Agresszivitás, durva családi háttér és speciális intellektus játssza a főbb szerepet abban, kiből lesz hatalomvágyó, sőt hatalomittas személy. A hatalom féktelenné válhat, elszabadulhat, gyakorlója megőrülhet – figyelmeztet Csepeli György szociológus, szociálpszichológus, egyetemi tanár.
Vlagyimir Putyin orosz államfő most is büszke arra, hogy bár szétesett a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja, de ő még mindig tudja, hol van a régi párttagkönyve. Amikor azonban nem ezen elmélkedik, éppen azon dolgozik, hogy az oroszok a patriotizmusban elmerülve ne vegyék észre, miként romlik napról napra a gazdasági helyzetük. De ha még ez sem lenne elég: már a cári család hazatérésének útját egyengetik. Hogy ez miként fér össze a kommunizmussal? Nem számít.
A Vécsey Jenő cukrász által építtetett Bauhaus stílusú villát az államosítás után a kémkedésről hírhedt Field házaspár lakta, később Losonczi Pál lakott benne, majd Szűrös Mátyásé lett. A nagy múltú villát felújított állapotban árulják.
A második világháború európai szakaszának lezárását, a győzelem napját Európa május 8-án, Oroszország és néhány más szovjet utódállam május 9-én ünnepli. Az utóbbiak Sztálinhoz hűek e szokással, miután a szovjet diktátornak nem tetszett, hogy a németek Franciaországban adták meg magukat – amúgy már május 7-én. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy utoljára Prága környékén zajlottak harcok, 9-én. De mit csináltak közben a magyar kommunisták? Ők kicsit összezavarodtak, de aztán siettek Sztálin mögé visszasorolni.
Az oroszországi Lipeckben felállították az észak-oszétiai kommunisták ajándékát, egy aranyszínű Sztálin-szobrot.
A nácik ellen harcoló szövetségesek – az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió – számára 70 évvel ezelőtt, a jaltai konferencia idején még a háború volt a fontos. Csak a következő csúcstalálkozó, Potsdam pecsételte meg régiónk sorsát, s vezetett például németek és magyarok tömeges áttelepítéséhez.
Egyhangúlag és véglegesen elutasította csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Joszif Sztálin egykori szovjet diktátor unokájának keresetét, aki szerint a Novaja Gazeta orosz lap becsületsértést követett el a nagyapja ellen.
A XX. század két legvéreskezűbb európai diktátora Ukrajnáért is versengett 1933 és 1945 között. Hitler és Sztálin egyaránt élelmiszer-termelő gyarmatként tekintett a területre, az ott élők kiéheztetésével és legyilkolásával a kommunisták a „szocialista eredeti tőkefelhalmozás”, a nácik pedig a fajelmélet jegyében tervezgették a jövőt. A tömeggyilkosságot Sztálin kezdte Ukrajnában, de a Szovjetunió 1941-es megtámadása után Hitler tovább fokozta a borzalmakat.
A harmadik világháború kitörésével fenyegetett Sztálin és Joszip Broz Tito viszálya, mivel Washington kész volt akár atomfegyverrel is megvédeni a jugoszláv vezért, a koreai háború kitörése azonban megváltoztatta a dolgok menetét - derül ki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által közzétett dokumentumokból.
A tankönyvekbe is bekerülhetnek azok az információk, amelyek a most nyilvánosságra hozott százezer Sztálin-korabeli dokumentumban olvashatók - vélekedett a moszkvai szövetségi levéltár igazgatója.
Még mindig Leonyid Brezsnyev a legnépszerűbb huszadik századi vezető az oroszok körében – derül ki egy szerdán nyilvánosság hozott felmérés eredményeiből.
