Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az amerikai hírszerzés az év elején derítette ki, hogy az orosz kormány azt tervezte, hogy meggyilkolja a nagyhatalmú német fegyvergyártó cég, a Rheinmetall vezérigazgatóját, amely tüzérségi lövedékeket és katonai járműveket is gyárt Ukrajnának – írja a CNN öt amerikai és nyugati tisztviselőre hivatkozva. A lap információi szerint ez egy nagyszabású terv része volt, amelynek a célja, hogy meggyilkoljanak minden olyan védelmi ipari vezetőt, aki támogatja Ukrajnát a háborúban.
A Rheinmetall 2022 márciusában 25,1 százalékos részesedést szerzett a 4iG Csoportban, emellett közös védelmi vállalatot is alapítottak, amelyben a Rheinmetall AG 51%-ot, a 4iG Nyrt. 39%-ot és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. 10%-ot tulajdonol. Továbbá közös űrfejlesztés is zajlik a két cég között.
Amikor az amerikaiak tudomást szereztek az oroszok tervéről, értesítették a németeket, a biztonsági szolgálatok pedig védelmükbe vették Armin Pappergert. Egy magas rangú német kormánytisztviselő megerősítette, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette Berlint az összeesküvésről.
Az, hogy Papperger az oroszok célpontjává vált, nem meglepő: a Rheinmetall a legnagyobb és legsikeresebb német fegyvergyártó, amely az ukránok számára létfontosságú 155 mm-es tüzérségi lövedékeket is gyártja. A vállalat az elkövetkező hetekben páncélozott járműveket gyártó üzemet nyit Ukrajnánban, ami egy, a hírszerzést jól ismerő forrás szerint mélyen aggasztja Oroszországot.
Az oroszok szabotázskampánya fegyverraktárak felgyújtására is kiterjedt Európa-szerte, hogy megakadályozzák az Ukrajna felé irányuló fegyverszállításokat. Ezekhez az oroszok helyi embereket toboroztak.
Szabotázsokat látunk, merényleteket látunk, gyújtogatásokat látunk. Olyan dolgokat látunk, amelyek emberi életekbe kerülnek. Nagyon is úgy vélem, hogy Oroszország titkos szabotázskampányát látjuk, amelynek stratégiai következményei vannak
– mondta egy magas rangú NATO-tisztviselő.
A NATO-n belül is komoly vitatéma a probléma kezelése
Oroszország szabotázskampánya volt az egyik fő vitatéma a NATO tisztviselői között, akik Washingtonban gyűltek össze a blokk 75. évfordulóját ünneplő csúcstalálkozóra. A NATO arra törekszik, hogy jobban tájékoztassa a szövetség tagjait a hírszerzési információkról, hogy a tagországok képesek legyenek összekötni az eseményeket az egyébként különállónak tűnő, csak a saját országukban történő bűncselekményekkel. Az viszont komoly dilemmát okoz, hogy erre miképp kellene reagálnia a NATO-nak. Az 5. cikkely alapján egy NATO-tagállam elleni fegyveres támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül.
Oroszország szabotázskampányához kapcsolódó bűncselekmények némelyikének nem volt nyilvánvaló köze az ukrajnai konfliktushoz. Ilyen volt, amikor Donald Tusk lengyel miniszterelnök felvetette, hogy a litvániai IKEA-ban történt tűzeset akár Oroszország műve is lehetett.
A CNN információi szerint Lengyelországban egy ukránt férfit Telegramon keresztül bízott meg az orosz összekötője, akivel személyesen soha nem találkozott, és mindössze 7 dollárt kapott érte, hogy háborúellenes graffitiket fessen egy ukrán tulajdonú közlekedési vállalat kerítésére. Később arra kérték, hogy helyezzen el térfigyelő kamerákat és gyújtsa fel a kerítést.
Más orosz kísérletek sokkal komolyabbak voltak, mint egy kis graffitizés. A CNN-nek nyilatkozó több, az ügyet jól ismerő forrás szerint az Egyesült Államok európai katonai bázisain a múlt héten – egy évtized után először – fokozott riadókészültséget rendeltek el, ugyanis az USA értesülései szerint az oroszok szabotázstámadásokat terveztek.
Áprilisban két német–orosz állampolgárt tartóztattak le, akik állítólag Oroszország megbízásából bombatámadásokat és gyújtogatásokat terveztek, többek között amerikai katonai létesítmények ellen.
Márciusban Londonban több férfit azzal vádoltak meg, hogy orosz hírszerző szolgálatokkal együttműködve felgyújtottak egy ukrán raktárépületet. Lengyelország vizsgálja, hogy a Varsó legnagyobb bevásárlóközpontját májusban leromboló gyújtogatásnak köze volt-e Oroszországhoz, ami után kilenc embert tartóztattak le.
A francia hatóságok pedig a múlt hónapban őrizetbe vettek egy orosz–ukrán állampolgárságú férfit, aki állítólag bombákat készített egy Moszkva által szervezett szabotázsakció részeként.
„Azért teszik ezt most, mert úgy gondolják, hogy mivel számos választás zajlik Nyugaton, ez egy kiváló alkalom arra, hogy megpróbálják aláásni Ukrajna támogatását” – mondta a magas rangú NATO-tisztviselő.
