A náci Németország feletti második világháborús szovjet győzelem és a köré épített mítosz a mai orosz társadalomban is alapvető legitimációs erővel bír - mutattak rá orosz akadémikusok egy nemzetközi tudományos konferencián szombaton Budapesten.
Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.
Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.
A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán, 1956 februárjában három fontos és új hangvételű beszéd is elhangzott. Az első kettő nyilvános volt, Hruscsov és Mikojan tartotta, a harmadik - a Sztálint igazán leleplező - titkos. Világszerte ez a harmadik, szintén Hruscsov által elmondott szónoklat vált ismertté, miközben a történelem alakulásából jól látható, inkább az első két beszédre, na meg talán a „plusz egyre”, a sztálinista Molotov egyik felszólalására kellett volna például a magyaroknak is jobban figyelniük 1956-ban.
Igen nehéz helyzetben volt 1991 februárjában az Antall József vezette magyar kormány. Jugoszlávia nemzetközi botrányt csinált a Horvátországba szállított magyar Kalasnyikovokból, a visegrádi hármak (Varsó, Budapest, Prága) történelmi csúcstalálkozóra készültek a KGST és a Varsói Szerződés romjain, közben éppen zajlott az Öböl-háború. A felbomló Szovjetunió gazdasági válsághelyzetbe (is) sodorta a három közép-európai államot, amelyek közül Csehszlovákia nem is tudott sokáig egyben maradni.
Titokban és nyilvánosan szovjet segítők százai működtek Magyarországon. Rákosi hívta be őket, de Kádáréknak is segítettek. A legfontosabb azonban mindig a szovjet birodalom érdeke volt.
Ötven évvel ezelőtt, 1961-ben született hat ismert személyiség. Mementó-sorozatunk e rendhagyó részében megnéztük, mi történt többek között Gyurcsány Ferenc, Lagzi Lajcsi, a néhai Diana hercegné és Barack Obama születésekor a világban, illetve Magyarországon a korabeli sajtó szerint. Mindennek kapcsán egy világhírű író és egy fontos magyar politikus halálát is felidézzük.
A kommunizmus idején december 21-én ünnepelték Sztálin, a szovjet diktátor születésnapját. Vagyis elvileg ma lenne az évforduló, ám valószínűbb, hogy három nappal korábbi a tényleges dátum. Nemcsak a születés éve, hanem a napja is bizonytalan, azonban a december hó – eddig úgy tűnik – biztos.
Heves vita után fogadta el az orosz állami duma "A katyni tragédiáról és áldozatairól" című nyilatkozatot, melyben az áll: a katyni bűncselekményt Sztálin és más szovjet vezetők közvetlen utasítására követték el.
Kunmadarasi és debreceni bázisokról indított bombázókkal mért volna atomcsapást a szovjet hadsereg Olaszországra és Ausztriára - derül ki a Légierő társbérletben című könyv most megjelent második kötetéből. A mű szerzője korábban titkos dokumentumok alapján megdöbbentő számot közöl a szovjet légierő hidegháború alatt hazánkban elvesztett repülőgépeiről - értesült a HavariaPress.
Hihetetlen diplomáciai sürgés-forgás indult meg a nagyhatalmaknál 1917 novemberében. A bolsevik hatalomátvétel egybeesett Finnország önállósodásával, a Kínáról szóló amerikai-japán egyezménnyel, illetve a „lengyel kérdés végleges megoldásáról” folyó német-osztrák-magyar tárgyalásokkal.
A kelet-európai átalakulások tanulságait próbálja összefoglalni egy tanulmánykötet, amelyet többségében az ELTE történelem szakos doktoranduszai írtak. Az egyik legérdekesebb tanulmány a Szovjetunió összeomlása és az olajárak változása közti összefüggéseket vizsgálja.
Egy amerikai professzor, egy német közvélemény-kutató és egy magyar író-történész elemezte többek között a német egység kérdéseit csütörtökön az Andrássy Egyetemen tartott konferencián. A legérdekesebb talán egy Gorbacsovról szóló dokumentum közlése volt, amiből az 1990-es egyesítés előzményei derülnek ki. Cikkünk végén kronológiát is közlünk az újraegyesítésről.
Az Egyesült Államokban nem volt sok bauxit, mégis a világ legnagyobb alumíniumgyártói közé tartozott. Ezt irigyelhette meg a 60-as években a Szovjetunió, és a Karib-tenger banánköztársaságainak mintájára Magyarországon is felfuttatták a bauxittermelést, illetve az óriási mennyiségű vörösiszapot melléktermékként kibocsátó timföldgyártást.
Az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik előfutára volt Paul Robeson. A sztálini Szovjetuniót dicsőítő énekes-színész az 1950-es Szabad Népbe is írt egy furcsa hangvételű cikket, amelyet most Mementó-sorozatunk részeként ismertetünk.
Petri György mint a Szovjetunió díszvendége, a szocialista kultúra magyar nagykövete. Abszurd történet mérhetetlen mennyiségű kaviárról, grúz konyakról, saslikról és az azt követő csömörről. Az író elvtársnak elege lesz.
Az USA és Oroszország bejelentette, hogy négy Oroszországban raboskodó, korábban állítólag az USA-nak dolgozó kémért cserében elengedik a most letartóztatott tíz – feltételezett - orosz ügynököt Amerikában. Most a hat leghíresebb hidegháborús kémcserét idézzük fel.
Az elhíresült Biszku-filmben, a Bűn és büntetlenségben a volt belügyminiszter kifejti, hogy az erősebb kutya él nemi életet – nem pontosan ezekkel a szavakkal. Ezzel részben a szovjetekre hárította a felelősséget, másrészt pedig folyamatosan tagadta, hogy ő valaha is beleszólt volna bírósági ítéletekbe a kádári megtorlás idején, az 1956-os forradalom – Biszku számára: ellenforradalom - leverése után.
A litván Delfi hírügynökségre hivatkozva az Ukrinform azt írta: akár 80 ezer forintnak megfelelő összegű bírságra is számíthatnak Litvániában azok a hómunkások, akik az egykori Szovjetunió jelképeit viselő lapátokkal tisztítják a közutakat.
1920-ban a Kárpátokat siratták, 1950-ben az észak-koreaiakkal érzett együtt a Szabad Nép, és csak 1990-ben jött el az az idő, amikor végre ökumenikus szertartáson emlékezhettek meg az egyházak Aradon a tizenhárom honvédtábornokról. Áttekintettük a 20, 60 és 90 évvel ezelőtti október 6-ai ünnepségeket.
