Az ember istenkeresése a történelem egyik mozgatója. A politeizmusok isteneit viszont nemigen izgatta az emberek világa. Nem így Jahve. A héberek istene „hatalmas kézzel és kinyújtott karral” áttörte a múlt határát, majd választott népével szövetséget kötött.
Ügynök és ügynök között óriási különbség volt. Leginkább erről tanúskodik Szőnyei Tamás frissen megjelent könyve, ami alatt behajlik az asztal – nemcsak a fizikai tömege, hanem súlyos tartalma miatt is. Nehéz örökségünk a kádári félmúlt.
Rendszere konszolidációjáról beszél mostanában a Fidesz. Ígéri, ami esetleg eddig nem tűnt mindenkinek demokratikusnak vagy jogállaminak, idéntől látszatában is az lesz. Csakhogy nem politikai fordulatról van szó, hanem a fideszes centrum leereszkedő gesztusáról.
Petőfi Sándor Az apostol c. elbeszélő költeményének kalandos sorsa kulcsfontosságú volt a költő megítélésében, kanonizálásában, sőt irodalmunk egész fejlődéstörténetében. Ha a művet a kortársak időben megismerik, nem alakulhattak volna ki a Petőfi-kultusz mitikus ideálképei – állítja Margócsy István irodalomtörténész.
Attila, Isten ostora a pápát szolgálva megoltalmazta a keresztény világrendet. Majd az Árpádokban és II. Rákóczi Ferencben éledt újjá. Az ideológia képes efféle csodás narratívákra, a kultúra pedig tovább örökíti őket. Szörényi László mesél.
A magyarok 77 százaléka gyakorlatilag semmit sem mozog. Ha tíz százalékkal növelnénk az aktivitási rátát, nem csak hosszabban és jobban élnénk, de több maradna a zsebünkben és az államkasszában. Közgazdászok kiszámolták, mennyivel. A rest kétszer fárad, és még bele is betegszik.
Woody Allen örökbecsű mondása szerint semmi disznóság nincs a szexben, kivéve, ha jól csinálják. A Café Bábel legújabb, a kéj témájával foglalkozó számából pedig az is kiderül, hogy a rossz szex is jobb, mint a semmilyen.
Az elkallódott megkerült, a megkerült meg elkallódott. Tömören így foglalható össze Erdei Ferenc szociológus és politikus hírneves kéziratainak sorsa. A szövevényes históriát Halmos Károly történész írta meg a Szociológiai Szemlében, és övé az érdem is, hogy az eddig elveszettnek hitt kéziratot megtalálta és legott publikálta.
A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
Nagyszabású összeállítással rukkol elő a Bibó-centenáriumra a Holmi. A közlemények zöme dokumentum, és azt a Bibó Istvánt is megmutatja, amelyiket eddig még alig-alig ismertük: a gimnazistát és az Európát járó ifjú peregrinust.
Hiába kardoskodott ellene ötven éven át, az irodalomtörténeti legenda szerint Szentkuthy Miklós a „magyar Joyce”. Ráadásnak az Ulyssest még ő is fordította le. Nagy segítője Bartos Tibor volt, aki sokkal több, mint nagyszerű fordító és lelkiismeretes szerkesztő.
Utoljára az ötvenes években volt 15 év az iskolakötelezettségi korhatár. A Széll Kálmán-terv most ezt tartalmazza. A szolidabb kormánypárti tervek is 16 évről szólnak. Orbánék pénzt spórolnának, egyben kielégítenék a középosztály szegregációs és az iparbárók munkaerőigényeit.
Szadomazochizmus, nekrofília, koprofília, extrém nárcizmus, szifiliszfóbia, hisztéria, skizofrénia, paranoia, pszichopátia, autizmus, borderline. Egyes kutatók ezek nyomait vélik felfedezni Hitler kóros személyiségében. Aminél csak az a nyomasztóbb változat, hogy a vezér, meglehet, „iszonyúan normális” volt.
Kétszáz éve mérgezi a kelet-európai politikát az öncsaló nemzeti romantika, amely nemcsak remekműveket és hajlékony nemzeti nyelvet adott, de gyermeteg és irracionális közgondolkodást is. Legotthonosabban még mindig a nemzeti fantazmagóriák közt érezzük magunkat.
Generációs, sőt általános korélménynek tekinthető a horror-, ezen belül a vámpírfilmek látványos sikere. A „veszélyes világ” és „széthulló rend” által kiváltott pánikválaszként éppúgy értelmezhető, mint a kényelemre, a „túlbiztosított babaházra” adott dacreakcióként.
Rövid átmeneti időszak után a párt gyorsan szovjetizálta a magyar történettudományt. A polgári történészek elleni 1948/49-es csisztkában több kollégájuk is szerepet vállalt. Olyanok is, akik később sokat tettek tudományuk megújításáért.
A médiaszabályozás és az alkotmány után a törvényeknek harmadik, a demokrácia velejét jelentő csoportja van soron: a parlamenti választások szabályai. A kormánypárti kétharmad most megmutathatná, képes önmérsékletre. Ám sokan attól tartanak, hogy inkább ismét a foga fehérjét mutatja majd ki.
