Az alapvető jogok biztosához fordul a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet a szakgimnáziumi érettségik miatt. A rendszer most májusról változik meg: a szakgimnazisták már nem választhatják szabadon az ötödik érettségi tárgyat, az kötelezően egy szakmai tárgy lesz, ami miatt hónapok óta tiltakozik a Független Diákparlament, a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform (CKP).

Azt is kifogásolják, hogy a kötelező szakmai tárgynál nincs szabályozva, hogy a tanulási nehézséggel küzdők milyen könnyítést vehetnek igénybe. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a szakgimnáziumokat felügyelő Nemzetgazdasági Minisztériumtól is kérték a helyzet megnyugtató megoldását, azonban utóbbi nem válaszolt, az oktatási államtitkárral meg folyamatosan elbeszélnek egymás mellett.

Túry Gergely

Mi is megkerestük mindkét minisztériumot. Az oktatási államtitkár egy sablonválasszal hárított: a 2011-ben elfogadott köznevelési törvényben már szerepelt, hogy az ötödik vizsgatárgy a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy lesz.

"Tehát az ötödik érettségi vizsgatárgy választhatóságának megszűnése a szakgimnáziumokban (szakközépiskolákban) már 2011 óta ismert, így a kormány megfelelő időt biztosított a változások megismeréséhez" – írta a minisztérium.

Azt mondták, hogy jön, csak azt nem tették hozzá: mi lesz az

Csakhogy ez az érvelés sántít a Civil Közoktatási Platform szakértője, Juhász Ágnes szerint. Az tényszerű, hogy a szabály 2011óta ismert volt, azonban azt, hogy az új szakmai tárgynak pontosan mi lesz a tartalma, nem lehetett tudni, a részletes szabályok december 28-án jelentek meg. A tanárok sem tudták, mire készítsék fel a diákokat, feladatsorból még mindig nincs elég.

„Az egész úgy néz ki, hogy a diáknak 9.-ben megmondták, mikor érettségizel, lesz egy új tárgy. Azt, hogy ez a szakmai tárgy kémiából, biológiából, földrajzból és művészettörténetből áll majd össze, megtudták 11.-ben félévkor. December végén pedig azt is közölték, pontosan mely részeiből."

A két tannyelvű szakgimnáziumban tanulók helyzete még ennél is kacifántosabb, hiszen előfordulhat, hogy teljesen új tárgyakat kell megtanulniuk idegen nyelven a vizsgákhoz. Annyi könnyítés történt, hogy szakmai tárgyból nem kötelező emelt szintű vizsgát tenni, lehet középszintűt is.

Juhász Ágnes azt mondja, az 5. kötelező érettségi tantárgy nemcsak az újdonsága miatt okoz hátrányt: lesz olyan diák, akinek hatodik vagy hetedik tárgyból kell érettségit tennie a továbbtanulásig. Ha egy gépészeti szakgimnáziumban tanuló műszaki informatikára menne tovább, a felvételihez előírt, eddig szabadon választható informatikát már csak 6. tárgyként veheti fel – magyarázza Juhász. Az egészségügyi szakgimnáziumból gyakorlatilag lehetetlen felkészülni az orvosira, ahhoz 7 tárgyból kellene érettségizni.

Az NGM csak cikkünk megjelenése után válaszolt. Azt írták, "az új érettségi vizsga a 2013-ban bevezetett szakképzési kerettantervek tananyagára épül, e szerint tanulnak 2013 szeptembere óta a diákok. Így a most 12. osztályos, tanulmányaikat 2013-ban megkezdő tanulók negyedik éve azt tanulják, amiből majd a tanév végén érettségizni fognak," így érvelésük szerint nem állítják váratlan helyzet elé a tanulókat.

Valakinek biztos érdeke a szakgimnáziumok átalakítása, de nem az országé

Lassan egy hete tart a tanév, de még mindig ijesztő a homály a szakgimnáziumoknál. A kormány életbe léptette a rendszert, de a részletek nincsenek meg, van, ahol jóformán egyik napról a másikra írnak órarendet. Oktatáskutatók állítják, a rendszer csak még több olcsó, de kevésbé képzett munkaerőt "termel" majd ki.

Fondorlatos érvelés

Palkovics László oktatási államtitkár egyébként megkeresésünkre közölte azt is, "a 2013. szeptember 1-jétől kezdődően és a további tanévekben a szakközépiskolai képzésüket megkezdő tanulókra már ezek a szabályok vonatkoztak, míg a törvény, mely kimondja, hogy az érettségi vizsgatárgy vizsgakövetelményeinek érdemi megváltoztatására irányuló rendelkezést az érettségi vizsgára jelentkezés előtt legalább két évvel kell kiadni, csupán 2017. január elsejétől hatályos, így világos, hogy a sajtóhírekkel ellentétben a jogsértés teljesen kizárt. Sőt, az érettségi utolsó pillanatban történő megváltoztatása az, ami törvénybe ütközik."

Vagyis: csak mostantól kell két évvel az érettségi előtt szólni, úgyhogy minden rendben, nem is módosítottak a szabályokon.

