A 2023 FW14 egy olyan aszteroida, amelyhez hasonlót eddig csak egyet találtak a csillagászok a Mars pályáján. Könnyen lehet, hogy ez annak a leszármazottja.
A NASA olyan robotkígyót tervezett, amelyik jeges, havas és homokos környezetben egyaránt el tud navigálni. Most jön az egyik legizgalmasabb fázis, a felszín alatti tesztek.
A Közép-Floridai Egyetem kutatói 100 órán át vizsgálhatták a Neptunusz pályáján túl keringő jeges aszteroidákat. Az első eredmények még csak most érkeznek be, de máris kifejezetten sokat várnak tőlük a csillagászok.
A NASA kutatói a Juno űrszonda adatait feldolgozva arra jutottak, hogy a Jupiter körüli ionizált részecskék hidrogénné és oxigénné bontják a jeges Europa hold jégpáncélját.
Egy nemrég megjelent tudományos publikációban arról értekeznek a szerzők, hogy a szimulációk alapján 2,8 millió évvel ezelőtt egy idegen csillag robogott el a Naprendszer mellett. A jövőben is történni fog hasonló.
A NASA New Horizons űrszondája ott észlelt nagyobb mennyiségű port a Naprendszer szélén lévő Kuiper-övben, ahol minden eddigi számítás szerint nem kellene lennie.
Amerikai kutatók kiszűrték azoknak a potenciális helyeknek a 78 százalékát, ahol a Naprendszer rejtélyes, kilencedik bolygóját kell keresni.
A NASA Voyager–1 űrszondája három hónapja kezdett el értelmetlen adatokat küldeni a Földre. A hiba megtalálása sem volt egyszerű, javítása még bonyolultabb. Az sem biztos, hogy valaha sikerül.
Az Európai Űrügynökség (ESA) elfogadta az EnVision nevű küldetés forgatókönyvét. A misszióvak a Vénuszhoz küldenek egy űrszondát.
Amerikai kutatók szerint a Vénusznak a Naprendszer keletkezésekor még lehetett saját holdja, ám azt végül a bolygó gravitációja semmisítette meg. Ez megmagyarázná a különös mozgását.
Annak ellenére, hogy az Uránusz és a Neptunusz nagyon hasonló felépítésű bolygók, színűk jelentősen eltér egymástól. A miértre most az Oxfordi Egyetem kutatói találták meg a választ, és kiderült, eddig rosszul tudtuk, hogyan néz ki az utóbbi planéta.
A Jupiter Io nevű holdjának felszínén az extrém gravitációs körülmények miatt a legaktívabb vulkanikus tevékenység figyelhető meg a Naprendszerben. Ezt most a NASA Juno űrszondája is megerősítheti.
Infravörös tartományban készített felvételt az Uránuszról a James Webb űrteleszkóp. A tudósok azt remélik, általa alaposabban tanulmányozhatják a bolygó legbelső gyűrűjét.
Az amerikai Bolygókutató Intézet tudósai szerint a Merkúron sós gleccserek lehetnek, melyek elősegíthetik, hogy baktériumok formájában élet is jelen legyen az égitesten.
Brit csillagászok legfrissebb eredményei szerint a Nap sugara 210 km-rel kisebb, mint ahogy eddig becsülte a tudomány. Bár a különbség csillagászati léptékben elenyésző, ahhoz elég nagy tévedésről lehet szó, hogy a Napról szerzett információkat is rossz pályára állíthatta.
A Szaturnusz gyűrűit 2025 és 2032 között olyan nehéz lesz észrevenni, mintha egy focipálya egyik végéről akarnánk meglátni a másik végén lévő papírlap élét.
Brit kutatók a Keck Obszervatórium által 2006-ban rögzített adatok alapján mutatták meg, hogy miként lehetne látni a sarki fényt az Uránuszon, ha az szabad szemmel is látható volna.
Egy 14 300 évvel ezelőtt történt napkitörést azonosították francia kutatók. Az is érdekes, hogy miként: fák évgyűrűit vizsgálták.
A tervek szerint 2026 tavaszán tesztelik majd az Antarktiszon azt a miniatűr robotot, amely képes lehet áthatolni a több kilométer vastag jégpáncélon. A földi teszt után bolygóközi feladatra is készülhet a technológia.
Kanadai és japán tudósok szerint a Földnél mintegy másfélszer-háromszor nagyobb bolygó rejtőzhet valahol a Naprendszerben. Az lehet felelős a Kuiper-övben lévő objektumok furcsa mozgásáért.
