Minden idők rekordját döntötték meg a kanadai hokisok
Kanada lett az első ország, amelyik egyetlen olimpián 14 aranyérmet szerzett. Az USA az összes szerzett érmet tekintve döntött rekordot: az amerikaiak 37 érmet gyűjtöttek be Vancouverben.
Kanada lett az első ország, amelyik egyetlen olimpián 14 aranyérmet szerzett. Az USA az összes szerzett érmet tekintve döntött rekordot: az amerikaiak 37 érmet gyűjtöttek be Vancouverben.
Mementó-sorozatunkban, amelyben sorsfordító évekre és azokhoz kapcsolódó kerek évfordulókra emlékszünk, ezúttal a rendszerváltás egy húsz évvel ezelőtti napját idézzük fel. 1990. február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a BKV-t pedig átvilágították, mennyire működik gazdaságosan, és megvizsgálták, szüksége van-e a cégnek állami póttámogatásra.
Harminc éve, 1979. december 25-én nyomultak be Afganisztánba a szovjet 40. hadsereg egységei, amivel egy újabb - az amerikaiak vietnami háborújához hasonlítható - megnyerhetetlen katonai konfliktus kezdődött.
A szovjet hidrogénbomba kifejlesztéséről szóló sorozatunk második részében a bombagyártás technikai problémáival foglalkozunk. Bár az amerikaiak kezdetben előrébb jártak a hidrogénbomba kifejlesztésében, a világ valaha volt legnagyobb bombáját végül a szovjetek robbantották fel.
Hitler maradványait az Oroszországban őrzött koponyatöredék és állkapocs kivételével 1970-ben elégették és egy folyóba dobták Jurij Andropovnak, a KGB akkori vezetőjének titkos terve alapján - mondta el hétfőn az Interfax hírügynökségnek Vlagyimir Hrisztoforov, a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) archívumainak vezetője.
Elképesztő lelki és fizikai tortúrákon kellett átesniük Sztálin idején a szovjet kvantumfizikusoknak. A halálos fenyegetettségben élő tudósok életét nem egyszer az mentette meg, hogy minden addiginál pusztítóbb fegyvereket fejlesztettek ki. Az atomkutatókban azonban a rendszer sosem bízott meg: volt, akinek a dossziéját csak 1990-ben zárták le, évekkel a halála után. A szovjet hidrogénbomba kifejlesztésének története amúgy is rendkívül vitatott, sokan kételkednek például az első robbantás hitelességében is.
Újabb, eddig titkos iratokat hoztak nyilvánosságra az 1934-es Kirov-gyilkosságról. Ezek azonban nem adnak választ arra, hogy tényleg Sztálin rendelte-e el a legfőbb vetélytárásának számító leningrádi párttitkár megöletését. Ha nem Sztálin volt a megbízója, akkor a féltékeny férj gyilkolt - szóltak a csütörtöki hírek -, ez azonban kevéssé valószínű, hiszen feljegyzések szerint Kirov merénylőjét a gyilkosság előtt nem sokkal pisztollyal kapták el a Szmolnijban, mégis szabadon engedték, sőt, fegyverét is visszaadta neki egy titkosszolgálati tiszt.
Ismét átírják az orosz tankönyveket - a nyolcvanas-kilencvenes évek óta ez szinte rendszeresnek mondható. A gorbacsovi glasznoszty megdöbbentő számokat derített fel a sztálini terrorról, ezután módosították a szovjet idők tananyagát. Most azonban megfordulni látszik a folyamat, és a "pozitív történelemírás" jegyében Moszkva megint kezdi elhallgatni Sztálin bűneit.
Az Egyesült Államok ugyanazokat a hibákat követi el Afganisztánban, mint az ázsiai országot egykoron megszálló Szovjetunió - vélik orosz veteránok.
Finnországban hétfőn megemlékeztek a "téli háború" kitörésének 70. évfordulójáról, a harcokban a kis északi ország csapatai 105 napon át dacoltak a rájuk támadó szovjet hadsereggel, súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek.
