A kérdés az, hogy a szinte a teljes egészében Pesten készülő magyarországi sajtónak van-e egyáltalán bármi néven nevezendő valóságismerete. Egyáltalán járkálnak-e, bóklásznak-e, ténferegnek-e még újságírók a nagyvárosi utcán?
Előadást tartott az ELTE bölcsészkarán Tamás Gáspár Miklós csütörtök délután, a filozófus a nap folyamán korábban fórumot rendező diákoknak gratulált a tüntetésekhez. Később az ELTE-n zajló megbeszélések résztvevői a kormány nem támogatott szakokkal kapcsolatos csütörtök délutáni bejelentésére reagálva arra kértek minden diákot, menjen az ELTE-n zajló tanácskozásra.
Hallgatói fórumba kezdett csütörtök délben az ELTE Bölcsésztudományi Karán a Hallgatói Hálózat (HaHa) illetékes sejtje. Tamás Gáspár Miklós délután három órára jön előadást tartani az épületbe.
A jobboldal végre „elhatárolódott” a fasiszta vagy fasisztoid politikától, ám két nappal később minden folytatódott éppen úgy, mint a tüntetés előtti napokban és években. Az első lövést azonban a balközép sajtó adta le, és ennek az ódiumát nem moshatja le magáról.
Terjesztik Obama elnökről, hogy nem is amerikai állampolgár, hogy muzulmán, Orbán miniszterelnökről, hogy cigány. Nem róluk, azaz a gondolataikról van szó, hanem az előítéletek mozgósításának arról a fajtájáról, amely a „demokratikus döntést” meghozni hivatott honpolgárokról azt képzeli – olykor sikerrel – , hogy szimplán beprogramozható robotok.
Tisztelni fogjuk egymást akkor is, ha elvették a szabadságunkat - mondta Tamás Gáspár Miklós filozófus a Milla rendezvényén.
A Milla frissen megválasztott elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy október 23-i tüntetésükön „pártpolitikusok” nem beszélhetnek, pártok zászlói, transzparensei pedig nem tűnhetnek fel. Ezzel szemben a tüntetéshez csatlakozott Szolidaritás vezetője, Kónya Péter az ATV-ben a pártlogók jelenléte mellett érvelt.
"Egyre bizarrabbnak" nevezte a Milla október 23-i nagygyűlése körüli kavarást Tamás Gáspár Miklós a hvg.hu témával foglalkozó cikkéhez írott kommentjében. TGM egyértelművé tette: gyakorlatilag nincs közös pont az ő és Bajnai Gordon gondolkodása között, és a maga részéről akkor vesz részt a Milla demonstrációján, ha az '56-os megemlékezés és tiltakozó nagygyűlés lesz, nem pedig Bajnai kampánynyitója a miniszterelnök-jelöltségért.
A Nyirő-ügynek kevés köze van ahhoz, hogy milyen író volt Nyirő József, a magyar házelnök a nyilas csonka parlament egyik képviselőjének a tiszteletére rendezett áhítaton vett rész, és a dolog pokoli humora sem csökkenti a dolog politikai jelentőségét, amelybe ráadásul sikerült teljesen ártatlanul belekeverni az erdélyi magyarság legkülönfélébb tényezőit - írja a Magyar Narancs e heti számában Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki szerint a magyar házelnök saját Alaptörvénye szellemét sértette meg, a magyar állam pedig tengelyhatalomnak nyilvánította magát.
Szerény nézetem szerint borzadályos volna, ha a gyalázatos Orbán-rezsim ebbe a viszonylag jelentéktelen ügybe bukna bele. Schmitt államelnök előélete banális, szegénynek volt valami igaza, amikor arra célozgatott riadtan, hogy akkoriban ez így volt szokás – ez igaz – , és hogy ő a kádári apparátusok erénytáblázatának megfelelően viselkedett. De legalább, ha vonakodva és értetlenül is, de visszaadta megbízatását. A magyar állam – hasonlóan más európai államokhoz – annak a rossz tréfának bizonyult, amelynek a nép mindig is tartotta.
