Még súlyosabb helyzetbe hozhatja Kijevet, ha az amerikai elnökválasztás után visszaesik az USA-ból érkező hadi segítség mértéke. A védelemhez való külföldi hozzájárulás ugyanis eddig sem volt elégséges. Ha Amerika kihátrál Ukrajna mögül, Európa mennyire tudja átvenni a helyét? És vajon milyen „csodafegyverrel” teremtene békét Ukrajnában Donald Trump?
Fehéroroszország elnöke tagadja, hogy Putyin külső katonai csapatok segítségét kérte volna. Lukasenka szerint Putyin kérné a beleegyezését, az oda telepített nukleáris fegyverek esetleges használata előtt, bár ezt 2022-ben a fehérorosz területről indított Ukrajna elleni támadáskor nem tette meg.
A bővítés utáni első csúccsal bizonyítaná Putyin, hogy nem szigetelődött el, de a Nyugat-ellenesség nem jelent egyet a háború támogatásával. Mindenki eljött, csak a brazil elnök kapott orvosi felmentést.
Mindezt levélben is tudatta az orosz elnökkel.
Tovább erősödik Észak-Korea és Oroszország kapcsolata.
Már harmadjára növeli a hadseregét az orosz–ukrán háború kitörése óta.
A Kreml közölte, hogy az orosz vezetés nem tart attól, hogy Mongóliában őrizetbe veszik Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Olaf Scholz német kancellár nem válaszolt arra, hogy az ukrán hadsereg német fegyvereket is bevethet-e a kurszki offenzíva során.
A Wall Street Journal vezércikkben üdvözli, hogy a lap tudósítója csaknem 500 nap után kiszabadult Putyin gulágjáról, ám egyben arra figyelmeztet, hogy nem Gershkovich lesz az utolsó túsz, ha nem változik meg az amerikai politika.
„Voltak merényletkísérletek, de eddig nem jártak sikerrel” – mondta Budanov, aki 2020 óta vezeti az ukrán hírszerzést. További részleteket azonban nem árult el a New Voicenak adott interjúban.
Szerinte borzasztó azt látni, hogy Trump kikkel barátkozik.
Roger Köppel, a Die Weltwoche főszerkesztője a Mandinernek adott interjúban elárulta, hogy a legnagyobb tisztelettel van Orbán Viktor iránt, és az egész interjú arról tanúskodik, hogy ez valóban így van.
A magyar miniszterelnök pénteki moszkvai útjával kapcsolatban sorjázó bírálatokra reagált igen durván.
Putyin azzal magyarázta nukleáris doktrínája módosításának tervét, hogy szerinte a nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének “küszöbét”.
Az idén 45 éves HVG címlapjai jól mutatják, hogyan és merre kalandozott a rendszerváltás után, aztán a NER-korszakában a magyar külpolitika, azokon a szövetségi rendszereken belül, amelyeket egyébként önként vállalt.
Az európai választások előtt az EU hatványozott erővel küzd az orosz dezinformáció ellen. A legtöbb – bár nem minden – uniós ország saját maga is harcol az orosz félretájékoztatás ellen, de az erőforrások eltérők, az erőfeszítések nem egységesek. Eközben a generatív mesterséges intelligencia könnyebbé tette a dezinformációk terjesztését.
Az egykori színész az orosz elnöktől vett át díjat, amit ilyen kijelentésekkel igyekezett meghálálni.
A Szovjetunió vezetői rendszerint átlátszó hazugságokba terelték magukat. A hagyományokat Vlagyimir Putyin rezsimje is követi: legutóbb a Moszkva-közeli terrorakcióról eszelt ki hihetetlen történeteket, hogy Ukrajnát belekeverhesse az ügybe. Németh András négy olyan katasztrófa kommunikációját mutatja be, amelyekről az egész világon mindenki tudta az igazat, mégis megpróbálták letagadni.
A szerb filmrendező a Kremlben látogatta meg Putyint, a háború támogatásáról, majd filmes terveiről beszélt, amihez az orosz elnök támogatását kérte.
Hiába felengedett galambok, fantomolimpia, a harctéri vereségért sportpályán vett elégtétel, és sok orosz agresszió. Olimpiai tűzszünettörténeti összefoglaló.
