A 2011-es ügyben most született kúriai határozat, a rendőrség nem intézkedett a helyi romákat zaklató Betyársereg és egyéb szervezetek ellen. A Kúria annak ellenére adott igazat az ügyben fellépő TASZ-nak másodfokon, hogy a kiszálló országgyűlési bizottság szerint is minden rendben volt. A radikálisokhoz 2011-ben a Jobbik is csatlakozott Vona Gábor támogatásával.
A TASZ szerint kormány a kritikus hangokat akarja elhallgattatni, amúgy nem idegen érdekek, hanem a magyar emberek érdekében dolgozik. A Helsinki szerint, ha a tervezetből törvény lesz, után egyáltalán nem lesz átláthatóbb a civilek gazdálkodása.
A TASZ szerint a felsőoktatási törvény tervezett módosítása a tanulás és a tanítás szabadságát korlátozná, ezért az alaptörvénnyel is ellentétes.
A tavaly október 23-i balhékról mondott véleményében az ombudsman kifejtette, hogy nem lehet magáncégeknek kiszervezni az állami rendezvények biztosítását, és mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani ilyenkor - akár ki is fütyülhetik a kormányt.
"A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani" – olvasható a civil szervezetek közös közleményében.
A rendőrség harmadszorra sem engedélyezte, hogy az Együtt fütyüléssel demonstrálhasson Orbán Viktor március 15-ei beszéde alatt. Juhász Péterék ezért bírósághoz fordultak és a TASZ segítségét kérték az ügyben.
A szakgimnáziumi érettségi szabályai idéntől változnak, az érintettek tiltakoznak, az ügy az ombudsman elé került. Pölöskeiné szerint az újdonságtól való félelmet nem lehet megúszni.
Nem hajlandó tárgyalni a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezettel Soltész Miklós civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A szervezet Trócsányi és Balog minisztereknek írt levelet erről.
Már majdnem két hete lejárt az érettségire jelentkezés határideje, megannyi szakgimnazista a kormány új szabályainak áldozatává vált. A TASZ reméli, még nincs minden veszve: ha az alapvető jogok biztosa úgy dönt, azonnali hatállyal változtathat a kormány a szabályokon. A Független Diákparlament és a Civil Közoktatási Platform is hetek óta tiltakozik, de tökéletesen elbeszélnek egymás mellett a minisztériummal.
A TASZ azt szeretné elérni, hogy az ÁNTSZ konkrét ügyek alapján végezzen ellenőrzéseket az érintett kórházakban, és ha kell, szankcionáljon is fertőzések miatt. Várják az áldozatok jelentkezését.
Nagyon veszélyesnek tartja a Társaság a Szabadságjogokért, hogy a kormány egyházi kórházaknak fizet pluszpénzt azért, hogy ne végezzenek el abortuszt. A beavatkozások száma a szervezet szerint tájékoztatással, szexuális felvilágosítással és mindenki számára elérhető fogamzásgátló eszközökkel csökkenthető, nem állami tiltással.
Csak az idén egymilliárd-hatszázkilencvenötmillió-négyszázötvenezer forintért gyárthat tanulmányokat a kormánynak a Századvég Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató a hvg.hu birtokába jutott szerződés szerint, amelyet még 2015 októberében kötött a két cég a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal.
Rosszul hirdette ki szóban a bíró a Kúria döntését a gyöngyöspatai romák hátrányos megkülönböztetéséről, tehát valójában csak részben adtak igazat a pert elindító Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek. Igaz, a lényeg alig változott.
A Magyar Idők szerint az már végképp felháborító, hogy civil szervezetek és egyesületek kormánykritikus politikai üzeneteket fogalmazzanak meg.
Gulyás Gergő szerint helyes, hogy a TASZ, a Transparency International és a Helsinki Bizottság nem titkolja, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól is kapnak támogatást.
A TASZ látja el annak a férfinak a jogi védelmét, aki menekültellenes kormányzati plakátokat festett le a kampány idején. A bíró szerint neki kéne bebizonyítania, hogy véleményét nem tudta máshogy kifejezni, ezért első fokon pénzbüntetésre ítélte. A szervezet szerint vészjósló üzenetet küldött a bíróság.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint ez aggályos.
Olyan területeket töltenek ki a civil szervezetek, ahonnan hiányzik az állam, vagy épp hogy annak túlterjeszkedése miatt van szükség a fellépésükre. Cikksorozatban mutatjuk be, milyen lenne az ország a civil szervezetek nélkül. Ez az első rész, amelyben a jogvédő civilek sikeres akcióit soroljuk fel.
Amúgy sincs jó állapotban a civil szféra Magyarországon, de a kormányzat mostani támadása sokakat elbizonytalaníthat, hogy akarják-e ezt az egészet – mondja Antal Attila, A civilek hatalma című kötet szerkesztője.
