A Saggitarius C nevű csillagkeletkezési terület csupán 300 fényévre van a Tejútrendszer középpontjában található szupermasszív fekete lyuktól. Az arról készült felvétel a csillagok születését is segít jobban megérteni.
Újabb különleges felfedezést tett a James Webb űrteleszkóp (JWST), amint az univerzum múltját kutatta. A kanadai Victoria Egyetem tudósai szerint 1672 olyan galaxisra bukkantak vele, melyek eddigi ismereteink alapján nem is létezhettek volna.
A Tejútrendszer a kémiai térképe alapján érdekes galaxisnak tűnhet egy olyan idegen csillagász számára, aki például az Androméda galaxisból kémleli az eget.
Eddig összesen hat darab G-objektumot találtak a Kaliforniai Egyetem kutatói a Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyuk körül. Annyira furcsák, hogy külön csoport dolgozik azon, hogy be lehessen sorolni őket valahova.
Olyan szoftvert fejlesztettek a Cornell Egyetem munkatársai, mellyel minden korábbinál hatékonyabban lehet az idegen életformák üzeneteit észlelni.
Egy fehér törpecsillag az, amelyik minden eddiginél gyorsabb sebességgel halad át a Tejútrendszeren. Az égitestet egy kozmikus robbanás lökhette meg ennyire.
A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével – jelentette be a berni és a genfi egyetem.
A Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk, a Sagittarius A* 6 millió évvel ezelőtt egy hatalmas energiakitörést produkálhatott, melynek szálai a mai napig fennmaradtak. Ezeket fedezték fel most.
A Tejútrendszer méretét nézve jóval nagyobb, mint azok a galaxisok, amelyek körülvesznek bennünket.
A csillagászok szerint az SMSS1605-1443 jelű csillag azon ritka égitestek közé tartozik, amely túlélte az évmilliárdokat.
A Tejútrendszer spirális korongja nagyjából 100 ezer fényév átmérőjű. Ehhez képest a galaxis széle tízszer ilyen messze van a középponttól – figyelték meg kutatók.
Csillagászok szerint egy törpegalaxis legalább kétszer találkozott a Tejútrendszerrel, az „ütközés” pedig ahhoz hasonló eseményeket generált, mint amikor kavicsot dobunk egy tóba.
A Sagittarius A nevű szupermasszív fekete lyuk megfigyelésekor különös sugárzást észleltek a csillagászok. Mostanra kiderült, mi okozza a jelenséget.
Az EGS-23205, valamint az EGS-24268 spirálgalaxisok 11 milliárd fényévre vannak a Földtől, így eddig ezek a legidősebbek, amiket sikerült felfedezni.
Egy amerikai kutató és a társa azt szeretté volna megmutatni a témában nem feltétlenül jártas embereknek, hogy miként is néz ki valójában az univerzum. Kissé ijesztő rájönni arra, valójában mennyire picik vagyunk.
A WDJ2147-4035 jelű csillag 10,2 milliárd éve éli az életét fehér törpeként. A kutatóknak sikerült kimutatniuk, hogy az égitestet egy bolygó maradványa szennyezte be.
A kutatók az égbolt 10-20 százalákát nem látják, mert azt kitakarja előlünk a saját galaxisunk. Egy argentin kutatócsoportnak azonban most sikerült benéznie az Elkerülési zóna mögé.
A kutatók Gaia BH1 névre keresztelték azt a fekete lyukat, ami körül egy olyan csillag kering, mint a Nap. Az égitest a számítások szerint 1500 fényévre lehet a Naprendszertől.
Az S4716 kódjelű csillagnak négy évbe telik, mire megkerüli a Sagittarius A*-t, eközben rekordsebességgel halad.
A Sagittarius A szupermasszív fekete lyuk megfigyeléséből származó adatokat modellezték a tudósok, így jött létre egy rövid animáció a viselkedéséről.
