A New York-i Fővárosi Közlekedési Hatóság (MTA) mesterségesintelligencia-szoftverrel felszerelt kamerákat használ, hogy kiderítse, hányan kerülik ki a fizetést a metróban, például a forgókapuk átugrásával. Jelenleg még csak néhány állomáson üzemel az új rendszer, azonban – írja a Gizmodo – a hatóság azt tervezi, hogy még az idén több mint kéttucatnyi állomáson vezeti be az újítást.

Az MTA úgy gondolja, hogy ezzel az eszközzel számszerűsítheti a viteldíjelkerülés mértékét anélkül, hogy azonosítaná a bliccelőket. A rendszer nyomon követi azokat az utasokat. A tesztidőszak alatt a rendszer megállapította, hogy a bliccelők 12 százaléka bebújt a forgókapuk alá, 20 százalékuk pedig átugrott felettük. Az esetek több mint a felében a nyitott vészkijáraton sétáltak át utasok, de olyanok is voltak, akik egyszerűen másokhoz simulva jutottak át a nyitott kapun.

A rendszer lelkét, a Detector nevű szoftvert az Awaait, egy barcelonai székhelyű mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat fejlesztette. A Detectort „valós idejű analitikai rendszerként írják le, amely szelektív megközelítéssel segít megbirkózni a viteldíjelkerüléssel”. A jegysorompófölé telepített kamera „robusztus” pontossággal képes egyszerre több kaput figyelni – állítja a cég. Miután azonosították a szabálysértő utasokat, a jegyvizsgálók figyelmeztetést kaphatnak egy alkalmazáson. A cég rendszere már három nagyvárosban működik.

HVG AI - mesterséges intelligencia

Megjelent a HVG mesterséges intelligenciával foglalkozó kiadványa.

A Gizmodo megkereste az Awaaitet, hogy részleteket kérjen rendszerei pontosságáról, vagy arról, hogy használható-e az arcok észlelésére. Tájékoztatásul csak annyit közölt a cég alapítója és vezérigazgatója, hogy a vállalat tiszteletben tartja felhasználóinak magánéletét.

Az MTA egyik tisztviselője azt nyilatkozta az NBC Newsnak, hogy jelenleg nem osztja meg a New York-i rendőrséggel az általa összegyűjtött adatokat, de arról már nem árult el részleteket, hogy ez a gyakorlat meddig folytatódik.

Bár az említett eszközöket állítólag csak „kutatási célokra” szánják, a rendszer életbe léptetése máris kiverte a biztosítékot a polgári jogi csoportoknál. Attól tartanak, hogy az utasok megfigyelése hosszú távú adatvédelmi kockázatokat jelenthet, emellett szükségtelenül eltolhatja az erőforrásokat, ahelyett, hogy azt arra fordítanák, hogy a tömegközlekedés megfizethetőbb és hozzáférhetőbb legyen. Az MTA viszont azzal indokolta a szkennelést, hogy megpróbálja kezelni azt a becsült 690 millió dolláros veszteséget, amelyet 2022-ben szenvedett el a viteldíjelkerülés miatt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.