Akár magyar siker, akár nem, az biztos: magyar nő az egyik nyertese az orvosi Nobel-díjnak. Közéleti podcastunkban összefoglaltunk mindent, amit tudni kell Karikó Katalin életútjáról és karrierjéről, elmagyaráztuk, pontosan mi az a tudományos teljesítmény, amiért kitüntették, és megnéztük, mindaz, ami felfedezett, hogyan válhat a mindennapok részévé éveken belül.
Az idei orvosi-élettani Nobel-díj bejelentésére eredetileg meghirdetett 11:30-as időpontot 15 perccel csúsztatta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia – de magyar szempontból mindenképp megérte a várakozás.
A kezdeményezésben az összes szegedi lakos részt vehet.
A magyar tudósról a Nobel-díj-bizottság osztott meg egy fotót.
„Magyar nő a világ tetején” – fogalmazott a miniszterelnök a Facebook-posztban.
Mennyi pénz jár egy Nobel-díjjal 2023-ban? Kell-e utána adózni? Íme a válaszok az idén Karikó Katalin és Drew Weissman által kiérdemelt orvosi Nobel-díj anyagi vonzatáról.
A 2023-as orvosi-élettudományi Nobel-díjat másodmagával, kollégájával, Drew Weissmannal elnyerő tudós már 2021-ben, Nobel-díj nélkül is bő másfél „nobelnyi” pénzt kapott számtalan más rangos díjával. A tudományos díjakkal járó pénzek amúgy szeszélyesen oszlanak meg, és nem is mindig azokhoz jutnak, akikhez kellene. Ráadásul hátrányban vannak a nők. Számolgattunk - 2021. október 19-i cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.
Igazi ellenség nélkül, pusztán ártalmatlan edzőpartnerrel is fel lehet készülni a támadásra. Nagyjából ez a lényege a most Nobel-díjjal elismert mRNS-vakcinának.
Ami ma világraszóló felfedezés, abban pár évtizede még a kutató saját egyeteme sem hitt.
A fogadóirodák szerint most a második legesélyesebb a díjra Krasznahorkai László.
Százharminc éve ezen a napon, 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője, az egyetlen magyar tudós, aki a Nobel-díjat idehaza végzett munkájáért kapta meg.
A Nobel Alapítvány közleménye szerint a meghívást a Svédországban megfogalmazott éles bírálatok miatt vonták vissza.
1863. április 9-én született Rátz tanár úr, akit szinte mindenki szeretett, akinél szinte mindenki szerette a matematikát, aki forradalmasította a tantárgy oktatását, aki zseniket nevelt, kiváló matematikusok sorát, aki nem csak az Evangélikus Főgimnázium fénykorának szerencsés növendékeiben hintette el a matematikai gondolkodásmód magvait, hanem a Középiskolai Matematikai Lapokon keresztül az egész ország érdeklődő diákjaiban.
Saramago hazája tavaly novemberben ünnepelte az író születési centenáriumát, most pedig magyarul megjelent életművének egyik félsikerű kulcsdarabja.
Történelmet írt a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa, amikor az első nem franciául alkotó szerzőként megválasztották a Francia Akadémia tagjává. Sok baloldali francia értelmiségi tüntetett ellene, amihez a latin-amerikai irodalmi boom utolsó élő alakja már hozzászokhatott: politikai nézeteivel hol a bal-, hol a jobboldal haragját váltja ki, egyik kötetét a hazájában elégették.
A II. világháború utáni időszak egyik legünnepeltebb japán szerzője annak idején küzdött országa pacifista alkotmányáért, a fukusimai atomerőmű földrengés és szökőár okozta 2011-es katasztrófája után pedig a japán atomerőművek bezárásáért kampányolt.
A Memorial emberi jogi szervezet nem engedelmeskedett.
Nehezményezik, hogy egy orosz emberi jogi szervezettel és egy fehérorosz aktivistával közösen kapták az elismerést.
