Egy nap, öt hír - amiről ma este beszélnek: Orbán Viktorék főszereplővé játszották be magukat az EU-török csúcson; Nárcisz visszatért, de másképpen; Balog Zoltánnak állítólag őszinteségi rohama volt; izgalmas nap lehet március 15-e.
A hétfői rendkívüli EU-csúcson egyértelművé vált: az uniónak nincs más választása, minthogy Törökország segítségével oldja meg a menekültválságot. A törökök által követelt vízummentességen és a több milliárd eurós pénzügyi segélyen túl ennek az ára a menekültek befogadása és az uniós tagállamok közti szétosztása lenne – ez az, amit Orbán Viktor nagyon nem akar.
Az Emmi minisztere Németországban vendégeskedett, ahol egy önkritikus beszédet is mondott: lelkészként nehéz volt összeegyeztetnie a menekültválságot a kormány politikájával, amely szerinte összemosta az elesett, hús-vér embereket az "áradattal".
Nem Orbán vétózott, de nélküle is van elég baj. Mit lehet tenni a török zsarolás ellen?
Az Osztrák Szabadságpárt és a flamand nacionalisták vezetője is Orbán Viktort és tegnapi "vétóját" ünnepelte. Orbán "egy a kevés őszinte politikusból, aki Európát nem kiárusítani és megszüntetni akarja" - reagált az FPÖ vezetője arra, hogy a magyar miniszterelnök nemet mondott a menekültek Európába telepítésére.
Törökország számos olyan igényt nyújtott be az Európai Unió felé a menekültek elosztásáról szóló egyeztetésen, mely több tagállamot váratlanul ért, ezért nem jutottak végleges megállapodásig a felek, de a főbb elvekről sikerült megegyezni. Donlad Tusk szerint véget értek az illegális migráció napjai.
Mivel még nem készült el a végleges javaslat, technikailag nem vétózhatott a miniszterelnök a menekültek újraelosztásának és cseréjének programja, valamint a török igények kapcsán, ráadásul nem egyedül volt elégedetlen, mint azt a kormányszóvivő állította.
Orbán Viktor megvétózta azt a javaslatot, hogy a menekülteket a török táborokból telepítsék Európába. Ezért is szakadt félbe a brüsszeli török-EU csúcstalálkozó. Nem Orbán volt az egyetlen, aki szembement a megállapodástervezettel, így a török javaslatokat nem sikerült elfogadtatni a tagállamokkal, az eleve nehéznek ígérkező találkozó kudarcba fulladt.
Alakul a brüsszeli török-EU csúcs: a kiszivárgott megállapodástervezet szerint Törökország még egyszer annyi segélyt kér a menekültválság kezelésére, mint amennyit eddig kapott: 3 milliárd eurót. Legkésőbb június végéig eltörölnék a vízumkényszert a törökökkel szemben. Cserébe Törökország vállalná, hogy visszafogadja a Görögországba illegálisan átjutó szíriai menekülteket.
Törökországról és a menekültáradat leállításáról, lassításáról szól ma az EU-csúcs – sok problémát kell megoldani a menekültügy kezelésére összerakott rendszerben, de lehet, hogy épp a magyar miniszterelnökre zúdul majd a legnagyobb össztűz a kvótahiszti miatt. Előfordulhat, hogy az általa korábban mintaállamnak tartott Törökország hátba döfi a magyar különutas politikát.
Hétfő hajnalig tárgyalt Brüsszelben a rendkívüli uniós csúcsot megelőző egyeztetésen a legfontosabb kérdéseiről a német kancellár a török kormányfővel.
Megállítja-e Törökország az Európába irányuló migránsáradatot? – ez a tétje az hétfői uniós–török csúcsnak. Az EU-tagállamok maguk is nagy harcban állnak menekültügyekben, kérdés, hogy sikerül-e megállapodniuk a menekültek elosztásának elvi alapjairól. A Brüsszel ellen szónokló Orbán Viktor közben belpolitikai csatát is vív a menekültkvóta ellen, ezzel is fűtve híveit.
Isztambulban félezren tüntettek a Zaman médiacsoport épülete előtt az ellen tiltakozva, hogy az Erdogant támadó lap igazgatását gyakorlatilag az állam felügyelete alá helyezték. A rendőrség könnygázt, vízágyúkat és gumilövedékeket vetett be. Erre már az EU is összevonta szemöldökét, megdorgálva tagjelöltjét.
A török bíróság döntését követően hatósági intézkedés alá akarta vonni a kormány a Zaman napilap szerkesztőségét, ahol nem sokkal az ítélet után nyilatkozott a főszerkesztő, valamint több száz tüntető sereglett össze, hogy megvédje a lapot a rendőrségtől.
Törökország legnagyobb példányszámú újsága, a Zaman napilap szerkesztősége többször fogalmazott meg kemény kormánykritikát, egy pénteki bírósági ítélet szerint a szerkesztőséget át kellett engedniük a kormány által kijelölt bizottságnak. A lap székháza előtt tüntetők jelentek meg, hogy megvédjék az épületet, ahol összecsaptak a felvonuló rendőrökkel.
Két rendőr meghalt és 35 ember megsebesült, amikor kurd fegyveresek robbantottak Délkelet-Törökországban.
"Jobb külön-külön cselekedni, mint együtt tétlennek maradni" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a menekültválság kapcsán, reagálva Angela Merkel nyilatkozatára, aki továbbra is elkötelezett a közös európai megoldás iránt. A miniszterelnök kitért a Saul fia sikerére is, ennek kapcsán Andy Vajnát az egyik legbátrabb magyarnak nevezte.
Gépfegyverrel és kézigránátokkal támadtak egy rendőrégi buszra Isztambulban.
Bár korábban sajtóhírek arról szóltak, hogy Törökország újjáépítené a szigetvári csonka minaretet, most azt közölték, nincs ilyen terv.
Hivatalos nyelv lehet a török az Európai Unióban, miután a ciprusi kormány kérvényezte, hogy a sziget görög és angol melletti harmadik hivatalos nyelvét is vegyék fel az unió hivatalos nyelvei közé - derül ki az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli portál szombati hírleveléből.
