A Kreml szerint nem konstruktívak az orosz javaslatokra adott nyugati válaszok
Sok reakciót kapott a Kreml, de szerintük ezek nem voltak “konstruktívak”.
Sok reakciót kapott a Kreml, de szerintük ezek nem voltak “konstruktívak”.
Az incidens három hónappal azután történt, hogy a skandináv ország a NATO teljes jogú tagjává vált.
Aligha lesz eredményes a hétvégi svájci Ukrajna-békecsúcs, amelynek az lenne a célja, hogy demonstrálja a világ Kijevvel vállalt szolidaritását. Közben az ukrán hadseregnek az utóbbi napokban sikerült stabilizálnia a Harkiv környéki frontot.
A NOB azt közölte, hogy várhatóan 36 orosz és 22 fehérorosz sportoló vehet részt majd semlegesként Párizsban.
Egy új tanulmánykötet tíz európai ország, köztük Magyarország példáján keresztül mutatja be, hogy milyen összefonódások képződtek a Kreml és az adott országok különféle szélsőjobboldali pártjai, egyesületei és szervezetei között.
Oroszország területi követeléseinek elfogadásához kötné a fegyverszünetet, valamint ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról.
Hétfőn jelentette a finn védelmi minisztérium, hogy egy orosz gép lépett be az ország légterébe, a vizsgálatok során arra derült fény, hogy 3 további katonai repülő is megsértette a finn légteret.
A nyugati katonai szövetség tagállamait aggasztja a magyar kormány elköteleződése a Kreml mellett.
Az ügyészség azzal vádolja a 2023 márciusa óta orosz fogságban lévő Gershkovichot, hogy a CIA kéme.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
Gyakorlatilag minden szempontból káros a háború. Amellett, hogy rengeteg emberáldozatot követel, és a középkorba lök vissza komplett régiókat, a környezetet is szennyezi.
Amerikai vélemények szerint a lépés a hidegháború idejét idézi fel.
Ilyet nyilvánosan még Szijjártó Péter sem merne állítani, úgyhogy a megfejtés: Kim Dzsong Un.
Orbán Viktor szeretné, ha Magyarország olyan különleges státuszt kapna, amely lehetővé teszi, hogy semmilyen formában ne vegyen részt a NATO területen kívüli misszióiban. Ezzel újabb frontot nyit a NATO-val és az EU-val mostanában nem éppen harmonikus viszonyban. Jens Stoltenberg egyenesen a kelet-európai NATO-tagok rigai csúcstalálkozójáról érkezik, ahova Sulyok Tamás államfő nem ment el.
Az európai parlamenti választások előtt az orosz politikai és gazdasági érdekekhez köthető álhírek sora árasztotta el Európát, ezek terjesztését a generatív mesterséges intelligencia nagyon megkönnyítette. Bár az Európai Unió – és számos tagország külön is – hatványozott erővel küzd a kamuhírek és a zavarkeltés ellen, ennél sokkal többre lenne szükség.
Azt állította, hogy az orosz harcászati atomfegyverek háromszor-négyszer erősebbek, mint azok a bombák, amelyeket az amerikaiak a második világháborúban Hirosimában és Nagaszakiban bevetettek.
Az ukránok mostantól orosz területre irányuló csapásokra is használhatják a Nyugattól kapott fegyvereiket. Ez újabb vörös vonal átlépését jelenti, s nem tudni, még hány ilyen van, mielőtt Moszkva a veszélyes eszkaláció mellett döntene.
Az amerikai nagykövet azt is számontartja, hogy a külügyminiszter Ukrajna inváziója óta hányszor látogatott el Oroszországba.
A külügyminiszter csak azt sajnálja, hogy az oroszok nem lesznek ott Svájcban.
A balesetben egy ember meghalt, és több mint százan megsérültek.