A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjai, valamint a szervezeten kívüli nagy olajtermelők, köztük Oroszország úgy döntöttek, tartják magukat ahhoz a vállaláshoz, hogy 2023 novemberéig napi kétmillió hordóval kevesebb kőolajat termelnek ki.
Az olajkitermelése csökkentésével Szaúd-Arábia szembeszállt az USA-val, és újabb gesztust tett Oroszországnak. A lépés része a globális olajpiac ellenőrzéséért folyó küzdelemnek is.
Ma kezdődött a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ miniszteri szintű értekezlete Bécsben.
A pandémia óta most először találkoznak szerdán a világ legjelentősebb olajexportáló országainak miniszterei, akik között Szaúd-Arábia és Oroszország viszi a prímet.
Miközben elkeseredett energiaháború folyik Oroszország és a Nyugat között, az OPEC+ államok csökkentik kitermelésüket, hogy megakadályozzák az ár lassú mérséklődését.
A JP Morgan szerint 150 dollárt is érhet hamarosan egy hordó Brent olaj, de mehetnek még e fölé is az árak, ha a globális kereslet úgy alakul. Az ukrajnai háború miatt a világ második exportőre, Oroszország kiszorulóban a piacról.
A magas ár inflációhoz, az pedig visszaeséshez vezethet – aggódnak.
Ezt jósolja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely arra alapozza optimizmusát, hogy az USA-ban elmúlt az Ida hurrikán hatása, ezért a Mexikói-öböl környékének olajtermelése felfutott.
2022 szeptemberéig napi 400 ezer hordóval több nyersolajat fognak előállítani az OPEC+ országai.
A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta az első alkalommal csökkent tavaly az előző évihez képest, és a 2011-es szintre esett vissza az orosz olajtermelés az OPEC+ keretében vállalt termeléskorlátozás és a koronavírus-válság okán bekövetkezett keresletcsökkenés miatt.
Csökken a túlkínálat az olajpiacokon, emelkednek az árak.
