A kormánypárti többség mellett ellenzékiek voksaival fogadta el az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyv módosítását, amely – a bajai Till Tamás-gyilkosság közfelháborodást okozó jogvitája nyomán – egyértelművé teszi, hogy az emberölés minősített eseteinél akkor sincs elévülési idő, ha fiatalkorú az elkövető.
A kormánypártok gyorsan akartak látványos választ adni a Till Tamás-gyilkosság elévülési kérdésére, de a kapkodás előkészítetlen első változathoz vezetett csütörtökön. Vasárnapra készült el a javított, átdolgozott verzió, így most párhuzamosan fut két, ugyanazt célzó Btk-módosítás, más-más tartalommal.
Egy, a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó utolsó pillanatos módosító javaslat jelentősen megemelné a pártok parlamenti frakciói által elkölthető keretet. Minden képviselőcsoport dupla annyi munkatársat vehet fel, mint eddig, ráadásul fejenként dupla annyi fizetésért.
Az önkormányzatokért felelős miniszter viheti be az ötletet a kormány elé.
A parlament napirendjén szerepel az ombudsman 2023-as tevékenységéről szóló beszámoló és az annak elfogadását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat is.
A Momentum egykori elnökét hivatalos személy elleni erőszakért ítélték el jogerősen, emiatt kell most távoznia a parlamentből is.
Strasbourgban nyert pert Szabó Szabolcs ellenzéki politikus. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete szerint jogsértő volt a megbírságolása, amikor 2018 végén a rabszolgatörvény ellen tiltakozott a parlementi ülésteremben. Ezért visszajár az akkor a fizetéséből Kövér László által levont összeg.
Gyurcsány Ferenc DK-elnök volt az idén az egyetlen, akit Kövér László pénzbírságra ítélt, de őt rögtön 14 millióra, amiért árulózott a Parlamentben. A Karsai Dániel halálára megemlékező momentumos Bedő Dávidot ugyan megfenyegette a házelnök, de végül nem büntette meg, viszont átírják a törvényt, hogy elejét vegyék a hasonló “akcióknak”.
Még a sajátjai, a Fidesz és a KDNP-frakciók sem támogatják az Orbán-kormány törvényjavaslatát, amely – nem saját ötletre, hanem uniós előírásra – javítaná a tőzsdei cégek vezetésében a nemek közötti arányt. A javaslat parlamenti vitájában érdekesen indokolta az elutasítást Vitályos Eszter (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (KDNP) is.
A kormány hamarosan benyújtja a jövő évi költségvetést, amitől jelentős gazdasági élénkülést vár, és amit a kritikusai már most sok kétellyel kezelnek. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának az MSZP-által delegált elnökét, Vajda Zoltánt faggattuk, de nemcsak a büdzséről, hanem a politikai helyzetről is.
Az Országgyűlés módosítja a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt is, hátha akkor majd jönnek az uniós pénzek.
Vadai Ágnes szerint a testület tíz tagját a katolikus egyház adhatná, tízet pedig mandátummal rendelkező pártok delegálnák.
1956 szellemisége, a szemkilövetés, Brüsszel, Soros, Gyurcsány és Fekete-Győr, a genderőrület, továbbá a nemzeti konzultáció mint demokratikus hungarikum – ezek voltak a témák a hétfői parlamenti ülés napirend előtti felszólalásaiban.
A választási eljárásról szóló törvény kapcsán az országgyűlés például nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat.
A házelnök 14 millió forintra büntette a DK elnökét. A DK az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, álláspontjuk szerint Kövér korlátozta Gyurcsány szólásszabadságát.
Pócs János ismét felemelkedik.
A házelnök kikérte magának a megemlékezést azok nevében, akik „a halál kultúrájával szemben az élet kultúráját képviselik”.
A miniszterelnök beszédével indult hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelynek első ülésnapján fontos döntések nem, politikai szócsata annál inkább várható volt, és nem is csalódtunk. Kövesse vissza a nap eseményeit a HVG tudósításával.
Máris újraírták a kormánypártok a maguk által kitalált őszi parlamenti menetrendet. Az eredeti terv szerint december 2-án lett volna az utolsó ülés, de kiderült, hogy a jövő évi költségvetést majd csak hetekkel ezután, egy rendkívüli ülésen fogadhatják el.
A törvényhozási szezon szeptember 30-án indul, várhatóan Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával, amelyben a miniszterelnök a „gazdasági semlegességről” szőtt terveit ismételheti meg. Az Országgyűlés őszi ülésszakában amúgy mindössze 18 ülésnappal terveznek, és már december elején kezdődne a téli szünet.
