Magyarigazolvány után kettős állampolgárság, majd a határrevízió pedzegetése – így emeli a tétet a „nemzetegyesítés” jelszavát aktuálpolitikai céljaira használó jobboldal. A szavazatszerzésre alkalmas játszmában a kormányfő aktívan részt vesz.
A legutóbbi kormányinfó július végén volt, de Orbán Viktor a jelek szerint augusztusban sem pihen – emiatt másnak sincs rá nagyon módja a kabinetből.
Tarlós István ideje alatt még szükség volt a főváros rábólintására, most már nem kellett megvárnia a kormánynak a főpolgármester beleegyezését.
Szetlik Gergő neve nem forog annyira közszájon, mint más vagyonos NER-vállalkozóké, ám semmiképpen sem ismeretlen, még akkor sem, ha sok olyan cég is van a nevén, amelyek évek óta egyetlen fillér árbevételt sem termeltek.
Sürgősségi támogatást ad a gabona- és olajnövény-ágazat szereplőinek a magyar kormány, de nem saját ötletre és pénzből, hanem az Európai Bizottság döntése nyomán és uniós forrásból.
A kabinet szerint itt az idő a kompromisszumra, ki kell elégíteni a hirtelen fellépő munkaerőhiányt, de szükség van a szabályozásra is.
A kabinet hajlandó egy részét most teljesíteni a négy évvel ezelőtt ígért forrásoknak az atlétikai vb érdekében.
Mindemellett arról is beszélt az Országgyűlés elnöke, hogy "a halál kultúrája jegyében fel akarják számolni a nemzeteket, és az azok védelmére hivatott nemzeti államokat".
Nem nyilvános kormányhatározatokkal juttatott százmilliókat az Orbán-kormány jobbára a Fidesz politikai céljait támogató határon túli szervezeteknek – főleg Erdélybe és a Felvidékre. Csak 2011-ben 787 millió forint közpénzt osztottak így szét – derült ki a hvg.hu által megismert, eddig titkolt kormánydöntésekből. Megnéztük, hová kerültek ezek az összegek.
A 2024/2025-ös tanévtől válhat ingyenessé a középiskolások és szakképző intézményekben tanulók számára a “B” kategóriás jogosítvány megszerzése.
Beigazolódott, amit a kormányzat maga is sejtett előre. Egy friss bírósági ítélet szerint alkotmánysértő, hogy tavaly több fővárosi tulajdonú közterületet – például a Vörösmarty teret – ellentételezés nélkül állami tulajdonba vontak, majd odaadták az V. kerületnek.
6000 milliárdos, tíz évre szóló MÁV-fejlesztési program, a NER-cégek szarvainak letörése, a dohányzás teljes betiltása. Lázár szeret olyanokat nyilatkozni, ami nagyot szól, megnéztük, miket ígért mostanában, és közben ezzel párhuzamosan mit tesz az adott ügyekben. Tudták például, hogy Magyarország lesz 2030-ra Európa legjobb helye?
A státusztörvény vitájától volt a leghangosabb idén a Parlament, míg a svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslatától csak azért nem, mert azt bohózatba illő módon őszre halasztották. Az ellenzék szócsatákkal néha meg tudta izzasztani Orbán Viktort – már amikor bent volt, és nem bojkottálta a teljes Fidesz–KDNP a parlamenti munkát. Hiába ülésezett 262 órát az Országgyűlés, törvényt egyre kevesebbet fogad el, mivel a kormány rendeleti úton is megtehet szinte bármit. Az ellenzéknek egyetlen törvényjavaslata sem ment át, cserébe 1500 kérdéssel bombázták a kormányt.
A rezsivédett ár miatt az MVM bukik.
Pénteken még úgy volt, hogy kizárólag előre váltott jeggyel vehető igénybe a vasúti mellékvonalak bezárása után a “vonathelyettesítő autóbuszos kiszolgálás”, ez már az éles üzem első napján megváltozott.
Lázár János minisztériuma ősszel fekszik neki az új törvényi szabályozásnak, amelynek célja „a magyar építőipari importkitettség csökkentése”.
Indokolni sem próbálta a Fidesz és a KDNP, miért bojkottálják az ellenzéki kezdeményezésű hétfői rendkívüli parlamenti ülést, egyszerűen csak nem mentek el rá. A határozatképtelenség miatt így nem szavaztak a svéd NATO-csatlakozásról sem. A kevés ellenzéki politikus napirend előtt beolvasott ugyan a kormánynak, de ezt senki sem hallotta a távol lévő címzettek közül.
Néhány esetben hosszabb lesz busszal a menetidő, mint a leálló vasúttal – ismerte el a MÁV-Volán csoport, amely viszont azzal vigasztalja az utasokat, hogy a buszok napraforgómezők mellett haladnak majd, és bár kerékpárt nem lehet felvinni rájuk, lesz rajtuk USB-töltő.
Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.
