#Rákosrendező



Egykor az egész Monarchia figyelte, mi történik a vágányain – mára dzsindzsás szemétlerakattá pusztult a leendő Rákos-Dubaj helyszíne
 

Egykor az egész Monarchia figyelte, mi történik a vágányain – mára dzsindzsás szemétlerakattá pusztult a leendő Rákos-Dubaj helyszíne

Évtizedekig volt nemcsak Magyarország legfontosabb tehervonat-elosztója, de az egész régió meghatározó vasúti csomópontja is Rákosrendező. Az előző század elején pár napig ráadásul önmagán jóval túlmutató tényezővé is vált, innen robbant ki az országot megbénító 1904-es vasutassztrájk, aminek leveréséhez Tisza Istvánnak Bécsbe kellett mennie segítségért. A ’90-es évek óta viszont már csak a pusztulás lett Rákosrendező jussa, és minden ötlet, amivel menteni akarták, földbe állt. A mini/maxi-Dubaj-tervek árnyékában felidézzük a pályaudvar hullámzó történetét.




Pálmakunyhótól a Burdzs Kalifáig – ki az az arab üzletember, aki „maxi-Dubajt
 

Pálmakunyhótól a Burdzs Kalifáig – ki az az arab üzletember, aki „maxi-Dubajt" csinálna Rákosrendezőből?

A még teljesen ismeretlen Dubajban született, családja egy pálmakunyhóban élt, ő volt az osztályában a legszegényebb diák. Amikor dubaji ösztöndíjjal Amerikában tanult, még úgy kellett bemutatnia a városát, hogy „Szaúd-Arábiánál kell jobbra fordulni". Ma már a világ egyik leghíresebb modern épülete, a világrekorder Burdzs Kalifa építőjeként ismert, és nagy szerepe van abban, hogy Dubaj felkerült a világtérképre. A hírek szerint a magyar kormány vele tárgyal, hogy építse fel Rákosrendezőn „az új millenniumi városrészt". Ő Mohamed Ali Alabbar arab üzletember.

Csatári Flóra Dóra Csatári Flóra Dóra

Kell nekünk ez a maxi-Dubaj? És a kormánynak mi szüksége van rá? Minden, amit a rákosrendezői új negyedről tudni érdemes
 

Kell nekünk ez a maxi-Dubaj? És a kormánynak mi szüksége van rá? Minden, amit a rákosrendezői új negyedről tudni érdemes

Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".

Kacskovics Mihály Béla - Kovács Gábor - Rovó Attila Kacskovics Mihály Béla - Kovács Gábor - Rovó Attila


Budapesti felhőkarcolók: Lázárék pár éve még kőbe vésték volna a 65 méteres korlátot, most már ennek háromszorosáról tárgyal a kormány
 

Budapesti felhőkarcolók: Lázárék pár éve még kőbe vésték volna a 65 méteres korlátot, most már ennek háromszorosáról tárgyal a kormány

A Mol-torony miatt nem olyan régen még hosszú viták zajlottak arról, hogy mekkora épületeket visel el Budapest. A tornyot végül felhúzták, a kormány akaratának az UNESCO sem tudott megálljt parancsolni, és Lázár is hiába hangoztatta elítélő véleményét. Most hasonló forgatókönyv tűnik körvonalazódni, csak már 220-240 méteres felhőkarcoló terveiről szólnak a hírek.

Csatári Flóra Dóra Csatári Flóra Dóra







Lassan véget ér az időutazás a rákosrendezői dzsumbujban
 

Lassan véget ér az időutazás a rákosrendezői dzsumbujban

Villamosok, autók, gyalogosok és kerékpárosok használhatják majd a rákosrendezői felüljárót. A Városliget autómentesítésének elemeként tervezett építmény nemcsak Zugló és Angyalföld között teremt új kapcsolatot, de lendületet adhat a mellette lévő rozsdaövezet fejlődésének is. Megépítésétől mégis tartanak az érintett városrészek, szeretnék elkerülni, hogy a Ligetből kizárt autók az ő lakóövezeteiken keresztül keressenek menekülőutakat.