Olcsó a gáz és az áram Budapesten, de hiába
Az európai fővárosok közül Budapesten az egyik legolcsóbb a villany és gáz ára. Egy átlag magyar háztartás számára azonban még így is kiemelkedően nehéz a számlákat kifizetni. Nem csak a bérekkel van baj.
#MEHI
Brüsszel már szintet lép, pedig mi még sehol se tartunk
Ha az EU bekeményít, és számon kéri majd az energiahatékonysági célszámokat, könnyen a szégyenpadon találhatjuk magunkat, mert az utóbbi években a kormányzatnak legfeljebb ígéretekre futotta. Eközben például Szlovákia és a Baltikum is lelépett bennünket.
Megvolt az Energiafüggőség Napja - hogyan tovább?
Kötelező energiahatékonysági célok bevezetését javasolja 2030-ra Európa hét meghatározó országának minisztere, köztük Németország is. Némiképp meglepő helyről kapott támogatást a kezdeményezés: a visegrádi országok körében végzett friss kutatás szerint a lakosság 87 százaléka támogatja az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák használatának kiszélesítését. Magyarországon ez az arány különösen magas. Az európai energiaellátás biztonságáról, és a 2030-as energiahatékonysági és klímacélokról a június 25–26-i csúcstalálkozón tárgyalnak Brüsszelben, egy héttel a június 18-ra eső Európai Energiafüggőség Napja után.
Brüsszelnek is szemet szúrt a magyar energiapazarlás
Az EU Bizottság országspecifikus ajánlása szerint hazánknak komoly lépéseket kell tenni az energiahatékonyság javítására. Az ajánlásokkal ellentétes célokra eztán nincs uniós forrás.
Ránk vernek a szlovákok még az épületfelújításokban is
Míg idehaza állni látszik az idő, Szlovákiában nem restek kihasználni az új 2014-2020-as uniós források lehetőségeit: eldöntötték, hogy évi 40 milliárd Ft-nyi eurót költenek a középületek és lakások felújításának támogatására. Ezzel újabb ösztönzést kapnak az energiahatékonysági beruházások északi szomszédunknál, ahol már eddig is sokkal több támogatást kaptak a beruházók, mint Magyarországon.
Így néz ki egy korrekt lakásfelújítási támogatás
Sok kritizálni valót találni a hazai kormányzati épületfelújítási támogatásokban, ezért is érdemes összevetni a magyarországi viszonyokat azzal, ami a szomszédban energiahatékonysági támogatások címén zajlik. Ígéret helyett gyakorlat – íme, egy európai uniós viszonyítási pont.
Miért csak a panellakások kapnak 1,3 milliót?
500 millárd forintos keretösszegből indulhat a jövő év februárjában a "Panel III." nevet viselő program. Ebből a kormányzati ígéretek szerint 2020-ig 380 ezer panellakást újítanak fel. A nem panelek, mely a hazai lakásállomány 4/5-e, és kisebb a felújítottsági mutatója, mint a paneleknek, egyelőre arra várnak, hogy stratégiájuk legyen - amit 2013 júniusára ígértek.
Pályázati támogatásban részesül: 0,04 százalék
600 év alatt sem érne a végére a meghirdetett új lakossági energiahatékonysági pályázat, mert 830 millió forint épp csak mutatóban elég a rendszer elindításához. A kormány által ígért Zöldgazdaság-finanszírozási Rendszer sehol – írja közleményében az Energiahatékonysági Intézet.
A sereghajtók közt a magyar energiahatékonysági politika
Az EU 27 tagállamának energiahatékonysági szabályozásait hasonlítja össze egy 2012-es nemzetközi felmérés, mely szerint Magyarország a 20. a rangsorban. A szakértői vélemény az, hgoy a Kormány szereti a jelszavakat, de tenni alig tesz valamit.
Jegelhetik a lakosság energiahatékonysági támogatásait
Egy kis kormányzati igyekezet kellene csak a szakmeber szerint ahhoz, hogy már jövőre elinduljon a lakóházak energiahatékonysági programja, de 12,5 milliárd forintnyi állami támogatás helyett csak ígéret van: négy év múlva lesz az indulás.
Éretlen, de nem reménytelen a kormány zöld közbeszerzési rendelet-terve
A zöld közbeszerzési rendelet társadalmi egyeztetésre bocsátott változata a mostani formájában nem nagyon segíti a középületek energiahatékonyságát: a kazánok vásárlására nem vonatkozik és nem érvényes az önkormányzati épületekre sem - kritizál az Energiahatékonysági Intézet. De hozzáteszik: ha a Kormány orvosolja a hibákat, akkor sikeres is lehet a zöld közbeszerzés
Jövőre minden lakóépületet tanúsítani kell
2013-tól az 50 négyzetméter alatti épületek el- és bérbeadásakor is kötelezővé válik az energetikai tanusítás, vagyis a lakcímke készíttetése. A most megjelent kormányrendelet azonban az állami épületekkel kapcsolatos regulákon is szigorít.
Tempósabb épülethatékonysági programot várnak a kormánytól
Több mint egytucatnyi cég kéri a kormánytól az energiahatékonysági programok felgyorsítását, illetve a korábbiaktól komolyabban vételét - ez derült abból a 12 pontból, melyet a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. (MEHI) által koordinált kezdeményezésről adtak ki.
Szívózik az energetikai civil szervezettel a szaktárca
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kommunikációs főosztálya által küldött körlevél szerint a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) félrevezető módon nem hangsúlyozza, hogy nem állami cég. A MEHI szerint ők ezt sosem állították.
Az energiahatékonysági intézet átmenne franciába
Lakásfelújításra költik ezután a karbonpénzeket Franciaországban, de a példa lehetne ragadós idehaza is. Mivel e kérdésben nálunk jó ideje túl nagy a csönd, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a konkrét programot is megírta hozzá a kormánynak.
MEHI: több bevétel várható a széndioxid kvótából
A széndioxid kvóta-piaci áremelkedés miatt 25 százalékkal nőtt a magyar kormány karbonforint vagyona, így 265 milliárd helyett 328 milliárd forint bevételre számíthat 2013 és 2020 között - közölte számítása eredményét a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az MTI-vel.
Dagad az állami karbonvagyon
Évente több mint 40 milliárd forint karbonbevételre számíthat Magyaroroszág 2013-2020 között, de ennek felét dedikáltan éghajlatváltozásra kellene fordítani. A Magyar Energiahatékonysági intézet (MEHI) szerint ideje volna megtervezni a beruházási prioritásokat.
CO2-kvótából fejlesztenék a közösségi közlekedést
A széndioxid-kibocsátási kvóták árveréséből származó állami bevételek legcélszerűbb felhasználásáról adott ki átfogó szakmai javaslatot a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI). Eszerint a bevételek jelentős részét elsősorban a tömegközlekedési járművek cseréjére kellene fordítani.