Változik a nyáron, uniós forrásból indult Otthonfelújítási Program, ami eddig nem igazolta a hatalmas várakozásokat. Jelentősen, 16 évvel, 2007-ig kiterjesztik a támogatásra jogosult épületek körét, az adminisztráció viszont csak keveset egyszerűsödik, pedig eddig is gondot okozott. Jövőre jön a falusi otthonfelújítási támogatás is, amit akár akkumulátor nélküli napelem telepítésére is fordíthatunk.
Az Európai Fenntartható Energia Hét kezdetén tizenhárom uniós tagállam huszonegy szakmai szervezete – köztük a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) – felhívással fordult az Energiaunió energetikáért felelős vezetőihöz, amelyben az Európai Bizottság megemelt energiahatékonysági célokra való törekvésének támogatását kérik. Az új célkitűzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy teljesüljenek az uniós klímavédelmi célok, és növekedjen az energiaellátás biztonsága.
Viharos gyorsasággal kimerült a támogatásként igényelhető keret az Otthon Melege Program legújabb fejezetében. Ez nem csoda, hisz több mint 3 millió háztartást kellene korszerűsíteni, a pályázati keret pedig jó, ha 5 ezerre elegendő lesz. Más rugóra kellene ezt az egészet felhúzni – állítja a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).
A rezsicsökkentő korszerűsítéssel a levegő is tisztább lesz - állítja és magyarázza a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) arra az uniós országjelentésre hivatkozva, mely szerint a légszennyezettségből levezethető egészségügyi költségek évente meghaladják az 5 milliárd eurót. Olcsóbb, és mindenki számára kifizetődőbb lenne az energiahatékonyságot növelni.
Szemléletformáló, országos szakmai rendezvénysorozatot indít a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az energiahatékonysági ágazatban tevékenykedő hat vállalattal.
Amennyiben Brüsszel jóváhagyja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) kormány által indítványozott módosítását, hárommillió korszerűtlen, energiapazarló magyarországi otthon felújítása beláthatatlan időre elhalasztódik. Egy tavaly decemberi felmérés azt mutatta, hogy a lakosság 94 százaléka tartja indokoltnak az otthon-energetikás pályázati, korszerűsítési támogatásokat.
Több mint 130 állam- és kormányfő lesz jelen holnap, április 22-én az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás pénteki ünnepélyes aláírásán New Yorkban. A tavaly decemberben született ENSZ-megállapodás új lendületet ad a modern civilizációt már mindennap fenyegető éghajlatváltozás elleni harcnak. Magyarországot várhatóan Áder elnök képviseli majd, Orbán Viktor pedig nem lesz ott, ahogy a párizsi klímacsúcsot is kihagyta. A klímaváltozás ügye láthatóan nem szerepel a magyar kormány prioritásai között: már öt éve csak ígérgetik a megújulók új támogatási rendszerét, és az energetikai lakásfelújításokra is évről évre csak aprópénz jut.
Az Otthon Melege az adminisztráció foglya – állítja a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) a program eddigi tapasztalataira hivatkozva.
A kormány friss határozatban rögzítette: a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatása csak visszatérítendő lehet, azaz a jövőben csak hitel formájában lehetséges ez. Így tényleg elveszik a rezsicsökkentő felújítások forrásait.
A Miniszterelnökség szerint az Európai Unió nem ad természetes személyeknek vissza nem térítendő támogatást magáningatlanjaik korszerűsítésére. Ha mégis volna lehetőség a támogatásra, Magyarország számára akkor sem áll rendelkezésre elegendő forrás az országban található 4 millió háztartás mindegyikének megsegítésére.
Megtörni látszik a kormányzati csodafegyver, a rezsicsökkentés eddigi lendülete, holott Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva még mindig magasak az energiaköltségek. Az áram és gáz ára az EU tagállamai közül már tényleg nálunk az egyik legolcsóbb, ezért rezsicsökkentés tartalékai nem az árak további lefaragásában, hanem az energiahatékonyság ösztönzésében rejlenek.
Jóllehet, a kormányzati szakanyagokban hosszú ideje az olvasható, hogy Magyarország energiafogyasztása néhány százalékkal nő majd évente az elkövetkező évtizedekben, ez a 2008-as gazdasági válság óta nem teljesül. Sőt, a prognózisok a válság hatásainak kifutásával és enyhülésével se teljesülnek. Ám ez mostantól azért nem csoda, mert a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint itt a történelmi pillanat: megállt a világ energiafelhasználásának növekedése.
Minden elektromos vezérlésű kazán után fizetni kell az egyszeri adót, de azt kilóra számítva vetik ki, és semmi köze ahhoz, hogy a készülék takarékos-e, mennyire újrahasznosítható alkatrészekből áll, vagy hogy van-e Környezetbarát Termék minősítése. A piaci árakat 3-5 százalékkal emeli, miközben a kevésbé hatékony és a környezetet jobban terhelő fűtőberendezések után nem kell fizetni semmit. Ki érti ezt?
Az energiahatékonyság növelése a legnagyobb magyar rezsicsökkentési potenciál – 2015-től azonban már más szabályok szerint lehet ablakot, kazánt cserélni, és szigetelni is.
Noha Európa egyik legalacsonyabb lakossági áram- és gázára a magyar, az átlag magyar háztartásnak a rezsi kifizetése még mindig sokkal megterhelőbb, mint más országokban. Mindez részben azért, mert az elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások zabálják az energiát.
Nagyságrendekkel nőnek az energiahatékonyságra jutó uniós források 2015-től, és kifejezetten energiahatékonysági célú hitelek dömpingjére is lehet számítani. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) éves szakmai konferenciáján beszéltek erről az EU, illetve a magyar kormányszervek képviselői. Meg arról, hogy az elkövetkező években mindennek köszönhetően sok minden alaposan megváltozhat.
Felírja az orvos, hogy szereljen fel új kazánt - és ehhez anyagi támogatást is kap? Igen! És ez egyáltalán nem vicc, mert a briteknél mostantól ez maga a valóság.
Évente sok milliárd forintos fejlesztési forrástól esnek el a fogyasztók, mert tavaly nyár óta késik az európai uniós Energiahatékonysági Irányelv hazai viszonyokra történő átültetése. A napokban lejárt a novemberi, Brüsszeli felszólításban szereplő végső határidő is.
Noha csak nyelvi leleménynek tűnik, az energiahatékonyság valóban a legolcsóbb energiaforrás – és ez az állítás már nem csupán újságírói csűrcsavar, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség legújabb jelentésében szerepel. Meg az is, hogy az energiapazarlás csökkentésébe fektetett összegek többet hoznak, mint pusztán a termelt mennyiség növelése.
Már szeptemberben megnyílnak az első lakossági energetikai pályázatok, melyek háztartási nagygépek cseréjét, fűtéskorszerűsítést és külső nyílászárók cseréjét támogatják majd.
