Uniós irányelv hazai jogba történő kötelező átültetését blokkolja, ezzel pedig akár újabb kötelezettségszegési eljárás indítását is kockáztatja a Fidesz és a KDNP azzal, hogy az Országgyűlés kedd esti vitájában a két frakció nevében felszólalók jelezték: nem szavazzák majd meg azt a kormányzati javaslatot, amely
egy 2022-es EU-s irányelvre hivatkozva “a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról” szól.
A javaslatról korábban írt a HVG is, megjegyezve, hogy annak indokolása szokatlan, beszólós-viccelődős hangvételű lett. A szöveg szerint a javaslat egy elvárást rögzít, “amelynek brüsszeli szemmel könnyű megfelelni, mivel Brüsszel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését”.
Ami a részleteket illeti, az uniós irányelvre hivatkozó jogszabály-tervezet nem kifejezetten női kvótát ír elő, hanem az “alulreprezentált nem” arányát húzza meg 40 százalékban. Hasonló esetekben Magyarországon azért beszélünk jobbára női kvótáról, mert a vezető pozíciókban, testületekben jelenleg a nők vannak kevesebben.
Érdekes, hogy a javaslat a nemek egyensúlyának javítását a nyilvános részvénytársaság nyrt-knél, vagyis a tőzsdei cégeknél írja elő. A zártkörűeknél ugyanerre nem törekednek, pedig ezek jellemzően olyan állami óriáscégek, mint az MVM vagy a MÁV. Persze a nyílt részvénytársaságokra is ráfér az intézkedés, mert ezeknél is nagy az aránytalanság.
A javaslat kedd esti parlamenti vitájában az előterjesztő minisztérium nevében felszólaló Zsigó Róbert államtitkár csupán “bölcs döntésre” kérte a képviselőket, de a Fidesz vezérszónokaként felszólaló kormányszóvivő, Vitályos Eszter már az indokoláshoz hasonlóan “nekiment” Brüsszelnek a kötelező kvóta emlegetésével.
Vitályos elöljáróban azt mondta, “A brüsszeliek nyelvén az alulreprezentált nem mi volnánk, nők. (…) A kormánynak ezt kötelessége volt beterjeszteni, a józan ész azonban azt követeli meg, hogy bármilyen feladatra vagy pozícióra történő kiválasztásnál csak és kizárólag az érdem és a teljesítmény döntsön.”
Majd azzal folytatta: “A Fidesz-KDNP pártszövetség frakciói nem hívei a kvóta alapú megközelítésnek, sőt eddig is támogattuk a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, de hölgy képviselőtársaim és jómagam sem azért ülünk itt a parlamentben, mert kvótánk van, hanem az elvégzett munka alapján, a választók bizalmából.”
Elfogadhatatlan, hogy egy feladatra történő kiválasztáskor bőrszín vagy éppen a nemiség legyen a meghatározó szempont
– tette hozzá Vitályos, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a bőrszínt sem az uniós irányelv, sem a törvényjavaslat nem említi, ellenben utóbbiban nagyon is van szó arról, hogy az esélyegyenlőség biztosításának szándéka nem mehet úgymond a minőség rovására, amitől érezhetően tartott a Fidesz vezérszónoka.
Vitályos Eszter, a Fidesz vezérszónoka
Túry Gergely
Ahogy az uniós irányelv, úgy a kormány által beterjesztett javaslat szövege is úgy szól: alapelv, hogy az emiatt 2026 júliusáig szükségszerűen levezénylendő tisztújítások esetén “a kiválasztási eljárás az egyes jelöltek szakképzettségének és szakmai tapasztalatának összehasonlító értékelésén alapul”.
A kívánt arányok elérését segítő kitétel pedig ez benne: “A jelöltek kiválasztásakor az alkalmasság, a kompetencia és a szakmai tapasztalat szempontjából azonos minősítéssel rendelkező jelöltek közül elsőbbséget élvez az adott vezetőtestületben alulreprezentált nemhez tartozó jelölt.”
Sőt, még ettől is el lehet térni. A fenti előírást ugyanis “nem kell alkalmazni, amikor a nyilvánosan működő részvénytársaság objektív értékelés keretében, nagyobb jogi súlyú okokra hivatkozva figyelembe veszi a másik nemhez tartozó jelölt sajátos helyzetét, amely megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul.”
Mindezek alapján Vitályos Eszter, ha alaposan elolvasta volna a jogszabálytervezet szövegét, amihez hosszászólt, nem aggódott volna az érdem és a teljesítmény, pláne nem a bőrszín miatt. De a jelek szerint inkább az volt a célja, hogy az EU és annak előírásai ellen beszéljen a tények figyelmen kívül hagyása mellett, hiszen alá is húzta:
Megalázó, degradáló a nőkre nézve kötelező kvóták alapján pozíciót betölteni (…) ezért ezt a javaslatot nőként, országgyűlési képviselőként nem támogatom”.
