Orbán Viktor miniszterelnök július 2-án Strasbourgban részt vesz azon a vitán, amelyet az Európai Parlamentben tartanak a Magyarországgal kapcsolatos Tavares-jelentésről – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint súlyosan elfogult a szerdán elfogadott Tavares-jelentés szövege, de ez várható is volt, hiszen politikai kampány folyik az unióban, mert kevesebb mint egy év múlva európai parlamenti (EP-) választások lesznek.
Az európai alapvető jogok nem csak papíron léteznek, hanem a valóságban is érvényesülniük kell – ekként értékelte Rui Tavares portugál zöldpárti európai parlamenti (EP-) képviselő magyar újságíróknak szerdán azt, hogy az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) elfogadta az általa készített jelentés módosított változatát az alapjogok magyarországi helyzetéről.
Közleményben üdvözölte szerdán Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata elnöke, hogy az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága elfogadta az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó Tavares-jelentést.
A fideszes európai parlamenti (EP-) képviselőcsoport szerdai közleménye szerint az alapvető jogok magyarországi helyzetéről az EP illetékes szakbizottságában szerdán elfogadott Tavares-jelentés nem más, mint az európai baloldal pártdiktátuma.
Az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselői nyilatkozatban üdvözölték, hogy az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szerdán elfogadott Tavares-jelentés nem tartalmaz olyan kitételeket, amelyek a magyar állampolgárokat érintő szankciókat javasolnának.
Elfogadták az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, illetve bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságában (LIBE) a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által az alapvető jogok magyarországi helyzetéről készített jelentést. A Fidesz EP-képviselőcsoportja szerint a dokumentum várható, júliusi eleji plenáris ülésen való elfogadásának sem jogi, sem költségvetési, sem gazdasági következménye nem lesz Magyarország számára.
Éles szóváltás zajlott le szerda délelőtt Brüsszelben Juan Fernando López Aguilar LIBE-elnök és Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő között a Magyarországot értékelő Tavares-jelentésről és az ahhoz benyújtott módosító indítványokról való szavazássorozat előtt.
Nem lehet elfogadni, ha hamis következtetéseket vonnak le tényekből, és ha az Európai Parlament (EP) olyan ajánlásokat fogalmaz meg, amely túlterjeszkedik a hatáskörén - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára hétfőn a Tavares-jelentéssel kapcsolatban.
Az uniós ügyekkel foglalkozó hetilap, a European Voice a magyarországi helyzettel kapcsolatos Tavares-jelentésről közölt cikket, míg a Die Presse című osztrák konzervatív napilap a magyar kormány politikájáról és az antiszemitizmusról szóló vendégkommentárt jelentetett meg.
A hamarosan az Európai Parlament elé kerülő, a magyarországi alapjogi helyzet bemutatását elvégző ún. Tavares-jelentéshez a magyar kormány részletes észrevételeket fűzött. A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Mérték Médiaelemző Műhely az Európai Parlament frakcióinak eljuttatott elemzésben reagált a kormány szerintük több ponton téves és megalapozatlan észrevételeire.
"Meggyőződésem, hogy a helyzetértékelésünk megalapozott" – mondta Rui Tavares, a magyar alkotmányos viszonyokat élesen kritizáló és számos ajánlást megfogalmazó EP-jelentés jegyzője a Magyar Narancsnak adott interjújában. Az EP-képviselő azt mondta: nem találtak olyan kormányzati szegmenst, ahol nőtt volna az átláthatóság, a politikai pluralitás vagy a szabadságjogok érvényesülésének terepe. Tavares szerint nem az uniós szerződés 7. cikk alkalmazásában kellene gondolkodni.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja mintegy 200 módosító indítványt nyújtott be a két hete előterjesztett Tavares-jelentéshez – írta közleményében a képviselőcsoport. A Hankiss Ágnes képviselő által beadott egyik módosító indítványában az egész jelentés törlésére és napirendről történő levételére is javaslatot tett.
Bár a magyar kormánynak kínos lehet a Tavares-jelentés elfogadása, igazából egyelőre nem kell aggódnia amiatt, hogy életbe léptetnék az EU-szerződés 7. cikkelyét. A portugál jelentéstevő azonban nem is csak a magyar alkotmányossággal foglalkozik, hanem már az EU egészének kereteit feszegeti. Nem is ő az első, hiszen sokan vannak, akik több beleszólást adnának a brüsszeli intézményeknek a tagállamok dolgaiba, Magyarország csak megadja az apropót a politikai unió erősítéséhez.
Tegyünk még egy kísérletet. Próbáljuk megérteni – még ha a miniszterelnök ebben ellenérdekelt is –, hogy mi Európa baja a magyar kormánnyal, és hogy miért lenne jó nekünk, európai polgároknak mindezt komolyan venni.
Megkapta a magyar kormány észrevételeit, és ahol ténybeli tévedések vannak, ott természetesen hajlandó módosítani, pontosítani és kiegészíteni jelentéstervezetét Rui Tavares.
Elkészült a kormány hivatalos álláspontja az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti (EP-) jelentés tervezetéről, amelyet a portugál, zöldpárti Rui Tavares mutatott be a múlt hét elején – közölte szerdán magyar újságírókkal a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára Brüsszelben.
Felháborodásának adott hangot a Tavares-jelentésben foglalt állítások miatt a Civil Összefogás Fórum (CÖF), valamint a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET), és a dokumentum felülvizsgálatát kérik a készítőtől, Rui Tavarestől, az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának jelentéstevőjétől - olvasható a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány által az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.
Nyílt levelet írt a kormány melletti békemeneteket is szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság (EB) elnökének és Martin Schulznak, az Európai Parlament (EP) elnökének a Magyarországról szóló EP-jelentéstervezet miatt. Azt írták, "lehetséges, hogy szükség lesz egy Magyarországról induló és Brüsszelbe tartó Békemenetre".
Hiába magyarázza Mesterházy, hogy Brüsszel csak a magyar kormányt bírálja, nem Magyarországot támadja. Mostantól ő sem a megoldás, hanem a fideszes értelmezési probléma része.