Az, amit Csurka – hogy megnevezzük legnagyobb, legmélyebb szenvedélyének tárgyát – „zsidónak” tekint, Otto Weininger és legnagyobb tisztelője, Adolf Hitler óta egyértelmű kulturális képlet. E tekintetben, semmi kétség, Csurka náci volt meg fasiszta. De nem úgy volt náci, mint a Jobbik, amelynek indítékai között nem szerepel a magyar nép. Csurka a magyar népet a zsidónak tekintett belső szabadsággal szemben definiálta, a Jobbikot nem érdekli a magyar nép, csak a diadal: a csonkítás, a verés, az elhallgattatás. Az apokalipszis lovasai (tudjuk a Doktor Faustusból) hidegek. A Jobbik jéghideg. Csurka István gonosz szíve azonban forró volt. Szláv asszimilánsként imádta a magyart. A Jobbik nem szeret semmit. Csurka része a magyar történelemnek, a Jobbik kívül áll rajta, strukturális globálfasiszta.
Az arab országokéhoz hasonló eseményekre számít 2012-ben Magyarországon a baloldali filozófus, Tamás Gáspár Miklós, aki a francia l'Humanitének adott interjújában azonban azt is kifejtette, a magyar társadalomnak magának kell megtalálnia a megoldásokat, szerinte ugyanis az EU és az IMF beavatkozása legalább annyira antidemokratikus, mint az Orbán-kormány politikája.
Az Orbán-kormány által meghirdetett gazdasági szabadságharc gyakorlatilag értelmetlen, a függetlenségre való törekvés mögött valójába üres hatalmi harc húzódik - erről Tamás Gáspár Miklós filozófus beszélt az ATV-ben.
Körülbelül százan vettek részt szerda este a Károlyi-szobornál tartott megemlékezésen a Parlamentnél, ahol a Magyar Nők Szövetsége és az LMP politikusai vontak párhuzamot Károlyi Mihály és az aktuálpolitika között.
A világ sokkal rosszabb hely lett 2001. szeptember 11-e óta, mint volt. Kevésbé szabad, kevésbé biztonságos, és jóval szegényebb. Ebben, mi tagadás, a Nyugat járt az élen.
Kétségei vannak Elek Istvánnak, hogy Tamás Gáspár Miklós világosan látná Bibó István jelentőségét. Bár szerinte valóban közelebb áll annak harmadikutasságához, mint a rendszerváltás táján, de még mindig nem elég közel. Értelmezési vita.
Bibó Istvánt nem azért értik félre, mert a kései értelmezők nem elég kifinomultak, okosak, alaposak. A történelmi látószög nehezen rekonstruálható, annyira megváltozott a perspektívánk. Tamás Gáspár Miklós írása.
Tamás Gáspár Miklós szerint a szélsőséges csoportokat még kordában tudja tartani a rendőrség, a baj az, hogy milliók osztják a nézeteiket tompított formában. A filozófus az ATV egyik műsorában beszélt a norvég mészárlás a magyar szélsőjobb közötti párhuzamokról.
Eddig óvatosan bánt a szavakkal Tamás Gáspár Miklós a kormányban bízók iránti tiszteletből, de most már elmondja a véleményét. Ami ma az országban van, az a filozófus szerint diktatúra, ezért mindenki összefogására, tiltakozására szükség van - magyarázta a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.
Az InfoRádió Aréna című műsorában Tamás Gáspár Miklós kifogásolta, hogy az új alaptörvény tervezetéből kivették a szociális jogok garantálását és a társadalombiztosítás fogalmát. A mostani politika versenyt teremt az állami juttatások megszerzésére, az új alkotmány pedig előnyben részesíti a középosztály mainstream elemeit (rendezett életmódú, fiatal, gyerekes, fehér, keresztény, heteroszexuális egyének) ebben a kegyetlen versenyben - mondta.
