A Fidesz-KDNP nem támogat egy esélyegyenlőségi javaslatot, mert a végén a bőrszínre is kvóta lesz, és a férfiak szülnek gyerekeket
Még a sajátjai, a Fidesz és a KDNP-frakciók sem támogatják az Orbán-kormány törvényjavaslatát, amely – nem saját ötletre, hanem uniós előírásra – javítaná a tőzsdei cégek vezetésében a nemek közötti arányt. A javaslat parlamenti vitájában érdekesen indokolta az elutasítást Vitályos Eszter (Fidesz) és Nacsa Lőrinc (KDNP) is.
Uniós irányelv hazai jogba történő kötelező átültetését blokkolja, ezzel pedig akár újabb kötelezettségszegési eljárás indítását is kockáztatja a Fidesz és a KDNP azzal, hogy az Országgyűlés kedd esti vitájában a két frakció nevében felszólalók jelezték: nem szavazzák majd meg azt a kormányzati javaslatot, amely
egy 2022-es EU-s irányelvre hivatkozva “a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról” szól.
A javaslatról korábban írt a HVG is, megjegyezve, hogy annak indokolása szokatlan, beszólós-viccelődős hangvételű lett. A szöveg szerint a javaslat egy elvárást rögzít, “amelynek brüsszeli szemmel könnyű megfelelni, mivel Brüsszel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését”.
Ami a részleteket illeti, az uniós irányelvre hivatkozó jogszabály-tervezet nem kifejezetten női kvótát ír elő, hanem az “alulreprezentált nem” arányát húzza meg 40 százalékban. Hasonló esetekben Magyarországon azért beszélünk jobbára női kvótáról, mert a vezető pozíciókban, testületekben jelenleg a nők vannak kevesebben.
Érdekes, hogy a javaslat a nemek egyensúlyának javítását a nyilvános részvénytársaság nyrt-knél, vagyis a tőzsdei cégeknél írja elő. A zártkörűeknél ugyanerre nem törekednek, pedig ezek jellemzően olyan állami óriáscégek, mint az MVM vagy a MÁV. Persze a nyílt részvénytársaságokra is ráfér az intézkedés, mert ezeknél is nagy az aránytalanság.
A javaslat kedd esti parlamenti vitájában az előterjesztő minisztérium nevében felszólaló Zsigó Róbert államtitkár csupán “bölcs döntésre” kérte a képviselőket, de a Fidesz vezérszónokaként felszólaló kormányszóvivő, Vitályos Eszter már az indokoláshoz hasonlóan “nekiment” Brüsszelnek a kötelező kvóta emlegetésével.
Vitályos elöljáróban azt mondta, “A brüsszeliek nyelvén az alulreprezentált nem mi volnánk, nők. (…) A kormánynak ezt kötelessége volt beterjeszteni, a józan ész azonban azt követeli meg, hogy bármilyen feladatra vagy pozícióra történő kiválasztásnál csak és kizárólag az érdem és a teljesítmény döntsön.”
Majd azzal folytatta: “A Fidesz-KDNP pártszövetség frakciói nem hívei a kvóta alapú megközelítésnek, sőt eddig is támogattuk a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, de hölgy képviselőtársaim és jómagam sem azért ülünk itt a parlamentben, mert kvótánk van, hanem az elvégzett munka alapján, a választók bizalmából.”
Elfogadhatatlan, hogy egy feladatra történő kiválasztáskor bőrszín vagy éppen a nemiség legyen a meghatározó szempont
– tette hozzá Vitályos, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a bőrszínt sem az uniós irányelv, sem a törvényjavaslat nem említi, ellenben utóbbiban nagyon is van szó arról, hogy az esélyegyenlőség biztosításának szándéka nem mehet úgymond a minőség rovására, amitől érezhetően tartott a Fidesz vezérszónoka.
Ahogy az uniós irányelv, úgy a kormány által beterjesztett javaslat szövege is úgy szól: alapelv, hogy az emiatt 2026 júliusáig szükségszerűen levezénylendő tisztújítások esetén “a kiválasztási eljárás az egyes jelöltek szakképzettségének és szakmai tapasztalatának összehasonlító értékelésén alapul”.
A kívánt arányok elérését segítő kitétel pedig ez benne: “A jelöltek kiválasztásakor az alkalmasság, a kompetencia és a szakmai tapasztalat szempontjából azonos minősítéssel rendelkező jelöltek közül elsőbbséget élvez az adott vezetőtestületben alulreprezentált nemhez tartozó jelölt.”
Sőt, még ettől is el lehet térni. A fenti előírást ugyanis “nem kell alkalmazni, amikor a nyilvánosan működő részvénytársaság objektív értékelés keretében, nagyobb jogi súlyú okokra hivatkozva figyelembe veszi a másik nemhez tartozó jelölt sajátos helyzetét, amely megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul.”