A berlini fal leomlásához vezető eseményeket csak akkor lehet mélyebben megérteni, ha vetünk egy pillantást a szovjetunióbéli Pecsengától a bulgáriai Rezovóig a politikai, ideológiai, gazdasági és katonai törésvonal mentén húzódó Vasfüggöny legkézzelfoghatóbb, legnyilvánvalóbb és legprecízebben kivitelezett szakaszának születésére és fennállása szűk három évtizedére – írja a húszéves évforduló alkalmából a Lemil.blog.hu.
November 7. sokáig kötelező ünnep volt, unalmas és borzalmas tirádákkal, ám mára kiderült, valójában rendkívül izgalmas eseménysorozatról szólt, melyben utólag megrendezett propagandafilmek, kettős ügynökök és buta pártaktivisták játszották a főszerepet. Persze nem minden ügynök váltotta be a hozzá fűzött reményeket és csekkfüzeteket.
Huszonnyolc különböző országban gyártott, több mint 10 ezer darab különböző hardver, mintegy 230 tonnányi számítógép pihen egy elhagyatott szegedi szovjet laktanya épületében. Folyosónyi gépek között jártunk, és megtudtuk, hogy már a nyolcvanas években is voltak "BKV-ügyek". Dr. Muszka Dániel, matematikus volt alkalmi idegenvezetőnk, akinek a magyar számítástechnika egyik úttörőjeként, szinte minden egyes csavarról van egy sztorija. Történetek abból a korból, amikor a megabyte is csak elméletben létezett, és az első találkozás a magyar műállattal, a szegedi katicával.
Hatvan éve zajlott a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. Dobi István kormányfő akkori operaházi ünnepi beszédéből kiderült, hogy Horthy vasfüggönyt húzott Magyarország és a Szovjetunió közé. A szovjet delegátus viszont a magyar szellemi élet átépítését (peresztrojkáját?) hangsúlyozta, már-már követelőzve. Talán ennek igyekezett megfelelni Karinthy Ferenc író, amikor Kelet-Berlint dicsérte, és éhesen lézengő nyugat-berlini munkanélküliekről számolt be egy másik rendezvényen.
Van Gogh-festményt követel vissza az amerikai Yale Egyetemtől egy orosz származású férfi, aki állítása szerint a kép jogos örököse. A Yale jogászai szerint ha a bírósági helyt ad a keresetnek, azzal közvetve több tízmilliárd dollár értékű műtárgy tulajdoni jogait kérdőjelezi meg.
Több ideológiai támadást is sikerrel túléltek a karácsonyi ünnepek, most éppen a vallási korrektség veszélyezteti a feldíszített fenyőfák jövőjét.
Ötvenhárom évvel ezelőtt, november negyedikén a szovjet csapatok leverték a magyar forradalmat, és azóta sok legenda született a fegyveres ellenállásról. Reguláris katonaságunk szórványosan bocsátkozott november negyedikén harcokba, leginkább a nemzetőrök és a felkelőcsoportok próbálták feltartóztatni a szovjet csapatokat. Az egyik legvitatottabb epizód a nagykovácsi csata, amelynek megtörténtét is sokan kétségbevonják. Király Béla még "hamis atombombát" is látott felrobbanni.
Az idén ünnepelt százéves film nemcsak hősi momentumokat tud felvonultatni, akadtak történetének tragikus, sőt tragikomikus jelenetei is. Ezek közé tartozott a Sztálin-díjig süllyedt, bár korábbi munkássága okán legendás orosz filmrendező, Pudovkin 1950–1951-es budapesti „vendégjátéka” is.
A második világháború után a vasfüggöny mögé bepillantást nyerni nem volt egyszerű a nyugatiak számára, egyfajta egzotikus kalandnak számított. Van akinek sikerült élményeit megfelelően tálalni, másoknak kevésbé.
Oroszország azzal vádolta csütörtökön a Nyugatot, hogy a normandiai partraszállás évfordulóján semmibe vette a Szovjetunió szerepét a szövetségeseknek a náci Németország felett aratott győzelmében.