Tetszett a cikk?

Kétszáz éve mérgezi a kelet-európai politikát az öncsaló nemzeti romantika, amely nemcsak remekműveket és hajlékony nemzeti nyelvet adott, de gyermeteg és irracionális közgondolkodást is. Legotthonosabban még mindig a nemzeti fantazmagóriák közt érezzük magunkat.

A németek mellett a kelet-európaiakra volt legnagyobb hatással a romantika. Bojtár Endre irodalomtörténész ennek máig ható árnyoldalairól ír a májusi Alföldben. A szőröző filológusok azzal intézhetik el mindezt: ugyan már, hogy lehet ilyet állítani, hisz a romantika korszaka a XIX. század végére még Kelet-Európában is lezárult. Csakhogy a romantika nem csupán egyetlen korszak vagy stílus, hanem a romantikus jelleg egyben szellemi magatartás is, „ami nem korlátozódik egyetlen korszakra. A romantikus jelleg a romantika korszakában jutott a legtökéletesebb kifejezésre, de nem csak arra korlátozódott; a romantikus jelleg ma is jelen van” – mondja Rüdiger Safranski kultúrtörténész nemrégiben magyarul is megjelent Romantika c. könyvében. Ahogy hazai méltatója, Bán Zoltán András is kiemeli, a német tudós sötéten látja a politikai romantika szerepét a hazája történelemében; éppúgy, mint Bojtár a kelet-európai históriában – tehetjük hozzá.

A fantázia vérgőzös hatalma

„A romantika diadalmaskodik a realitás elvén. A poézisnak használ, a politikának árt, ha a romantika a politika mezejére téved. […] A romantikus jelleg az eleven kultúra része, a romantikus politika azonban veszedelmes. Arra a romantikára, amely a vallás esztétikai eszközökkel történő folytatása, ugyanaz érvényes, mint magára a vallásra: ellen kell állnia a kísértésnek, hogy politikai hatalomra törjön. Hatalmat a fantáziának! – ez azért mégsem volt olyan nagyszerű ötlet” – véli Safranski.

Márpedig Bojtár példákkal bizonyítja, hogy a romantika nem csupán politikai, hanem vallási babérokra tör(t), s a józan megfontolások helyét hitek veszik át. Már maga a „politikai romantika” kifejezése is a „politikai teológia” származékos fogalma volt a nagyhatású és bizarr életpályájú Carl Schmitt filozófus egykori (1922) fogalomrendszerében. Térségünkről szólva Bojtár úgy látja, „teljesen világosan látszik, hogy az irodalmi–művészeti romantikából kinőtt politikai romantika gyökerei letagadhatatlanul a teológiába nyúlnak”. A messianizmus, a politikai fogalmak szentté emelése (párhuzamosan a vallásiak deszakralizálásával), a nemzet- és a forradalomvallás „az utóbbi közel kétszáz évben így vagy úgy, de uralta közgondolkodásunkat, életünket”.

Szabályos perverzió

Bojtár Endre szerint ez a kártékony örökség még ma is erősen hat. Ezek a „veretes nemzeti programok” vezettek/vezetnek el azokhoz a kollektív felelőtlenségekig, amelyeket Szarajevó, Vukovár vagy Szrebrenica vérengzései példáznak. Merthogy szerzőnk szerint ezek nem a kelet-európai nacionalizmusok perverz torzulásai voltak, hanem éppenséggel a „nemzeti programok kiteljesedése”. Ugyanis „a szerb vagy a horvát nacionalizmus semmivel sem destruktívabb, mint bármely más »nemzeti gondolat«: ugyanazokat a toposzokat, kliséket, mitologémákat vonultatja fel, mint bármely más nacionalizmus; és ugyanúgy igyekezett birtokba venni a teljes államgépezetet, mint minden hasonló kelet-európai »állameszme«.”

Az se véletlen, tesszük hozzá, hogy kik, milyen politikai erők tekintik egyenesen nemzeti hősnek Magyarországon Gotovinát, a délszláv háborúk egyik mészárosát. A nacionalisták libbenékeny internacionalizmusa minden gaztettet igazoltnak tekint, ha azt a „nemzet érdekében” követik el. A politikai alvilágnak van romantikája.

Szerzőnk szemében – ellentétben, mondjuk, a Jobbikkal vagy a délszláv nacionalistákkal – a hágai Nemzetközi Törvényszék, amely az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket, etnikai tisztogatásokat vizsgálja ki, nem valami nemzetellenes istencsapás, hanem „a nyolcvanas évek végén újjászülető Közép- és Kelet-Európa első legfontosabb és leghaladóbb, ha tetszik, emblematikus intézménye”. A „nemzeti programoknak még ma sincs teljesebb dekonstrukciója a hágai ítéletek indoklásainál. Még akkor is, vagy talán épp azért, mert a hágai ügyészeket és bírákat nemigen foglalkoztatják e programok: ők arra keresik a választ, hogy ki, mikor, milyen körülmények között és milyen büntetőjogi tényállás megvalósulásával gyilkolt. […] De Hága az egyéni felelősségek pontos megállapításával épp a nemzeti eszmét (vagy éppen a választásokon szerzett legitimációt) védekezésül maga elé emelő kollektív felelőtlenséget semmisíti meg. Hága nevet, arcot ad a bűnöknek – úgy, ahogy az a kelet-európai nacionalizmusok történetében még egyetlen egyszer sem történt meg. A tanulságok levonása, a nemzeti hagyományok talált tárgyának a megtisztítása a mi dolgunk marad” – jelöli meg a célt Bojtár Endre. És valóban, Nürnberg is sokat segített abban, hogy a németek ne odázhassák el végképp a szükséges önvizsgálatot, és levonják – ha nem is egyből – a mélyreható következményeket. Nagy kár, hogy e nemes, bár fáradságos feladatért mifelénk kevesen tülekednek.

(Alföld, 2011/5)

zádori

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Huszonegy bányász rekedt 1200 méter mélyen egy kínai bányában

Huszonegy bányász rekedt 1200 méter mélyen egy kínai bányában

Több mint 800 milliárd forintos büntetést kapott az Alibaba Kínában

Több mint 800 milliárd forintos büntetést kapott az Alibaba Kínában

Vers mindenkinek: összegyűjtöttük, mely költők kaptak szobrot mostanában

Vers mindenkinek: összegyűjtöttük, mely költők kaptak szobrot mostanában