A Prut mentén, alig negyven kilométerre Iașitól, az Európai Unió nem elvont politikai projekt, hanem mindennapi tapasztalat. Romániai bevásárlások, európai pénzből felújított középületek, egy készülő autópálya ígérete. Az ország másik végében, a Dnyeszter partján viszont sokak számára az EU „üres ígéret”, míg Oroszország „mindent megad”. A moldovai európai út realitása és törékenysége egy országon belül, néhány száz kilométer távolságra mutatja meg az ellentmondásokat.
A 3,2 millió lakosságú Moldovai Köztársaság 2022 óta hivatalos uniós tagjelölt, ahol a tavalyi parlamenti választásokon a választók ismét az ország európai irányultságára szavaztak a legtöbben: a Maia Sandu elnökhöz kötődő PAS párt több mint 50 százalékos eredménnyel szerzett parlamenti többséget. A politikai tér azonban továbbra is erősen megosztott: a PAS-ra nem szavazók jelentős része a volt elnök, Igor Dodon vezette, nyíltan oroszbarát Patrióta Blokk mögé sorakozott fel. Ez a megosztottság azonban nemcsak politikai, hanem földrajzi is.
Közelebb van Iași, mint Chisinau
Zagarancea község Ungheni járásban fekszik, három faluból áll, összesen alig 2900 lakossal. Iași mindössze 40 kilométerre van, Chisinau több mint 120 kilométerre. A helyiek mindennapjaiban Románia – és rajta keresztül az Európai Unió – sokkal kézzelfoghatóbb valóságot jelent, mint a moldovai főváros.
Az elmúlt években a községben számos esetben európai uniós forrásból valósultak meg beruházások a Satul European, a Nemzeti Környezetvédelmi Alap, az „Európa itthon van” program és az ENSZ Nők szervezete közös támogatásával. A helyi önkormányzat szerint 2021 és 2025 között összesen mintegy 16 millió moldovai lej – több mint 300 millió forint – érkezett a településre különböző támogatások formájában.
Vitalie Scripcaru harminc évig volt zenetanár, ma a zagaranceai kulturális központot vezeti. Gyerekeket tanít, időseknek szervez programokat. Vasárnap délután, miközben a család a következő hétvégét tervezi, arról mesél, hogy a nagyobb vásárlásokat rendszeresen Romániában intézik.
Iașiba gyorsabban eljut, mint Moldován belül sok más városba. Az ok nemcsak a kínálat, hanem az ár is: nem uniós állampolgárként jogosult a „áfamentes” vásárláshoz, vagyis visszaigényelheti az áfát a Romániában vásárolt termékek után. Egy televízió esetében ez nagyon is kézzelfogható különbséget jelent. (Igaz, ez a lehetőség az ország uniós áfakörhöz csatlakozásával meg fog szűnni – a szerk.)
Autópálya és híd: Románia épít Moldovában
Iași hamarosan még közelebb kerül a határ mentén élő moldávokhoz. Románia az uniós SAFE-program forrásaiból építi meg a Moldovai Köztársaság első autópálya-szakaszát: az Unirii autópálya 15,5 kilométeres végső szakaszát, amely Târgu Neamțot köti össze Iașin és Unghenin keresztül.
A projekt része egy új, Prut fölötti híd Zagarancea és a romániai Golăești között. A híd két forgalmi sávval és gyalogos járdával épül, több mint 260 méter hosszú lesz, és később tovább bővíthető. A tervek szerint 2026 őszétől használható. A 30 millió eurós beruházásból 16,4 milliót az Európai Unió finanszíroz.
A helyiek számítása szerint a beruházás megvalósulása azt jelenti, hogy a jelenlegi, gyakran órákig tartó határátlépés helyett húsz perc alatt elérhető lesz Iași belvárosa.
Maradni Európában, nem csak dolgozni menni
A község népessége húsz év alatt több mint 10 százalékkal csökkent: a 2004-es népszámlálás még 3300 lakost mutatott, ma alig több mint 2900-an élnek itt. Sokan Európában dolgoznak, mások Oroszországban.
Vitalie Scripcaru szerint az uniós csatlakozás fordulópont lehet: nemcsak a kivándorlásban, hanem a visszatérésben is. Lánya, Cristina, korábban egy európai forrásból finanszírozott önkormányzati projektben dolgozott. A család nem készül elmenni. Én is otthon látom a jövőmet – mondja Tatiana.
Édesanyjuk, Maria, azt mondja, hogy a gyerekek művészeti tevékenységei révén gyakran jár Romániában, és az Ungheni Kultúrpalota felújításáról beszél, „ami a gyerekek javát szolgálja, mivel jobb körülmények között élhetnek”.
Felsorol számos, uniós forrásokból megvalósított projektet, de azt mondja, hogy Moldovának is van mit kínálnia a közösségnek.
Az EU-nak „nincs semmije, pusztaság”
Az „európai álom” azonban, minél közelebb kerülünk az ország másik végéhez, annál inkább elhalványul, amint azt a HotNews tavaly őszi, a parlamenti választások előtti riportja is mutatja.
Az újságírók Naslavcea faluba utaztak, amely az ország északi részén, az ukrán határon található. A Dnyeszter partján, több mint 200 kilométerre Chisinautól található településen kevesebb mint 800 ember él, akik szinte kizárólag oroszul beszélnek.
Akkor olyan emberekkel beszéltünk, akiknek rokonaik vannak Oroszországban, és a szomszédos Ukrajnában is.
„Ha azt látod, hogy az egyik szomszédod szegény, a másik pedig jól él, és mindene megvan, amire szüksége van – hová mész?” – kérdezte egy helyi nő, akit az Európai Unióról kérdeztünk. Véleménye szerint azonban a gazdag szomszéd Oroszország, ahol „minden megvan”.
Az EU-ról a helyi nő azt mondta, hogy „nincs semmije, pusztaság”.
Egy másik falubeli nő akkoriban azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy „nincs semmi baja az Európai Unióval”, de Oroszországot választja: „Én a békéért és a Szovjetunióért vagyok.”
Ez a cikk egy határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként készült az EUNEIGHBOURSEAST EAST program keretében. Szerző: Oxana Bodnar (Chisinau / Moldova, HotNews), Folk György (Eurolgus/HVG)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
