Megfosztotta az Országgyűlés képviselői mandátumától Fekete-Győr Andrást
A Momentum egykori elnökét hivatalos személy elleni erőszakért ítélték el jogerősen, emiatt kell most távoznia a parlamentből is.
A Momentum egykori elnökét hivatalos személy elleni erőszakért ítélték el jogerősen, emiatt kell most távoznia a parlamentből is.
Strasbourgban nyert pert Szabó Szabolcs ellenzéki politikus. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete szerint jogsértő volt a megbírságolása, amikor 2018 végén a rabszolgatörvény ellen tiltakozott a parlementi ülésteremben. Ezért visszajár az akkor a fizetéséből Kövér László által levont összeg.
Gyurcsány Ferenc DK-elnök volt az idén az egyetlen, akit Kövér László pénzbírságra ítélt, de őt rögtön 14 millióra, amiért árulózott a Parlamentben. A Karsai Dániel halálára megemlékező momentumos Bedő Dávidot ugyan megfenyegette a házelnök, de végül nem büntette meg, viszont átírják a törvényt, hogy elejét vegyék a hasonló “akcióknak”.
A kormány hamarosan benyújtja a jövő évi költségvetést, amitől jelentős gazdasági élénkülést vár, és amit a kritikusai már most sok kétellyel kezelnek. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának az MSZP-által delegált elnökét, Vajda Zoltánt faggattuk, de nemcsak a büdzséről, hanem a politikai helyzetről is.
Az Országgyűlés módosítja a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt is, hátha akkor majd jönnek az uniós pénzek.
Vadai Ágnes szerint a testület tíz tagját a katolikus egyház adhatná, tízet pedig mandátummal rendelkező pártok delegálnák.
1956 szellemisége, a szemkilövetés, Brüsszel, Soros, Gyurcsány és Fekete-Győr, a genderőrület, továbbá a nemzeti konzultáció mint demokratikus hungarikum – ezek voltak a témák a hétfői parlamenti ülés napirend előtti felszólalásaiban.
A választási eljárásról szóló törvény kapcsán az országgyűlés például nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat.
A házelnök 14 millió forintra büntette a DK elnökét. A DK az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, álláspontjuk szerint Kövér korlátozta Gyurcsány szólásszabadságát.
Pócs János ismét felemelkedik.
A házelnök kikérte magának a megemlékezést azok nevében, akik „a halál kultúrájával szemben az élet kultúráját képviselik”.
A miniszterelnök beszédével indult hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelynek első ülésnapján fontos döntések nem, politikai szócsata annál inkább várható volt, és nem is csalódtunk. Kövesse vissza a nap eseményeit a HVG tudósításával.
Máris újraírták a kormánypártok a maguk által kitalált őszi parlamenti menetrendet. Az eredeti terv szerint december 2-án lett volna az utolsó ülés, de kiderült, hogy a jövő évi költségvetést majd csak hetekkel ezután, egy rendkívüli ülésen fogadhatják el.
A törvényhozási szezon szeptember 30-án indul, várhatóan Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával, amelyben a miniszterelnök a „gazdasági semlegességről” szőtt terveit ismételheti meg. Az Országgyűlés őszi ülésszakában amúgy mindössze 18 ülésnappal terveznek, és már december elején kezdődne a téli szünet.
Összehívták az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát, a jövő csütörtöki ülés témája lesz a HVG információi szerint a felrobbant Hezbollah-csipogók ügye, a nemzetközi botrányban érintett magyar cég és a hazai titkosszolgálatok esetleges szerepe is. Kérdés, megtudunk-e majd bármit is az ülésen elhangzottakból.
A szervezők négy nappal az esemény előtt kapták meg az elutasító választ.
Az Országgyűlés Sajtóirodája szerint nem kötelező kitenni az EU-s zászlót az Országgyűlés épületére, így Kövér László döntheti el, hogy az kikerül-e, a házelnök álláspontja pedig 10 éve változatlan a kérdésben.
A szükség nagy úr, a friss törvény szerint a megyei irányításért felelős szervek a városi kórházak között össze-vissza pakolgathatják az eszközöket a röntgengéptől a CT-berendezésig, és szabadon rendelkeznek a dolgozókkal is.
Juhász Imrét, aki 2013 óta alkotmánybíró, most a testület elnökévé, a közben államfővé választott Sulyok Tamás utódjának szavazta meg az Országgyűlés.
Még a sajátjai, a Fidesz és a KDNP-frakciók sem támogatják az Orbán-kormány törvényjavaslatát, amely – nem saját ötletre, hanem uniós előírásra – javítaná a tőzsdei cégek vezetésében a nemek közötti arányt. A javaslat parlamenti vitájában érdekesen indokolta az elutasítást Vitályos Eszter (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (KDNP) is.