A törvényhozási szezon szeptember 30-án indul, várhatóan Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával, amelyben a miniszterelnök a „gazdasági semlegességről” szőtt terveit ismételheti meg. Az Országgyűlés őszi ülésszakában amúgy mindössze 18 ülésnappal terveznek, és már december elején kezdődne a téli szünet.
Összehívták az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát, a jövő csütörtöki ülés témája lesz a HVG információi szerint a felrobbant Hezbollah-csipogók ügye, a nemzetközi botrányban érintett magyar cég és a hazai titkosszolgálatok esetleges szerepe is. Kérdés, megtudunk-e majd bármit is az ülésen elhangzottakból.
A szervezők négy nappal az esemény előtt kapták meg az elutasító választ.
Az Országgyűlés Sajtóirodája szerint nem kötelező kitenni az EU-s zászlót az Országgyűlés épületére, így Kövér László döntheti el, hogy az kikerül-e, a házelnök álláspontja pedig 10 éve változatlan a kérdésben.
A szükség nagy úr, a friss törvény szerint a megyei irányításért felelős szervek a városi kórházak között össze-vissza pakolgathatják az eszközöket a röntgengéptől a CT-berendezésig, és szabadon rendelkeznek a dolgozókkal is.
Juhász Imrét, aki 2013 óta alkotmánybíró, most a testület elnökévé, a közben államfővé választott Sulyok Tamás utódjának szavazta meg az Országgyűlés.
Se elévülés, se “tiszta lap”, se feltételes szabadlábra helyezés nem jár a pedofil jellegű bűncselekmények elkövetőinek. A Fidesz újabb “gyermekvédelmi” csomagja kiváló példája a szigor, fenyegetés és erő hármasának alkalmazásával, “közkívánatra” letudott “hangulatjavító” jogalkotásnak.
Megvolt a 13. alaptörvény-módosítás. A Novák Katalin lemondásához vezető K. Endre kegyelmi ügye okozta botrány csillapítására elvégzett változtatás szerint a jövőben nem kaphat államfői kegyelmet, aki gyermekek elleni bűncselekményt követett el. Megszüntetik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzést is, amibe Varga Judit bukott bele.
Az Alkotmánybíróság által is jelzett aggályokat kiküszöbölve, javított változatban fogadta el a parlament Lázár János miniszternek az állami kastélyok magánkézbe adását lehetővé tevő törvényét, amit államfőként Novák Katalin nem volt hajlandó aláírni.
A választás másnapján benyújtott, 91 oldalas kormányzati javaslatcsomag hemzsegett a pontatlanságoktól, mégis egy nap alatt átverték a parlamenten. A kétharmados többség megszavazta a csomagot, amely 70 jogszabályt módosít.
A Fidesz nem engedte még fel sem merülni a lehetőségét, hogy az általa javasolt és megszavazott államfő esetleg elveszíthesse hivatalát méltatlanság miatt.
Az ülésszak vége előtti utolsó pillanatban dobott be a kormány egy 90 oldalas jogszabály-módosítót, amelyet kedden kivételes eljárással el is fogadnak majd.
A korábbi fideszes bojkott után a választásokat követő hétfőn megint szerepel a parlament napirendjén a Sulyok Tamás államfői tisztségtől megfosztását célzó ellenzéki javaslat. Kedden pedig az Alaptörvény 13. módosításáról, a Fidesz „gyermekvédelmi” csomagjáról és az Alkotmánybíróság elnökéről szavaznak a képviselők.
Az Országgyűlés nem volt határozatképes, így nem tárgyalták egyik napirendi pontot sem, csupán napirend előtti felszólalások voltak.
Magyarországon még sosem alkalmazott, az amerikai elnökök impeachmentjéhez hasonló jogi eljárással mozdítaná el a DK Sulyok Tamást, mert Gyurcsányék szerint méltatlanná vált az államfői tisztségre. Ezt két körben bizonyítani is kell, és sok múlik a kétharmados többségen. A téma már a péntek esti rendkívüli parlamenti ülés napirendjén is szerepel. Az eljárás Schmitt Pálnál, Áder Jánosnál és Novák Katalinnál is felvetődött, de sosem vitték végig.
Kénytelen összehívni Kövér László ellenzéki kezdeményezésre a parlamentet, de pénteken este 8 órára tenné az ülést, amelyen az államfő méltatlanná válása és a külügy rendszerét ért orosz hackertámadás lesz a téma. Ha egyáltalán elmegy rá a Fidesz-KDNP, de eddig mindig bojkottálták az ilyen ellenzéki kezdeményezéseket.
Jöhet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, és a meghatározott árengedmény.
Kérdés, hogy mi lesz a családokkal, akiknek a lakhatása így bizonytalanná válik.
A kormánypárti képviselők megszavazták a mini-Dubaj-törvényt: az állam eladja a rákosrendezői területet az arab befektetőnek. Lehetőség szerint nem kell majd közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, és a projekt megkapja a különféle szabályok alól mentesítő nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítést. Idén év végéig tart a hulladék elszállítása a területről, a felszín alatti kármentesítés tervezése 2025 őszére várható.
Majdnem egy hónapos extra szünetet iktatnak be a tavaszi ülésszakba május 13-a után.