Palkovics azzal is érvel, azért módosul az érettségi, hogy "megfelelő és versenyképes tudással lépjenek be a munka világába a szakgimnáziumok (szakközépiskolák) tanulói". A felsőoktatásba lépést nem említette.

A CKP és a diákparlament megkereste Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok biztosát, azonban csak nem sokkal az érettségire jelentkezés határideje előtt tudtak vele egyeztetni. Aáry a megbeszélésen Juhász elmondása szerint nem vitatta, hogy a szabályozás nem felel meg az érvényes jogszabályoknak, ám miután vizsgálatot nem végzett, hivatalosan ezt nem mondhatja ki. A biztos mindenesetre azt ígérte, támogatólag továbbítja beadványukat.

A CKP most Balog Zoltán miniszterhez fordult, újra kérve, hogy február végéig még avatkozzon közbe, de erre is elutasító választ kaptak. Azt remélik, ha az oktatási jogok biztosa elér valamit, annak menet közben is lehet hatása. Közben Székely László ombudsmant is megkeresték.

Ha alkotmányellenes, azonnal át lehet írni

Szakgimnazisták a pályaválasztás függvényében hirtelen teljesen új tárgyakat tanulhatnak

Túry Gergely

A TASZ és az Ekint szerint az ombudsmannak vannak megfelelő eszközei az alkotmányos visszásságok orvoslására, a több tízezer érintett szülő és gyerek kiszolgáltatott helyzete indokolja az azonnali vizsgálat megindítását. A két szervezet úgy látja, ha alapvető jog vagy alkotmányos érték sérül, azonnali hatállyal újra lehet szabályozni a vizsgarendszert, de csak ebben az esetben. Viszont miután közeleg a vizsga ideje, változás esetén minden érintett érdekeit figyelembe kell venni, akárhogy nem lehet újraírni.

Az oktatási államtitkár álláspontjával szemben a TASZ és az Ekint szerint a végrehajtási szabályokra – rendeletekre – is vonatkozik a kellő felkészülési idő követelménye, a tanulmányi követelmények teljesítésének elégnek kell lenniük az azt követő állami vizsgákra.

A szakgimnáziumi rendszert számos bírálat éri amiatt, hogy a gyerek sorsát 14 éves korában meghatározza, a továbbtanulási és munkaerőpiaci lehetőségeit korlátozza. Ezzel a TASZ és az Ekint is egyetért, kiegészítve azzal a szemponttal, hogy a statisztikákból világosan látszik, arányaiban feleannyi hátrányos helyzetű gyerek tanult gimnáziumban, mint szakközépiskolában – mostani nevén szakgimnáziumban, a roma diákok aránya is nagyobb. Az új rendszer

"nemzetiségi hovatartozás, társadalmi származás, vagyoni helyzet alapján diszkriminál a középfokú tanulmányokat folytató tanulók között".

A közoktatást a gyerekek jogainak figyelembe vételével lehet szabályozni, a minimumfeltétel, hogy a jogalkotó egy hiteles hatástanulmányban bemutatja, az újraszabályozás mért szolgála a gyerek mindenek felett álló érdekét. Ha ez nem történt meg, a jogalkotó a gyerekek jogainak sérelmével szabályozta újra a közoktatást.

A tényállás nagyon bonyolult, a helyzet alkotmányellenességének feltárása az ombudsman dolga, azonban ha bebizonyosodik a diszkrimináció, a kellő felkészülési idő elhagyása, az alkotmányellenességet jelent.

Bár a közoktatást felmenő rendszerben alakítják át, a jogvédő szervezetek szerint ennél hosszabb időre volna szükség, hiszen a szülő már hamarabb megtervezheti a „teljes közoktatási pályát”, a meglévő intézménytípusok szerint próbálnak felelős döntést hozni.

Perelni kevés értelme lehet

A Civil Közoktatási Platform részéről felmerült, beperelhetnék az államot azok a diákok, akiket a hirtelen jogszabálymódosítás miatt kár ért. A TASZ programvezetője, Mráz Attila azonban nem sok esélyt lát a sikerre. Azt mondja, elméletileg „jogalkotással okozott kár” megtérítéséért perelhető az állam, ha valakit a jogalkotás eredményeképp nem pusztán hátrány ér, hanem kifejezetten jogellenes kár. Ez akkor lehetséges, ha a kárt okozó jogalkotás maga is jogellenes például, mert alkotmányellenes vagy nemzetközi kötelezettségvállalásba ütközik.

Olyan esetről nem tudnak, hogy a bíróság a jogalkotással okozott kárt valaha megállapította volna: a régi Ptk. szerint erre nem volt példa, az új Ptk. szerinti joggyakorlat pedig még nem alakult ki. Azonban még ha egy érintett diák kapna is kártérítést, attól még a szabályozás nem változna. Az állam elleni kártérítési pereknek annyiban lehet értelmük, hogy megelőzheti a későbbi jogsértéseket, ha kiderül, hogy ez az államnak költséggel jár.