A V4-eknél Magyarország teljesen magára maradt, a NATO-ban az egyik legvitatottabb tag, az USA-val való kapcsolat a rendszerváltás óta sosem volt ennyire rossz, írja Keno Verseck, a DW szerzője.
A svédek csatlakozása Kovács Zoltán államtitkár szerint még kihívásokkal terhelt, leginkább azért, mert “Magyarországot lekicsinylő megjegyzéseket” tesznek.
Viktor Tatarincev svédországi orosz nagykövet szerint az északi országok a NATO-csatlakozás miatt Oroszország megtorló intézkedéseinek célpontjaivá válhatnak.
Az államfő reméli, hogy hamarosan ugyanilyen döntés születik a svédek kérelméről is.
Orbán Viktor nem is olyan régen egy új, a német–francia hatalmi tengely helyébe lépő új észak-közép-európai erőközpontról beszélt. Érdekes lesz látni – mutat rá a német lap – miként találja meg a helyét Orbán ebben a feltételezett új hatalmi térben.
Saját követelései mellett – például: Nobel-díjat minden magyarnak! – a Magyar Kétfarkú Kutya Párt összeírta, mit várhat a svéd NATO-csatlakozás megszavazásért cserébe a Fidesz–KDNP, ha már a kormánypártok ezt nem hajlandók egyértelműen kimondani.
A NATO-bővítés témája is előkerült napirend előtt az Országgyűlésben, ahol hétfőn szavaznak a finnekről. A svéd kérelem jóváhagyásának még nincs céldátuma. Az MSZP és a Momentum élesen bírálta utóbbi döntés további halogatása miatt a kormányzatot, mire a válasz az volt, hogy a svédek kezdték.
Az EP-képviselő szerint Orbán az európai történelem sötét oldalára löki Magyarországot, leváltani mégsem az Európai Uniónak, hanem a magyaroknak kell.
Brüsszelben úgy látják, hogy a magyar vezetés azért köti az ebet a karóhoz Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ügyében, mert meg akarja kapni a befagyasztott milliárdokat, írja a német lap, mely Hegedűs Dániel külpolitikai szakértőt is megszólaltatja cikkében.
A magyar kormány csak maszatol, nem ad érdemi indoklást, miért nem támogatja a svédek felvételét a NATO-ba. A finn tagságra is csak akkor mondott igent, amikor a NATO-bővítés ellen szintén ágáló Törökország – a parlamenti szavazás a legújabb ígéret szerint hétfőn, március 27-én lesz.
A magyar kormány újfent azt állítja, hogy már csupán karnyújtásnyira van a megállapodás az EU-pénzekről. Magyarország az illegális kitoloncolások bajnoka az EU-ban. Ukrajna túlélése az amerikai republikánusokon múlhat. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A miniszterelnök politikai igazgatója három idézettel is bizonyítja, hogy a svéd politikusok olykor csúnyákat mondtak a magyar kormányról.
Ulf Kristersson csütörtökön az uniós állam- és kormányfők egyeztetésén találkozott Orbán Viktorral, a svéd sajtónak pedig korábban azt ígérte, meg fogja kérdezni a magyar kormányfőt, miért csak a finnek NATO-csatlakozásáról szavaz a magyar Országgyűlés.
A svédeknek azonban még várniuk kell. Zárószavazást tartanak a képviselők a 2023-as költségvetésről is.
A miniszter nem hiszi, hogy nagyon sokáig húzná el a svédek ügyét a Fideszen belüli vita.
A házelnök azt ígérte, hogy a svéd kérvény ratifikálásában nem Magyarország lesz az utolsó.
Orbán Viktor rossz úton halad, ha az Európai Uniót akarja zsarolni Svédország NATO-tagságának hátráltatásával – állítja Adrian Hyde-Price brit politikaprofesszor, a Göteborgi Egyetem nemzetközi- és biztonságpolitikai szakértője. A szakember szerint a svédek júliusra rendezik a vitáikat Törökországgal, annyira pedig Orbán Viktort sem tartja hülyének, hogy ezután is akadékoskodjon. Azt viszont megbocsáthatatlannak érzi, hogy a magyar kormány belpolitikai önérdekből nem akarja észlelni a biztonságpolitikai kockázatot, amit a hintapolitika eredményez.
Nem kell ezt a vásárlás előtti tesztutat sem túlbonyolítani – sugallja a Tesla koncepciója.
Finnország kérdésében egy hét múlva szavaz a parlament.
Sauli Niinistö finn elnök vasárnap védelmébe vette, hogy hazája esetleg Svédország nélkül fog csatlakozni a NATO-hoz.
