Tízezer megfizethető lakást és 30 hektár zöldfelületet akar a főváros Rákosrendezőn
De a gyakorlatban nincs eszköze arra, hogy a kormányra rákényszerítse ezeket az elvárásait.
De a gyakorlatban nincs eszköze arra, hogy a kormányra rákényszerítse ezeket az elvárásait.
Egyik oldalon van a szakmai konszenzus, a másikon pedig az állam – az elmúlt 13 évben megszokott forgatókönyv ezúttal Rákosrendezőn kerül a színpadra. De hogyan kellene kinéznie egyébként egy ilyen fejlesztésnek és mit kell tudni Budapest azon részéről, ahol "millenniumi" építkezés kezdődhet? Erről beszélgettünk közéleti podcastunkban.
Évtizedekig volt nemcsak Magyarország legfontosabb tehervonat-elosztója, de az egész régió meghatározó vasúti csomópontja is Rákosrendező. Az előző század elején pár napig ráadásul önmagán jóval túlmutató tényezővé is vált, innen robbant ki az országot megbénító 1904-es vasutassztrájk, aminek leveréséhez Tisza Istvánnak Bécsbe kellett mennie segítségért. A ’90-es évek óta viszont már csak a pusztulás lett Rákosrendező jussa, és minden ötlet, amivel menteni akarták, földbe állt. A mini/maxi-Dubaj-tervek árnyékában felidézzük a pályaudvar hullámzó történetét.
Ez áll a lap birtokába jutott meg nem nevezett dokumentumban. Belenyúlna a kormány a helyi építési szabályzatba is.
Miközben lassan elkészülnek a Várban a régi-új paloták, a kormány kétségbeesve próbál funkciót találni az épületeknek, egyik utcából a másikba költöztetve intézményeket.
A még teljesen ismeretlen Dubajban született, családja egy pálmakunyhóban élt, ő volt az osztályában a legszegényebb diák. Amikor dubaji ösztöndíjjal Amerikában tanult, még úgy kellett bemutatnia a városát, hogy „Szaúd-Arábiánál kell jobbra fordulni". Ma már a világ egyik leghíresebb modern épülete, a világrekorder Burdzs Kalifa építőjeként ismert, és nagy szerepe van abban, hogy Dubaj felkerült a világtérképre. A hírek szerint a magyar kormány vele tárgyal, hogy építse fel Rákosrendezőn „az új millenniumi városrészt". Ő Mohamed Ali Alabbar arab üzletember.
Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".
A főpolgármester nem kér a toronyházakból, ahogy Lázár János, úgy ő is tájsebnek tartja a Mol-tornyot.
A Mol-torony miatt nem olyan régen még hosszú viták zajlottak arról, hogy mekkora épületeket visel el Budapest. A tornyot végül felhúzták, a kormány akaratának az UNESCO sem tudott megálljt parancsolni, és Lázár is hiába hangoztatta elítélő véleményét. Most hasonló forgatókönyv tűnik körvonalazódni, csak már 220-240 méteres felhőkarcoló terveiről szólnak a hírek.
Azt még a döntéshozók sem tudják, hogy pontosan mekkora területet adnának el Rákosrendező környékén, de az is szerepel a több minisztérium által közösen jegyzett előterjesztésben, hogy az állam által vállalt, szükséges infrastrukturális beruházásokat a fővárossal végeztetnék el.
Az eddig állami kézben lévő területet az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett üzletember, a Burdzs Kalifa tulajdonosa, Mohamed Alabbar tervezi megvásárolni.
Rákosrendezőnél történt baleset vasárnap kora reggel.
A teljes környéket és két kerületet sakkban tartó helyzetet egy új híddal oldanák meg, amelynek elkészültek az első tervei.
Megrongált egy vonat egy váltót, amíg tart a vizsgálat, nem közlekedhet egy járat sem Rákosrendezőnél.
Úgy bíznak ebben a tervben, hogy a kormány korábban visszautasította az elképzelést.
Villamosok, autók, gyalogosok és kerékpárosok használhatják majd a rákosrendezői felüljárót. A Városliget autómentesítésének elemeként tervezett építmény nemcsak Zugló és Angyalföld között teremt új kapcsolatot, de lendületet adhat a mellette lévő rozsdaövezet fejlődésének is. Megépítésétől mégis tartanak az érintett városrészek, szeretnék elkerülni, hogy a Ligetből kizárt autók az ő lakóövezeteiken keresztül keressenek menekülőutakat.
Állítólag zárt ajtók mögött beszélt erről.
A jogi részleteket 2024 első felében rendeznék, utána indulhat az építkezés - így számol egy kormányzati dokumentum a Rákosrendezőre tervezett új városnegyedről.
Régóta parkoltatott fejlesztéseket valósítanának meg Budapesten a mini-Dubaj projekt farvizein.
Az utasoknak a Nyugati pályaudvar helyett Rákosrendezőn kellett leszállniuk.