Van egy rejtőzködő galaxis a Tejútrendszer mögött, most újabb fotó készült róla
Az IC 342-es spirálgalaxist, vagy másik nevén a Caldwell 5-öst rendkívül nehéz megfigyelni.
Az IC 342-es spirálgalaxist, vagy másik nevén a Caldwell 5-öst rendkívül nehéz megfigyelni.
A Sagittarius A*-ról gyűjtött adatokat hanggá konvertálták a tudósok, így most már meg is hallgathatjuk a galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyuk hangját.
Az Eseményhorizont Távcső segítségével, öt év leforgása alatt sikerült fényképet készíteni a Tejútrendszer magjáról.
A csillagászok a MeerKAT rádióteleszkóp segítségével gyűjtötték össze a világűrből érkező rádióhullámokat, amiből aztán sikerült leképezniük a Tejútrendszer képét.
A Sydney-i Egyetem kutatói még 2020 végén találtak egy furcsa rádiójelet, aminek forrását a számítógép sem tudta beazonosítani.
A tudósok szerint egy olyan csillagászati objektumból származhat a nemrég befogott jel, amit még nem ismerünk.
Az LP 40-365 egy olyan fehér törpe, amely túlélt egy szupernóva-robbanást, és a kataklizma rendkívül nagy sebességre gyorsította fel.
Órák felvételeit tömörítette össze mintegy 100 másodpercbe az Időkép olvasója. Csillagok, felhők, Tejútrendszer minden mennyiségben több magyarországi helyszínről.
J-P Metsavainio munkájával bátran pályázhat az év leglátványosabb csillagászati alkotása címre.
Szakértők egy csoportja különös struktúrát azonosított a Tejútrendszer közepén. Olyan, mint egy miniatűr spirálgalaxis.
Ma tette közzé az Európai Űrügynökség Gaia missziója a saját galaxisunk adatait rejtő új kincsesládáját. A csillagászok, köztük magyar kutatók is lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a Tejútrendszer mindeddig legrészletesebb felmérésének köszönhetően fura csillagrezgésektől, a csillagok „DNS-én” és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig.
Miután rovereket küldött a Holdra, landolt a Marson és saját űrállomását is építeni kezdte, Kína most a távoli csillagrendszereket igyekszik szemügyre venni. A Föld 2.0-t keresik.
A Pontus nevű galaxist nagyjából 8-10 milliárd évvel ezelőtt falhatta fel a galaxisunk.
Tízszer annyi ilyen struktúra van a csillagászok szerint, mint azt bárki hitte. Az eredetük viszont továbbra is rejtély.
A tudósok számára továbbra is rejtély, hogyan keletkeznek a csillag nélküli kóbor bolygók, egy új felfedezés azonban közelebb viheti őket a megoldáshoz.
28 millió fényév távolságra található a Földtől az első olyan bolygó, amit a Tejútrendszeren kívül fedezett fel az emberiség.
Még a messzi űrben sem ismeretlen fogalom a vita, legalábbis ez tűnik ki a Hubble űrteleszkóp újabb, látványos felvételéből.
A Nap tömegénél százszor nagyobb, hunyorgó óriáscsillagot talált a Tejútrendszer központjában egy nemzetközi csillagászcsoport. Teleszkópos megfigyeléseik szerint a 25 ezer fényévre lévő hatalmas csillag fénye 97 százalékkal elhalványul pár száz nap alatt, majd lassan visszatér eredeti fényessége.
Tucatnyi ultranagy energiájú (UHE) kozmikus gyorsítót fedeztek fel a Tejútrendszerben kínai kutatók. A felfedezés segíthet megérteni a galaxis kialakulását és a kutatókat évszázadok óta foglalkoztató kozmikus sugarak eredetét.
Újabb ismereteket szereztek kutatók arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer és hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal.