Az OECD legfrissebb foglalkoztatási prognózisa (employment outlook) alapján a magyar reálbérek 15,6 százalékkal csökkentek 2023 első negyedévében. Erre reagált az MNB a Világgazdaságban, mivel a jegybank szerint a számítás több szempontból is torzított, és a jövedelmi és jóléti folyamatok elemzése szempontjából téves konklúziókhoz vezethet.

Az MNB szerint három oka van annak, hogy nem igaz az OECD statisztikája:

1. az OECD nem a KSH által közölt nominális bérdinamikát használja,
2. leegyszerűsítő a reálbér számításának módszertana, és eltér a KSH által is javasolt precíz képlettől,
3. a rendvédelmi dolgozóknak 2022 februárjában juttatott egyszeri, átmeneti és jelentős emelés statisztikai torzítást okoz a bérindexben, amelynek a kiszűrését a KSH elvégzi és publikálja.

Márpedig, ha ezeket figyelembe veszik, akkor a jegybank szerint az OECD által közölt adat fele, „mindössze” 7,4 százalékos reálbércsökkenés volt Magyarországon az adott időszakban.

A mundér becsületét védve, az MNB nem feledkezik meg arról sem, hogy 2015 és 2019 között átlagosan 7,3 százalékkal emelkedtek a reálbérek és arról is írnak, hogy az elmúlt időszakban a reálbérek Románia kivételével mindenhol mérséklődtek a régióban: ott 0,3 százalékkal nőttek, Lengyelországban 2,1 Szlovákiában, Csehországban 6,7 százalékkal csökkentek a reálbérek az első negyedévben. Azaz, mint az kiderül a statisztikából, még az MNB által „kijavított” adattal is Magyarországon mérték a legnagyobb visszaesést.

A teljes elemzés az MNB oldalán érhető el.