Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat, kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.
Bazsa György professzor emeritus kutatásában elsősorban az akadémiai év- és névkönyvekre, értesítőkre és almanachokra, valamint az MTA honlapjára támaszkodott.
Az Erasmus elvesztése mellett a felsőoktatási rendszer merevsége és a megbecsültség hiánya is nehezíti a doktoranduszok helyzetét, ez pedig a tudományos életre is rányomja a bélyegét.
Focizni lehet húszezres stadion nélkül is, kutatni azonban csak jól felszerelt laborokban lehet – mondja Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, immunológus, akivel Karikó Katalin Nobel-díjáról beszéltünk. Karikó Katalin és Drew Weissman október 2-án kapta meg az orvosi Nobel-díjat.Másnap újabb szenzációként Krausz Ferenc – megosztva – elnyerte a fizikait. (A beszélgetés közvetlenül azután készült, hogy Karikó Katalinnak megítélték a Nobel-díjat. A díjat december 10-én, vasárnap adják át, ebből az alkalomból közöljük újra ezt az interjút.)
Cambridge-ben lett kommunista, megjárta a Rákosi-rendszer börtönét, és ott indult el a tudományos karrierje. Hatvany József báró a haláláig hű maradt a Kádár-rendszerhez, miközben megalapozta Magyarországon a számítástechnika tudományát.
Állásfoglalást adott ki a magyar kormány akkugyárnagyhatalmi törekvéseivel kapcsolatban az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága. Figyelmeztetnek a kockázatokra, komplex megközelítést, nagyobb nyilvánosságot, érdemi adatokon alapuló szakmai vitát várnak, amihez segítséget is felajánlották.
Karikó Katalin úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség kezelésében és megelőzésében – hangsúlyozzák a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfői közleményében annak kapcsán, hogy a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weismann kapták megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
Nem úgy jött, mint ahogy nagy visszhangot keltve most kivonul Magyarországról (is) „a Soros”. A civil szervezetek mentsváraként emlegetett alapítvány 1984-ben az MTA-val kötött kényszerházassággal kísértette meg a lehetetlent.
A magyar fiatalok egyharmada jellemzően sötéten látja a jövőt úgy általában, és ezen belül a saját jövőjét is – derül ki egy friss MTA-kutatásból. Hiába elégedetlenek azonban a demokráciával, sokan nem találják a számukra elfogadható pártot a jelenlegi kínálatban.
Egyre több helyen mutatja meg képességeit a mesterséges intelligencia. New Yorkban például egyre nehezebb lesz majd elbliccelni a jegyvételt a metróban, de máris vannak, akiknek ez nagyon nem tetszik, és ezek nem azok, akik jegy nélkül utaznának.
A chipgyártás igen bonyolult és költséges folyamat, nem is beszélve az e téren folyó kutatómunkáról. Ezért sokak számára talán meglepő lehet, ha egy magyar kutatócsoport az ipari óriások fejlesztő részlegeihez hasonlóan kísérleti chipeket képes tervezni, építeni és vizsgálni Budapesten. Pedig erről adott most hírt a Magyar Tudományos Akadémia.
Pálinkás József úgy látja, a félelemkeltés leghatékonyabban a tudatlanságra alapozható.
A Törvényalkotási Bizottság nem indokolta meg döntését.
Állandósuló trópusi éjszakák a városokban, visszatérő malária, gabonaföldeket fojtogató gyomok, szennyezett élelmiszerek – néhány azok közül a drasztikus hatások közül, amelyekkel előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a Kárpát-medencében a klímaváltozás következményeként.
A tudományos akadémia egyedüli indulóként újraválasztott elnöke szerint az MTA nehéz helyzete magyarázza, hogy miért nem volt nagy sorban állás az elnökségért.
Elkeseríti az oktatással kapcsolatos, politikai ízű huzavona, úgy véli előbb-utóbb el kell jutnia oda az országnak, hogy pénzt, paripát, fegyvert fektessen a területbe. Lovász László volt MTA-elnök, a világ egyik legismertebb matematikusa egy ELTE-n rendezendő nemzetközi konferencián arról fog előadni, hogy mitől szép a matematika. A matekérettségi apropóján mi is feltettük neki a kérdést.
Amióta Elon Musk vezeti a Twittert, valami mindig történik az oldal körül. Legutóbb például borsos áremelésükre kellett reagálnia a New York-i tömegközlekedésért felelős hatóságnak. Bejelentették, hogy nem szüntetnek meg, nem ritkítanak járatokat, azonban a tájékoztatás nem lesz olyan, mint korábban volt, legalábbis ami a Twittert illeti. Az ügy végül váratlan fordulatot vett.
Kinevezték a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új elnökét is.
Csaknem egy hete jelent meg cikkünk Maróth Miklós távozásáról az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) éléről. Kardos Julianna, az ELKH/MTA Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) kutatója írásunkra reagál alábbi véleménycikkében.
