Olimpiák már maradtak el háborúk miatt, de hiába remélné most a francia elnök, a fordítottjára nemigen akadt példa

Kérni fogom Moszkvától, hogy tartson tűzszünetet a nyári olimpiai játékok idején – jelentette ki Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. Vlagyimir Putyin ezt nem utasította el csípőből, és azt üzente vissza, „kész megfontolni minden javaslatot”, feltéve, hogy valóban komoly szándékúak, és nem csak azért születtek, „mert az ellenségnek kifogyóban van a lőszere”.

Orosz diplomaták pedig hozzátették: remélik, hogy Macron elnök hasonló tartalmú felszólítást küld majd Jeruzsálembe is.

Az, hogy olimpiák idején felfüggesztik a háborúskodást, még az ókorban alakult ki, bár eredete máig tisztázatlan. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azt a legendát fogadja el, mely szerint Iphitosz éliszi uralkodónak elege lett az állandó háborúskodásokból, ezért megállapodott a rivális királyságok vezetőivel, hogy négyévente tűzszünetet tartanak, mialatt ő Olümpiában békés sporteseményeket rendez.

Pontosabban nemcsak a játékok ideje alatt, hanem előtte és utána még hét-hét napon át, így a sportolók és művészek, a családtagjaik, valamint az egyszerű zarándokok is teljes biztonságban utazhatnak a versenyekre, majd onnan haza.

Futóverseny egy ókori görög amforán

Wikipedia / Marie-Lan Nguyen / CC BY 2.5

A szép régi hagyomány felelevenítésére kevés az esély az idei párizsi nyári olimpia idején. A háború hatása abban érződik, hogy a NOB szankciókat készül bevezetni, vagy már be is vezetett az agresszornak tekintett orosz, illetve fehérorosz sportolók ellen. Az már biztosnak látszik például, hogy a csapataik nem vehetnek részt a nyitóünnepségen, és elképzelhető, hogy nem versenyezhetnek saját országaik zászlói alatt sem.

Nem ez lenne az első eset, hogy egy újkori olimpia eseményét fegyveres konfliktus árnyékolja be. Eleinte azonban nem a háborúk, hanem a játékok maradtak el.