A kurdok vállalták a felelősséget az ankarai robbantásért
Egy Kurdisztáni Szabadság Sólymai nevű szervezet vállalta a felelősséget a vasárnapi ankarai pokolgépes merényletért.
Egy Kurdisztáni Szabadság Sólymai nevű szervezet vállalta a felelősséget a vasárnapi ankarai pokolgépes merényletért.
A török hatóságok megtagadták a belépést Törökországba egy szíriai menekülttől, aki emiatt több mint egy éve kénytelen az isztambuli repülőtéren élni, s helyzete kísértetiesen hasonlít a Terminál című hollywoodi filmben Tom Hanks amerikai színész által megformált főhőséhez.
Kurd fegyveresek hajthatták végre a 34 áldozatot követelő terrortámadást.
Az első hivatalos közlés szerint legalább 34-en meghaltak, 125-en megsebesültek. Buszmegálló mellett robbantottak fel egy autót. A török hatóságok a PKK-t, a Kurd Munkapártot, vagy annak szövetségeseit sejtik a támadás háttaerében. A PKK viszont elítélte a merényletet.
A kormányszóvivő szerint nem mindegy, hogy milyen feltételekkel születik meg az óhajtott megállapodás. A törökök több milliárd eurós segélyt, vízummentességet és az integrációs tárgyalások újrakezdését kérték a menekültügyi javaslatban cserébe azért, hogy befogadják a kitoloncolt migránsokat.
Nem szírek, irakiak vagy afgánok voltak, tehát gazdasági bevándorlónak számítottak.
Brüsszelben a belügyminiszterek tovább gyűrik a török kérdést és a balkáni útvonal lezárását. Miközben az osztrák miniszter élesen bírálta Ankara hétfőn előterjesztett újabb követeléseit, német kollégája pedig éltette a törökökkel kötött elvi megállapodást, egy török miniszter nyilatkozatából az derül ki, hogy nem is úgy értették ők a menekültek visszafogadását.
Két csecsemő is lehetett azok között a menekültek között, akik szerdán késő este vesztek a tengerbe Leszbosz felé tartva.
Egy nap, öt hír - amiről ma este beszélnek: Orbán Viktorék főszereplővé játszották be magukat az EU-török csúcson; Nárcisz visszatért, de másképpen; Balog Zoltánnak állítólag őszinteségi rohama volt; izgalmas nap lehet március 15-e.
A hétfői rendkívüli EU-csúcson egyértelművé vált: az uniónak nincs más választása, minthogy Törökország segítségével oldja meg a menekültválságot. A törökök által követelt vízummentességen és a több milliárd eurós pénzügyi segélyen túl ennek az ára a menekültek befogadása és az uniós tagállamok közti szétosztása lenne – ez az, amit Orbán Viktor nagyon nem akar.
Az Emmi minisztere Németországban vendégeskedett, ahol egy önkritikus beszédet is mondott: lelkészként nehéz volt összeegyeztetnie a menekültválságot a kormány politikájával, amely szerinte összemosta az elesett, hús-vér embereket az "áradattal".
Nem Orbán vétózott, de nélküle is van elég baj. Mit lehet tenni a török zsarolás ellen?
Az Osztrák Szabadságpárt és a flamand nacionalisták vezetője is Orbán Viktort és tegnapi "vétóját" ünnepelte. Orbán "egy a kevés őszinte politikusból, aki Európát nem kiárusítani és megszüntetni akarja" - reagált az FPÖ vezetője arra, hogy a magyar miniszterelnök nemet mondott a menekültek Európába telepítésére.
Törökország számos olyan igényt nyújtott be az Európai Unió felé a menekültek elosztásáról szóló egyeztetésen, mely több tagállamot váratlanul ért, ezért nem jutottak végleges megállapodásig a felek, de a főbb elvekről sikerült megegyezni. Donlad Tusk szerint véget értek az illegális migráció napjai.
Mivel még nem készült el a végleges javaslat, technikailag nem vétózhatott a miniszterelnök a menekültek újraelosztásának és cseréjének programja, valamint a török igények kapcsán, ráadásul nem egyedül volt elégedetlen, mint azt a kormányszóvivő állította.
Orbán Viktor megvétózta azt a javaslatot, hogy a menekülteket a török táborokból telepítsék Európába. Ezért is szakadt félbe a brüsszeli török-EU csúcstalálkozó. Nem Orbán volt az egyetlen, aki szembement a megállapodástervezettel, így a török javaslatokat nem sikerült elfogadtatni a tagállamokkal, az eleve nehéznek ígérkező találkozó kudarcba fulladt.
Alakul a brüsszeli török-EU csúcs: a kiszivárgott megállapodástervezet szerint Törökország még egyszer annyi segélyt kér a menekültválság kezelésére, mint amennyit eddig kapott: 3 milliárd eurót. Legkésőbb június végéig eltörölnék a vízumkényszert a törökökkel szemben. Cserébe Törökország vállalná, hogy visszafogadja a Görögországba illegálisan átjutó szíriai menekülteket.
Törökországról és a menekültáradat leállításáról, lassításáról szól ma az EU-csúcs – sok problémát kell megoldani a menekültügy kezelésére összerakott rendszerben, de lehet, hogy épp a magyar miniszterelnökre zúdul majd a legnagyobb össztűz a kvótahiszti miatt. Előfordulhat, hogy az általa korábban mintaállamnak tartott Törökország hátba döfi a magyar különutas politikát.
Hétfő hajnalig tárgyalt Brüsszelben a rendkívüli uniós csúcsot megelőző egyeztetésen a legfontosabb kérdéseiről a német kancellár a török kormányfővel.
Megállítja-e Törökország az Európába irányuló migránsáradatot? – ez a tétje az hétfői uniós–török csúcsnak. Az EU-tagállamok maguk is nagy harcban állnak menekültügyekben, kérdés, hogy sikerül-e megállapodniuk a menekültek elosztásának elvi alapjairól. A Brüsszel ellen szónokló Orbán Viktor közben belpolitikai csatát is vív a menekültkvóta ellen, ezzel is fűtve híveit.