Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Minden elektromos vezérlésű kazán után fizetni kell az egyszeri adót, de azt kilóra számítva vetik ki, és semmi köze ahhoz, hogy a készülék takarékos-e, mennyire újrahasznosítható alkatrészekből áll, vagy hogy van-e Környezetbarát Termék minősítése. A piaci árakat 3-5 százalékkal emeli, miközben a kevésbé hatékony és a környezetet jobban terhelő fűtőberendezések után nem kell fizetni semmit. Ki érti ezt?
Ez év elejétől a környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztették minden központi fűtési célú, elektromos vezérlésű kazánra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy termékdíjat a modern, leginkább környezetbarát készülékek után kell fizetni. Ez energiahatékonysági és levegőtisztasági szempontból is aggályos, ellentmond a törvénynek, mivel megdrágítja a takarékosabb, környezetkímélőbb berendezéseket, egyben vonzóbbá teszi a jellemzően fa- vagy széntüzelésű készülékeket, amelyek jobban szennyezik a levegőt. A környezetvédelmi termékdíj célja ugyan a hulladékkezelés és -feldolgozás elősegítése is, de ezt nem szabad a többi környezetvédelmi cél, az energiatakarékosság és a levegőtisztaság kárára megvalósítani.

Magyarországon olyannyira a gázfűtés dominál a háztartásokban, hogy mintegy 4,2 millió lakásra 2,5 millió gázkazán jut. (Ez az arány még tovább "torzul" a gáz javára, ha hozzátesszük, hogy a távfűtőművek mindegyike ezt a technológiát alkalmazza. A gond az, hogy hazánkban a kazánok egyre öregebbek, az átlagéletkoruk, mely most 18 év, folyamatosan nő. Az elavult fűtőkészülékek a magasabb fogyasztás mellett a levegőt is jobban szennyezik. Ezt csak tetézi a szilárd tüzelésre át/visszaállt háztartások szállópor-kibocsátási mennyiségének növekedése, amit egyébként a környezetvédelemért felelős államtitkárság is problémásnak nevezett.
Az még nehezebben indokolható szakmailag, hogy a környezetvédelmi termékdíj alól nem kapnak felmentést a Környezetbarát Termék védjeggyel rendelkező kazánok. A termékdíjat ugyanis (a tényleges fenntarthatósági szempontokat félretéve) kivétel nélkül minden elektromos vezérlésű, központi fűtés céljára szolgáló készülékre is kivetették. A termékdíj és mértéke független attól, mekkora fogyasztás mellett milyen hatékonyak a készülékek, mennyire tartósak, mennyi bennük az újrafeldolgozható alkatrész aránya, milyen takarékosan bánnak a természeti erőforrásokkal. Így valójában ez az intézkedés kifejezetten visszafogja a környezetbarát technológiák szélesebb körű elterjedését, így ellentétes a termékdíj eredeti céljával – állítja a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).
A nonprofit cég úgy látja, hogy a képre további árnyat vet, hogy szeptember végétől csak olyan gázfűtő készülékeket árulhatnak a boltok, amelyek megfelelnek a magasabb energetikai követelményeknek. Ez egy, Magyarországon is közvetlenül érvényes EU rendeletből következik, de az már nem, hogy ahelyett, hogy a kazánok korszerűbbre cserélését katalizálná a kormány, az eddigieknél hatékonyabban működő rendszereket éppenséggel megsarcolják, ami, mivel e készülékek eleve többe kerülnek, a termékdíj plusz terhével tovább drágulnak.
Éppen ezek miatt a MEHI rossz iránynak tartja a termékdíj jelenlegi formában történő kivetését - mondta Bart István, a szervezet igazgatója. Nem önmagában a termékdíj jelenti a problémát, hanem átgondolatlan, az energiahatékonyságot és a levegőtisztaságot nem segítő alkalmazása. Azt javasoljuk - tette hozzá a szakember -, hogy a termékdíjat terjesszék ki minden fűtőkészülékekre, de a mérték megállapításakor vegye figyelembe az adott rendszer környezetterhelési és hatékonysági paramétereit.
A gázkazánoknál a termékdíj mértéke a készülék energiahatékonysági besorolása szerint változzon, és az „A” energiaosztályúak, illetve Környezetbarát Termék védjeggyel ellátott termékek mentesüljenek a termékdíj alól, a „B” osztályúaknál pedig a rendes érték 25 százalékát kelljen csak megfizetni.”
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?