Mindezek alapján Vitályos Eszter, ha alaposan elolvasta volna a jogszabálytervezet szövegét, amihez hosszászólt, nem aggódott volna az érdem és a teljesítmény, pláne nem a bőrszín miatt. De a jelek szerint inkább az volt a célja, hogy az EU és annak előírásai ellen beszéljen a tények figyelmen kívül hagyása mellett, hiszen alá is húzta:
Megalázó, degradáló a nőkre nézve kötelező kvóták alapján pozíciót betölteni (…) ezért ezt a javaslatot nőként, országgyűlési képviselőként nem támogatom”.
A gyakran Orbán Viktor által is Brüsszel ellen vívott szabadságharcos vonalat már a következő felszólaló, a KDNP-s Nacsa Lőrinc vitte. Ő tettetett felháborodással megjegyezte, hogy “először azt mondják Brüsszelben, hogy 76 féle társadalmi nem van, majd azt mondják, hogy ebből csak kettőnek kell beülni a részvénytársaságokba.”
A KDNP-s politikus szerint “a brüsszeli genderőrület teljesen összekeveredik”, és emlékeztetett, hogy ott “azt is megszavazták, hogy szülhetnek a férfiak”. Úgy látta, “mindenki teljesítmény, szorgalom és tehetség alapján érdemli meg a lehetőségeket, mindegy, hogy férfi vagy nő, nem kvóta alapján”. Hozzátette: ő is nemmel szavaz.
Az MSZP-s Harangozó Tamás reagálásában Vitályost és Nacsát is kiosztotta, mondván: “szégyen a produkciójuk”, mert “viccet csinál a nők és a férfiak esélyegyenlőségéből”. Megjegyezte: a Fidesz-KDNP logikája szerint “a magyar nők ennyit érnek, nem alkalmasak rá, örüljenek a 10 százalékos magyar aránynak a vezetői posztokon”.
Az a DK-s Földi Judit hozzászólásából derült ki, hogy az EU-s, tőzsdei vállalkozások vezető testületeiben 35 százalék a nők részaránya, míg Magyarországon 10,8 százalék, miközben “a kormánynak egyetlen női tagja sincs.” Ráadásként pedig felolvasott pár idézetet Orbántól Novákig arról, hogyan gondolkodnak a nők szerepéről a Fideszben.
A parlamenti vitában – Vitályos Eszter felszólalásából – amúgy kiderült egy fontos szám is, miszerint az nyrt-kre vonatkozó, az uniós irányelv szerinti szűkítések után a Budapesti Értéktőzsde tájékoztatása alapján mindössze 10 magyarországi céget érintene a nemek közti egyenlőséget javító intézkedés.
Ha sok vállalatot nem is érintene, egyes cégekre nagyon is ráférne az uniós irányelv alkalmazása. Ha megnézzük az egyik legnagyobb ilyen tőzsdei céget, a Mol Nyrt.-t, azt látjuk, hogy a férfi vezérigazgató mellett a tízfős igazgatóságban egyetlen nő sincs, és a tizenkét fős felügyelőbizottságban is csak egy van, ami mindössze 8 százalékos arány.
Az irányelv nem segítene a zártkörű tőzsdei cégeken, mert rájuk nem vonatkozna. Pedig a MÁV Zrt.-nél például az igazgatóságban 7-ből 7 férfi, a 6 fős felügyelőbizottságban pedig csak egy nő van. Viszont, ha vonatkozna rá a szabály, a Magyar Posta Zrt. már most teljesítené: a 6 fős igazgatóságnak a fele, a felügyelőbizottságnak kétharmada nő.
A témába vág, hogy az Európai Parlamentbe távozó fideszes Dömötör Csaba helyét a múlt héten Hegedűs Barbara foglalta el a magyar törvényhozásban. Ahogy a HVG megírta, ez azt jelenti, hogy már 15 nő van a Fidesz-KDNP-ben a 135-ből, és ez 0,74 százalékpontos növekedés, mivel arányuk 10,45 százalékról 11,19 százalékra nőtt.
A mandátumáról nemrég lemondó momentumos Fekete-Győr András pedig Cseh Katalinnak adja át a helyét, így az ellenzéki padsorokban is nagyot ugrik a nők aránya: 22,81 százalékról 24,56 százalékra (57-ből 14). A teljes Országgyűlést nézve a nők aránya 14,6 százalék – szemben például a kelet-afrikai Ruandával, ahol bő 50 százalék.
A most vitatott irányelvet elfogadó Európai Parlamentben pedig a magyar női képviselők aránya 38,1 százalék, alig elmaradva az európai átlag 39,4-től. Itthon amúgy három olyan kormány is alakult 1990 óta, melyben egy nő sem volt: Orbán Viktor mellett Boross Péternek és Bajnai Gordonnak is rossz volt az esélyegyenlőségi bizonyítványa.
Ha a későbbi zárószavazásnál a Fidesz és a KDNP (valamint a nemtetszését szintén kifejező Mi Hazánk) tényleg nem szavazza meg az irányelv magyar jogba átültetését, az a jelenleg más témákban folyó tucatnyi másik mellé újabb uniós kötelezettségszegési eljárás megindítását vonhatja maga után.
Az esélyegyenlőség-javító törvényjavaslat parlamenti vitája itt nézhető vissza 10:13:18-tól:
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP/Eric Audras/AltoPress/PhotoAlto)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
