Előrelátó képességének komoly korlátai vannak – ismerte be Orbán Viktor, aki háromévi kényszerű távollét után tért vissza Tusnádfürdőre, és azon nyomban megjósolta a nyugati civilizáció 2030-ban bekövetkező összeomlását. Ettől még mihamarabb keblére ölelné az Európai Uniót.
Orbán Viktor szeretné elérni, hogy a háború súlyos gazdasági következményei miatt ne csökkenjen a kormány népszerűsége, ezért kárhoztatta mindenért a Nyugatot Tusványoson – erről beszélt a hvg360-nak Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető-igazgatója. Sz. Bíró Zoltán történész pedig tételesen cáfolta Orbán háborús állításait és két magyarázatot is adott Orbán oroszbarátságára. Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy ez óriási károkat okoz Magyarországnak.
Újabb szervezet kérte ki a miniszterelnök szombati szavait, amelyben „kevert fajú népekről” értekezett.
Romániát provokáló kijelentések magyar kormányzati tisztségviselők részéről nem hangzottak el a Tusványoson a román diplomácia vezetője szerint, aki azt azonban sajnálatosnak nevezte, hogy Orbán Viktor Románia területéről terjesztett olyan nézeteket, amelyekkel Bukarest nem tud azonosulni.
A zsidó szervezet találkozót kér a miniszterelnöktől.
A „kevert fajú” Európa elleni fellépés volt a legerősebb kifejezés az idei, amúgy meglepően unalmas és demotiváló tusnádfürdői Orbán-beszédből. Lett is visszhangja, pedig a most “náci beszédnek” minősített gondolatok sem újak a miniszterelnöktől, időről-időre előveszi és leporolja azokat, igaz, ennyire egyértelműen még nem fogalmazott. A beszéd újdonsága volt viszont, hogy Orbán szerint 2030-ra már nem utolérni akarjuk az addigra amúgy is válságba kerülő Nyugatot, hanem inkább arra „gyúrunk”, hogy „bevasaljuk”, amivel a világ tartozik nekünk – akármi is az.
Hiába ajánlgatta Orbán Viktor, nem lehetett Fidesz-fröccsöt kapni Tusványoson. Pedig a beszéd után sokaknak szüksége lett volna rá. Helyszíni riportunk a bocskaiban izzadó közönségről, a Varga Judit-szelfikről, a miniszterelnöki vízió fogadtatásáról és arról, hogy Tusnádfürdőn harapni lehetett az Orbán-szimpátiát, de a taps már nem a régi.
A bekiabálás a magyar miniszterelnökig is eljutott.
Több év kihagyás után újra a Bálványosi Szabadegyetemen adott iránymutatást Orbán Viktor.
Szerinte aggodalomból fogalmaznak meg sarkos véleményt az unióval szemben.
A magyar nemzet 33 nemzedék óta sikeresen védi a szabadságát, a túléléshez pedig a leleményességére és a tehetségek kiaknázására tudott támaszkodni – mondta a miniszter Tusnádfürdőn.
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédei azért érdekesek, mert egy átfogó külpolitikai koncepció rajzolódik ki belőlük. Ezt a koncepciót rengeteg kritika érte már az elmúlt években – különösen a híres 2014-es beszéd óta. De mind ez ideig kevesebb figyelem fordítódott a beszédekben rejlő egyik legérdekesebb komponensre: a külpolitikai közvetítő szerepre, ami teljesen más, mint a rendszerváltás idején rögzült mintakövető Nyugat-kép. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársainak elemzése a Fideszről mint „külpolitikai pártról” és a miniszterelnök nem nyugati, de nem is keleti politikaképéről.
Gulyás Gergely ezt Tusnádfürdőn jelentette be. Még nem tudja, mennyivel fog nőni a rezsije, de szerinte ki fogja tudni fizetni.
Kórházba került sérüléseivel, amikor három évvel ezelőtt egy medve rátámadott egy tusnádfürdői férfire. A sérült kártérítési pert indított az illetékes minisztérium, illetve a helyi vadásztársulat ellen is.
Egyre elviselhetetlenebb a medveprobléma a romániai fürdővárosban. Az állatok betörnek a házakba, udvarokba, panziókba, a helyiek tartanak attól, hogy ha a megyei és az országos vezetés nem talál sürgősen megoldást a problémára, tragédia lesz a vége.