A gyakran Orbán Viktor által is Brüsszel ellen vívott szabadságharcos vonalat már a következő felszólaló, a KDNP-s Nacsa Lőrinc vitte. Ő tettetett felháborodással megjegyezte, hogy “először azt mondják Brüsszelben, hogy 76 féle társadalmi nem van, majd azt mondják, hogy ebből csak kettőnek kell beülni a részvénytársaságokba.”
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka
MTI / Illyés Tibor
A KDNP-s politikus szerint “a brüsszeli genderőrület teljesen összekeveredik”, és emlékeztetett, hogy ott “azt is megszavazták, hogy szülhetnek a férfiak”. Úgy látta, “mindenki teljesítmény, szorgalom és tehetség alapján érdemli meg a lehetőségeket, mindegy, hogy férfi vagy nő, nem kvóta alapján”. Hozzátette: ő is nemmel szavaz.
Az MSZP-s Harangozó Tamás reagálásában Vitályost és Nacsát is kiosztotta, mondván: “szégyen a produkciójuk”, mert “viccet csinál a nők és a férfiak esélyegyenlőségéből”. Megjegyezte: a Fidesz-KDNP logikája szerint “a magyar nők ennyit érnek, nem alkalmasak rá, örüljenek a 10 százalékos magyar aránynak a vezetői posztokon”.
Az a DK-s Földi Judit hozzászólásából derült ki, hogy az EU-s, tőzsdei vállalkozások vezető testületeiben 35 százalék a nők részaránya, míg Magyarországon 10,8 százalék, miközben “a kormánynak egyetlen női tagja sincs.” Ráadásként pedig felolvasott pár idézetet Orbántól Novákig arról, hogyan gondolkodnak a nők szerepéről a Fideszben.
A parlamenti vitában – Vitályos Eszter felszólalásából – amúgy kiderült egy fontos szám is, miszerint az nyrt-kre vonatkozó, az uniós irányelv szerinti szűkítések után a Budapesti Értéktőzsde tájékoztatása alapján mindössze 10 magyarországi céget érintene a nemek közti egyenlőséget javító intézkedés.
Dávid Ilona a kevés női állami cégvezető egyike volt – irányította a MÁV-ot és a Volánbuszt
Horváth Szabolcs
Ha sok vállalatot nem is érintene, egyes cégekre nagyon is ráférne az uniós irányelv alkalmazása. Ha megnézzük az egyik legnagyobb ilyen tőzsdei céget, a Mol Nyrt.-t, azt látjuk, hogy a férfi vezérigazgató mellett a tízfős igazgatóságban egyetlen nő sincs, és a tizenkét fős felügyelőbizottságban is csak egy van, ami mindössze 8 százalékos arány.
Az irányelv nem segítene a zártkörű tőzsdei cégeken, mert rájuk nem vonatkozna. Pedig a MÁV Zrt.-nél például az igazgatóságban 7-ből 7 férfi, a 6 fős felügyelőbizottságban pedig csak egy nő van. Viszont, ha vonatkozna rá a szabály, a Magyar Posta Zrt. már most teljesítené: a 6 fős igazgatóságnak a fele, a felügyelőbizottságnak kétharmada nő.
A témába vág, hogy az Európai Parlamentbe távozó fideszes Dömötör Csaba helyét a múlt héten Hegedűs Barbara foglalta el a magyar törvényhozásban. Ahogy a HVG megírta, ez azt jelenti, hogy már 15 nő van a Fidesz-KDNP-ben a 135-ből, és ez 0,74 százalékpontos növekedés, mivel arányuk 10,45 százalékról 11,19 százalékra nőtt.
A mandátumáról nemrég lemondó momentumos Fekete-Győr András pedig Cseh Katalinnak adja át a helyét, így az ellenzéki padsorokban is nagyot ugrik a nők aránya: 22,81 százalékról 24,56 százalékra (57-ből 14). A teljes Országgyűlést nézve a nők aránya 14,6 százalék – szemben például a kelet-afrikai Ruandával, ahol bő 50 százalék.
A most vitatott irányelvet elfogadó Európai Parlamentben pedig a magyar női képviselők aránya 38,1 százalék, alig elmaradva az európai átlag 39,4-től. Itthon amúgy három olyan kormány is alakult 1990 óta, melyben egy nő sem volt: Orbán Viktor mellett Boross Péternek és Bajnai Gordonnak is rossz volt az esélyegyenlőségi bizonyítványa.
Ha a későbbi zárószavazásnál a Fidesz és a KDNP (valamint a nemtetszését szintén kifejező Mi Hazánk) tényleg nem szavazza meg az irányelv magyar jogba átültetését, az a jelenleg más témákban folyó tucatnyi másik mellé újabb uniós kötelezettségszegési eljárás megindítását vonhatja maga után.
Az esélyegyenlőség-javító törvényjavaslat parlamenti vitája itt nézhető vissza 10:13:18-tól:
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP/Eric Audras/AltoPress/PhotoAlto)
