukoil magyarországi kútjainak üzemeltetői folyamatosan vizsgálják egyes kutak ideiglenes bezárásának lehetőségét, de eddig még nem volt erre szükségük, vásárlási korlátra annál inkább.
Pénteken sorra jelentette be a Mol, az OMV és a Lukoil, hogy szűkebbre veszik kútjaikon az egyszerre betankolható üzemanyag mennyiségét. A lépés elővigyázatos, nincs benzinhiány, és pánikra sincs ok, mondja a magyar olajvállalat, és a lapunknak nyilatkozó szakértők is így látják. Júliusban és augusztusban azonban már durvulhat a helyzet - pont ezt akarják megelőzni az intézkedéssel. A független benzinkutasok máshogy látják: érdekvédelmi szervezetük vezetője egy szóban foglalta össze, mit kell most tudni a fehér kutak naftaellátásáról: "nincs."
A kisnyomású kútoszlopokon maximum 20 liter tankolható egy tranzakció alatt.
Folytatódik a gyanús halálesetek sora Oroszországban: Vitalij Robertusznak volt már elődje, aki állítólag sámánista szertartáson kapott szívrohamot, ő maga most állítólag fejfájásra panaszkodva lett öngyilkos.
Az orosz gáz-, olaj- és légiiparban is fontos szerepet betöltő Ivan Pecsorin leesett egy hajóról.
Kiesett az egyik moszkvai elitkórház ötödik emeleti ablakából és szörnyethalt Ravil Maganov, a legnagyobb orosz olajipari magáncég, a Lukoil igazgatótanácsi elnöke. Az orosz állami sajtó öngyilkosságról ír, ám ezt nem érdemes készpénznek venni, hiszen az év eleje óta már legalább nyolc olyan vezető orosz üzletember halt meg furcsa körülmények között, aki a gáz- illetve az olajiparban tevékenykedett.
