Darabokra tépheti a gravitáció a Tejútrendszer szomszédját
Japán kutatók szerint a Kis Magellán-felhő – galaktikus léptékben értendő – napjai meg vannak számlálva, a Nagy Magellán-felhő gravitációja ugyanis teljesen szét fogja tépni.
Japán kutatók szerint a Kis Magellán-felhő – galaktikus léptékben értendő – napjai meg vannak számlálva, a Nagy Magellán-felhő gravitációja ugyanis teljesen szét fogja tépni.
Két furcsa jelenséget is sikerült megfigyelniük a tudósoknak a Tejútrendszer szívének közelében. A King’s College London kutatói úgy vélik, hogy mindkettő mögött egy feltételezett részecske húzódhat meg, ami akár a sötét anyag iránti kutatást is felgyorsíthatja.
Don Pettit ezúttal a Földet a háttérben meghúzódó Tejútrendszerrel együtt fotózta le.
Japán kutatók két, a Földtől azonos irányban lévő objektumot fedeztek fel, ám a tulajdonságuk minden szempontból zavarba ejtő.
Az Európai Űrügynökség Gaia űrszondája 11 éven át dolgozott az űrben, hogy a méréseiből össze lehessen rakni a Tejútrendszer eddigi legpontosabb térképét. Hamarosan viszont elfogy az üzemanyaga.
Úgy tűnik, egyelőre biztonságos távolságban van a Sagittarius A* nevű szupermasszív fekete lyuktól az a két csillag, amelyek egymás körül keringve köröznek a Tejútrendszer közepénél.
Japán kutatók szerint több elemzési hiba összeadódása vezetett oda, hogy másként látni a felvételen a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk gyűrűjét, mint amilyen az a valóságban lehet.
A Tejútrendszer legnagyobb szuper csillaghalmaza a Földhöz legközelebbi ilyen csillaghalmaz is egyben, ami kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a tudósok a James Webb űrteleszkóp segítségével tanulmányozzák. A cél, hogy jobban megértsék a csillagok születését és evolúcióját.
Több mint három évtizede szolgálja a tudományt a Hubble űrteleszkóp, de még mindig képes gyönyörű felvételeket készíteni a világegyetemről. A NASA most egy újabb képet adott közre.
Csupán 0,1 fényévre van a Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyuktól az a csillaghalmaz, amelynek közepén szintén egy fekete lyuk ül. A jövőben biztosan felfalja majd őt a Sagittarius A*.
Az Európai Űrügynökség több olyan felvételt is közreadott, amit a szervezet űrteleszkópja örökített meg egy 24 órás megfigyelés során.
Új készleteket mutatott be a Lego; az egyik egy művészi darab, míg a másik legújabb amerikai űrhajót, az Artemist mintázza.
Az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópja fedezte fel a Gaia BH3 nevű fekete lyukat, ami egy csillag összeomlásából jött létre. A tömege 33-szorosa a Napénak.
Az Eseményhorizont Teleszkópot használó nemzetközi tudóscsapat úgy véli, minden fekete lyuknak azonos lehet a fizikája.
Eric Bummel fotográfus rögzítette, miként változik az éjszakai égbolt az egyik amerikai nemzeti park felett. A felvétel most megy nagyot a közösségi oldalakon.
Régóta vizsgálják a csillagászok, miként keletkezhetett a Naprendszer. Ezen lendítene egy nagyot a NASA a csillagközi por begyűjtésével és tanulmányozásával.
Több mint 35 kilométeres magasságból fogja pásztáznia NASA új teleszkópja a Tejútrendszert. Vizsgálódásaiból az is kiderülhet, hogyan született a Nap és hogyan keletkezett a Föld.
Pont kitakarja a Tejútrendszer az égbolt azon részét, amerre a galaxisunk halad. Hogy mi az, nem tudni, de az biztos, hogy hatalmas.
Az S0-6 kódjelű csillag a Tejútrendszer azon régiójában található, ahol jelenlegi ismereteink szerint fizikailag nem lehetséges, hogy ilyen csillagok képződjenek. Japán kutatók szerint egy ősi galaxisütközés maradványát láthatjuk.
A foszfor jelenlegi tudásunk szerint az élet elengedhetetlen építőköve, amit a Napnál nagyjából 20-szor nagyobb csillagok állítanak elő. Legalábbis eddig így tudtuk.