Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Ez év elejétől a környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztették minden központi fűtési célú, elektromos vezérlésű kazánra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy termékdíjat a modern, leginkább környezetbarát készülékek után kell fizetni. Ez energiahatékonysági és levegőtisztasági szempontból is aggályos, ellentmond a törvénynek, mivel megdrágítja a takarékosabb, környezetkímélőbb berendezéseket, egyben vonzóbbá teszi a jellemzően fa- vagy széntüzelésű készülékeket, amelyek jobban szennyezik a levegőt. A környezetvédelmi termékdíj célja ugyan a hulladékkezelés és -feldolgozás elősegítése is, de ezt nem szabad a többi környezetvédelmi cél, az energiatakarékosság és a levegőtisztaság kárára megvalósítani.
Stiller Ákos
Magyarországon olyannyira a gázfűtés dominál a háztartásokban, hogy mintegy 4,2 millió lakásra 2,5 millió gázkazán jut. (Ez az arány még tovább "torzul" a gáz javára, ha hozzátesszük, hogy a távfűtőművek mindegyike ezt a technológiát alkalmazza. A gond az, hogy hazánkban a kazánok egyre öregebbek, az átlagéletkoruk, mely most 18 év, folyamatosan nő. Az elavult fűtőkészülékek a magasabb fogyasztás mellett a levegőt is jobban szennyezik. Ezt csak tetézi a szilárd tüzelésre át/visszaállt háztartások szállópor-kibocsátási mennyiségének növekedése, amit egyébként a környezetvédelemért felelős államtitkárság is problémásnak nevezett.
Az még nehezebben indokolható szakmailag, hogy a környezetvédelmi termékdíj alól nem kapnak felmentést a Környezetbarát Termék védjeggyel rendelkező kazánok. A termékdíjat ugyanis (a tényleges fenntarthatósági szempontokat félretéve) kivétel nélkül minden elektromos vezérlésű, központi fűtés céljára szolgáló készülékre is kivetették. A termékdíj és mértéke független attól, mekkora fogyasztás mellett milyen hatékonyak a készülékek, mennyire tartósak, mennyi bennük az újrafeldolgozható alkatrész aránya, milyen takarékosan bánnak a természeti erőforrásokkal. Így valójában ez az intézkedés kifejezetten visszafogja a környezetbarát technológiák szélesebb körű elterjedését, így ellentétes a termékdíj eredeti céljával – állítja a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).
A nonprofit cég úgy látja, hogy a képre további árnyat vet, hogy szeptember végétől csak olyan gázfűtő készülékeket árulhatnak a boltok, amelyek megfelelnek a magasabb energetikai követelményeknek. Ez egy, Magyarországon is közvetlenül érvényes EU rendeletből következik, de az már nem, hogy ahelyett, hogy a kazánok korszerűbbre cserélését katalizálná a kormány, az eddigieknél hatékonyabban működő rendszereket éppenséggel megsarcolják, ami, mivel e készülékek eleve többe kerülnek, a termékdíj plusz terhével tovább drágulnak.
Éppen ezek miatt a MEHI rossz iránynak tartja a termékdíj jelenlegi formában történő kivetését - mondta Bart István, a szervezet igazgatója. Nem önmagában a termékdíj jelenti a problémát, hanem átgondolatlan, az energiahatékonyságot és a levegőtisztaságot nem segítő alkalmazása. Azt javasoljuk - tette hozzá a szakember -, hogy a termékdíjat terjesszék ki minden fűtőkészülékekre, de a mérték megállapításakor vegye figyelembe az adott rendszer környezetterhelési és hatékonysági paramétereit.
A gázkazánoknál a termékdíj mértéke a készülék energiahatékonysági besorolása szerint változzon, és az „A” energiaosztályúak, illetve Környezetbarát Termék védjeggyel ellátott termékek mentesüljenek a termékdíj alól, a „B” osztályúaknál pedig a rendes érték 25 százalékát kelljen csak megfizetni.”
