A parlamenti törvénygyár futószalagján kedden délután kéttucatnyi törvényjavaslat sorakozik, ezek közt az Alaptörvény újabb – sorrendben tizennegyedik – módosítása is, amelyről megírtuk, hogy a célja Polt Péter legfőbb ügyész idő előtti leváltása, utódlásának biztosítása, ezzel együtt pedig egy új fővádló 9 évre történő kinevezése lehet. Az Országgyűlés végül ezt az Alaptörvény-módosítást  

135 igen és 53 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el. 

A minden előzmény nélkül, egy hónapja benyújtott Alaptörvény-módosítás a legfőbb ügyész megválasztásáról szóló rendelkezést írja át, eltörölve azt a feltételt, miszerint a legfőbb ügyészt az ügyészek közül javasolják és választják. Nem változott tehát a jelölés és a kétharmados többséggel választás módja, de a jövőben nem kell ügyésznek sem lenni ahhoz, hogy legfőbb ügyész lehessen valaki. 

A legfőbb ügyész választásának feltételeit szabályzó Alaptörvény módosítása első hallásra idő előttinek tűnhet, hiszen Polt Péter mandátuma 2028-ig szól, de igazából azután is maradhat a posztján. Sőt még akkor sem könnyű leváltani őt, ha kormányváltás történne. Éppen azon jogászkodott ugyanis a 2022-es választás előtt az ellenzék, hogy vajon, ha csak feles többséget szereznek, el tudják-e mozdítani Poltot, akinek felmentéséhez amúgy – egy 2021-es fideszes módosítás óta – kétharmados többség szükséges. 

Egy váratlan, idő előtti személycserének, vagyis Polt leváltásának a Fidesz szempontjából kizárólag akkor lenne értelme, ha komolyan tartanának attól, hogy a 2026-os parlamenti választáson elveszítik kétharmados többségüket. Enélkül ugyanis mandátumának 2028-as lejárta után nem tudnák se Poltot a posztján tartani, sem pedig kétharmados többséggel új legfőbb ügyészt választani. Viszont 

ha idő előtt lecseréli a Fidesz Polt Pétert, akkor az általuk megválasztott új legfőbb ügyész lesz hivatalban újabb 9 évre – szemben Polt hátralévő 2 évével. 

Egy, a módosításhoz benyújtott módosító javaslat nyomán még két ponton módosult az alaptörvény: 2025. március 1-jétől felemelték a bíróvá kinevezés életkori határát 30-ról 35 évre. Ezt nem kell alkalmazni azokra a bírákra, akiket a módosítás hatálybalépésekor már kineveztek, és bírák lehetnek azok a harmincadik életévüket betöltött bírósági titkárok is, akik 2025. január 1-jét megelőzően már jogviszonyban voltak. A másik módosítás szerint 2026. január 1-jétől a bírák szolgálati jogviszonya már nemcsak a nyugdíjkorhatár betöltéséig, hanem a bíró 70 éves koráig fennállhat.

Az előző, 13. Alaptörvény-módosítás egyébként alig egy fél éve volt, akkor éppen a Novák Katalin lemondásához vezető K. Endre kegyelmi ügye okozta botrány csillapítására írta át a Fidesz-kétharmad a legfontosabb jogszabályt, méghozzá aktuális politikai céljai mentén:

A “gránitszilárdságúnak” szánt Alaptörvény megváltoztathatatlanságának egyik garanciája a Fidesz eredeti elképzelése szerint amúgy az lett volna, hogy a 2012-ben hatályba lépett szöveg csakis két, egymást követő parlament egybehangzó döntése nyomán módosulhatott volna. Végül azonban még saját kezét sem akarta megkötni a Fidesz-kétharmad, így ez a kitétel kimaradt az akkor véglegesnek tekintett jogszabályból. Szerencséjükre, mert az utóbbi időben már egy-egy módosítás félévente követte egymást: