Nem mehetnek még szabadságra a miniszterek, mivel Orbán Viktor többnapos, kihelyezett kormányülést tervez tartani a vilniusi NATO-csúcsról hazatérve. Téma lesz Svédország NATO-csatlakozásának egy éve halogatott megszavazása, és az ukrajnai háború is.
Kijevben értetlenül figyelik a magyar külpolitikát – mondta a HVG-nek Jehor Csernyev, a NATO Parlamenti Közgyűlésébe delegált ukrán küldöttség vezetője. Szerinte hazája végül elnyeri a NATO-tagságot, és hazatér az egyesült európai családba.
Nullára csökkent a női miniszterek száma az Orbán-kormányban, ez igazi hungarikum – Európában, de a világ legtöbb országában sincs párja.
Újabb három település forrong, mert a kormány az ott lakók bevonása nélkül tárgyal olyan raktárak és gyárak telepítéséről, amelyek az akkumulátorokhoz szükséges vegyi anyagokkal foglalkoznak. Orbánék előkészítetlenül ontják az országra a veszélyes üzemeket, mégis úgy érezhetik, révbe értek.
Jottányit sem javultak az amerikai-magyar kormányközi kapcsolatok az elmúlt időszakban. Ám egyelőre nem úgy tűnik, hogy a „csőben lenne” bármilyen, magyar állampolgárokat érintő vízumtilalmi szankció, noha az ezzel kapcsolatos amerikai törvényjavaslat továbbra is készülőben van. Washingtont leginkább az foglalkoztatja, hogy vajon mennyire lesz gátja Magyarország Svédország NATO-csatlakozásának. A kormányoldal pedig ismét halogatja a csatlakozás ratifikálását.
A Paks II.-t építő orosz Roszatomtól garanciákat kellene követelni arra az esetre, ha Paks I.-et bármi kár érné az építkezés során. A bővítési szerződést azért kellett most módosítani, mert eleve rossz volt – mondja Mártha Imre, az MVM volt vezére.
A törvények értelmében tisztességtelen úgy kereskedni valamivel, hogy olcsóbban adják el, mint veszik. A kormány a kötelező akciózással pont erre kényszeríti a kereskedőket, de rendeleti úton felmentést ad a törvényi tilalom alól.
Nem támogatták a kormánypártok a házbizottság ülésén azt a DK-s ellenzéki javaslatot, hogy a jövő héten vegyék napirendre a svéd NATO-csatlakozást. A Fidesz-KDNP, ha akarná, bármikor kérhetné a szavazást, az ellenzék is támogatná. De mivel politikai okokból lassan egy éve halogatják, egyre valószínűbb, hogy csak a várhatóan szeptember 25-én kezdődő őszi ülésszakban kerül elő újra.
Varga Judit a második miniszter, aki feláll Orbán Viktor mellől a bársonyszékéből az elmúlt elmúlt egy évben. Az előző négy Orbán-kormányban – azon kívül, ha valaki más fontos megbízatást kapott – az ilyesmi ritkán fordult elő. Nem úgy Orbán első kabinetjében, amikor 1998-2002 között sokan cserélődtek.
A pedagógusok státusztörvénye is mutatja, mennyire nem veszi komolyan a kormány még a saját maga által vállalt törvényi előírásokat sem. A törvényjavaslat benyújtását a kormányzat szerint „minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése" előzte meg, mégse közlik, hogy az elvileg beérkezett 102 ezernél is több észrevételből miért csak 1500-at vizsgáltak érdemben, ahogy azt sem, hogy mit fogadtak meg, mit nem és miért.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
A történész szerint nem csak a magyar politikai elittel, hanem a társadalommal szemben is elfogyott az Európai Unió türelme és egyre elképzelhetetlenebbnek tartja, hogy belátható időn belül nyugati típusú demokrácia legyen hazánkban – derül ki a HVG-nek adott interjújából.
Már délelőtt élesen kritizálták az ellenzékiek a Parlamentben napirend előtt a pedagógus-életpályamodellről szóló törvényt, a Momentum az alkalomhoz illő ajándékot vitt a fideszeseknek. A státusztörvénynek nevezett javaslat vitája késő délután kezdődik, közben pedig diákok, pedagógusok és ellenzéki politikusok tüntetnek majd a szerintük “bosszútörvény” ellen a Kossuth téren.
A kormánytagok szja-bevallásai alapján követhetők az adózott jövedelmeik. Van, aki tízmilliókat fizetett be adóba, másnak a miniszteri fizetés is csak zsebpénz egyéb jövedelme mellett. Tavaly a legkevesebbet Semjén Zsolt, a legtöbbet Szalay-Bobrovniczky Kristóf vitte haza, Orbán Viktornál 10 millió forinttal magasabb az adóalapja politikai tanácsadójának, erős középmezőnyben a Nagy-Lázár-Navracsics trió.
Hiába állapodott meg arról, hogy az atlétikai stadion jóváhagyásáért 50 milliárdot adnak budapesti egészségügyi fejlesztésekre, a kormány többszörösen megszegte a megállapodást.
A magyar miniszterelnök nem tudta megállni, hogy ezt a hírt ne kommentálja.
Ez az árstopok és a kötelező akciózás után már a harmadik csodafegyver, amit az infláció letörésére vet be a kormány, amely a pénzromlás csökkenését várja attól, hogy listázza, hol, mennyiért kapható például a spagettitészta vagy a kígyóuborka.
A kormánypártiak nagy része elhiszi a kormányzati mantrát arról, hogy a "brüsszeli szankciók" nem működnek, és azt is, hogy az ellenzék háborúba sodorná az országot. Bár Putyint sem kedvelik a fideszesek, az Európai Bizottság elnökét még nála is jobban utálják. A Policy Solutions kutatása azt mérte, hogy a magyarok többsége szerint a helyünk nyugaton van, de két év alatt a duplájára nőtt azok aránya, akik Oroszországhoz közelednének.
A Várkapitányság régészeti ásatásokkal indokolja a kerítések elszaporodását.
Betekintettek a Rogán-minisztérium és Balásy Gyula cégei szerződései közé. A New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. az Orbán-levél megtervezése mellett kampányokat, képzéseket szervezett és a kormányszóvivőt is támogatta egy több mint 10 milliárdos decemberi keretszerződés alapján.
