Megmozdult a Kreml dezinformációs hálózata, minden eszközt bevetnek a szeptemberben tartandó moldovai parlamenti választások manipulálására – mondja az ország nemzetbiztonságának vezetője.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió esetében minden fekete-fehér – mondta a HVG-nek Maia Sandu, Moldova államfője. A politikus lehetségesnek tartja, hogy országa 2030-ig belépjen az EU-ba, még akkor is, ha Magyarország blokkolja Ukrajna csatlakozását, s ezzel fékezi Moldováét is.
A nyomozók szerint a pénzt a parlamenti képviselő illegálisan kapta a Győzelem nevű ellenzéki tömörülés vezetőjétől, az emigrációban élő Moszkva-barát Ilan Shortól.
Az orosz kamuállam az év elejéig ingyen kapta Moszkvától a gázt, de január elsejével a csapokat elzárták és több százezer ember maradt fűtés és melegvíz nélkül.
Az ausztriai és németországi populista jobboldal nyomulásáról ír a Spiegel. A leendő osztrák kormánynak a nemzetközi színtéren elsősorban Ukrajna kapcsán kell világossá tennie, hogy a jó oldalon áll, írja a Die Presse. A Bloomberg szerint itt az idő a demokratikus intézmények védelmére összpontosítani Ausztriában. Kína, Irán, Oroszország és Észak-Korea összezár, az Egyesült Államok jól teszi, ha felkészül a veszélyre, mondja Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem tanára. Donald Trump ugyan kinyilvánította, mire készül a diplomáciában, de a várható eredmény vegyes, írja a Wall Street Journal.
Január elsejével a Gazprom nem exportál tovább gázt Ukrajnán keresztül, így a magát Dnyeszter Menti Köztársaságnak nevező orosz bábállamba sem küld többet, bár ha akarna, megtehetné.
80 éve még nem létezett olyan, hogy moldáv nép, ez egy szovjet konstrukció volt, ami arra szolgált, hogy a régi orosz területi igényeknek megfelelően a második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Besszarábiát kulturálisan is le lehessen választani Romániáról. Persze a helyzet még ennél is bonyolultabb, mivel szép számmal élnek a területen olyanok, akik se nem románok, se nem oroszok, viszont Moszkvától várnak védelmet a románosítási törekvésekkel szemben. Egyebek között ez volt az oka annak, hogy alig néhány évvel a Szovjetuniótól történt elszakadás után, immáron demokratikus választásokon, éppen azt a kommunista garnitúrát szavazta vissza a nép a hatalomba, amelyet annak idején elkergetett. Ez az ellentmondás a néhány hete tartott, EU-s integrációról szóló népszavazás eredményein is meglátszott – minimális többséggel győzött az EU-párti álláspont.
Különös ez a nemzetközi cikkválogatás, hiszen amikor önök ezt olvassák, már szinte biztosra vehető, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke, ugyanakkor ennek ismeretében is érdekesek a nemzetközi lapokban az elmúlt egy napban, az utóbbi órákban fölvetett kérdések. Az amerikai elnökválasztás mellett a FAZ a szlovák–kínai kapcsolatokkal, a Washington Post a moldovai választással, a Financial Times pedig a súlyos spanyolországi esőzésekkel foglalkozik.
„Ezek a választások sem demokratikusak, sem igazságosak nem voltak” – jelentette ki a Kreml szóvivője, miután ismét az Európa-barát Maia Sandu győzedelmeskedett.
Európai uniós vezetők, államfők, kormánytagok és európai pártok gratulálnak Maia Sandu újjáválasztott moldovai elnöknek. A magyar kormány egyelőre hallgat, holott egy héttel korábban Grúzia esetében már a szavazatok hetvenszázalékos összeszámolásánál gratulált Orbán Viktor.