Törökország oszthatja a lapot a szírek csereberéjével
A hétfői rendkívüli EU-csúcson egyértelművé vált: az uniónak nincs más választása, minthogy Törökország segítségével oldja meg a menekültválságot. A törökök által követelt vízummentességen és a több milliárd eurós pénzügyi segélyen túl ennek az ára a menekültek befogadása és az uniós tagállamok közti szétosztása lenne – ez az, amit Orbán Viktor nagyon nem akar.
“Ma az unió azokat az elveket fogadta el, amit a magyar kormány eddig is képviselt” – jelentette ki győzedelmesen Orbán Viktor a magyar Országgyűlésben az előző, február végi EU-csúcs után. Diadalittas kijelentését azonban némiképp árnyalja, hogy az akkori csúcstalálkozó záródokumentuma a menekültek áramának általa preferált visszaszorítása mellett a menekültek szétosztását is célul tűzte ki.
Lényegében a mostani, hétfői rendkívüli EU-csúcs sem szólt másról, mint a menekültek elhelyezéséről. A most tárgyalt akcióterv értelmében Törökország vállalná, hogy megerősíti határai védelmét és fellép az embercsempészek ellen, de ami a legfontosabb, hogy visszafogadná az unió területére illegálisan érkező embereket. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy ha egy csónakon valamelyik görög szigetre érkezik egy csapat vízum nélküli menekült, például 10 szíriai, 20 afgán és 5 iráni, akkor a görög hatóságok azonnal visszatoloncolják őket Törökországba. Cserébe viszont a visszaadott tíz szíriai menekült helyett az EU vállalja, hogy a Törökországban tartózkodó szír menekültek közül befogad tízet. Olyanokat, akiket azonosítottak, és megállapították róluk, hogy valóban menekültek.
Bár a csúcstalálkozó záródokumentumában nem szerepel, de a fenti megoldás alkalmat adhatna az EU-nak arra, hogy olyan szíriai menekülteket fogadjon be, akik megfelelnek bizonyos szempontoknak. Tehát például a tengeri útra bátrabban vállalkozó fiatal, egyedülálló férfiak helyett befogadhatna ellenőrzött családokat, végrehajthat családegyesítéseket, vagy akár a feltehetően a menekülttáborban is vegzált melegek közül fogadhat be.
A helyzet bonyolult és nem minden részletében tisztázott. Ugyanis e forgatókönyv szerint ahhoz, hogy ellenőrzött szíriai menekültek érkezhessenek Európába, mégiscsak az kell majd, hogy az embercsempészek újabb szíriai menekülteket indítsanak útnak. Vagy az, hogy a görög szigetekre érkezzenek menekültek hamis szíriai papírokkal.
A rájuk testált feladatot persze nem ingyen vállalnák a törökök: bár a hétfői záródokumentumban csak annyi szerepel, hogy az ősszel az EU által nekik ígért három évre 3 milliárd eurós támogatást elkezdik folyósítani, a hétfői tárgyalásokról kiszivárgott, hogy Törökország a korábbi összeg dupláját szeretné megkapni, továbbá a török állampolgárok uniós vízumkötelezettségének eltörlését kéri, és újrakezdené az EU-csatlakozásáról szóló tárgyalásokat.
Az már a csúcstalálkozó előtti egyeztetések során kiszivárgott, hogy az EU kimondaná a nyugat-balkáni illegális menekültútvonal lezárását, viszont a megoldást Törökországgal együtt képzeli el. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha előbb megszületik az uniós döntés a menekültek befogadásáról és kvóta szerinti szétosztásáról, vagyis épp az, amit a magyar kormányfő a legkevésbé akar. "Szó sem lehet semmifajta közvetlen áttelepítésről Törökországból Európába, Magyarországra semmiképpen" – jelentette ki korábban a magyar miniszterelnök.
A török megoldásról szóló javaslat hétfőn még nem készült el, de nem Orbán Viktor vétója miatt, mint ahogy azt Kovács Zoltán kormányszóvivő állította a Twitteren, számtalan részletkérdésben voltak ugyanis különvélemények. Matteo Renzi olasz miniszterelnök például a török kormány sajtószabadság elleni támadása miatt utasította el a megállapodást, de helyszíni tudósítók szerint Franciaország és Ciprus is nemet mondott az akciótervre. És elutasíthatta ugyan Orbán a menekültek áthelyezését, a kedd hajnalban az Európai Tanács honlapján megjelent nyilatkozat gyakorlatilag azokat a feltételeket tartalmazza, amelyekről előző nap tárgyaltak az EU vezetői.
A megállapodás elvileg idén júniusban lépne érvénybe. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint az Európába tartó illegális bevándorlásnak vége. Áttörésnek nevezte a megállapodástervezetet, de hozzátette, hogy a részletek kidolgozásában még körültekintőnek kell lennük a tagországoknak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke értékelése szerint végre világossá tették, hogy csak legálisan lehet bejutni az unióba. Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, hogy a schengeni szabályokat (amelyek a betartását Orbán többször is hangsúlyozta) csak a török–EU együttműködéssel lehet visszaállítani.
A tanácskozást Brüsszelben folytatják jövő hét csütörtökön és pénteken, de az idő a törököknek dolgozik, gyakorlatilag napról napra javul tárgyalási pozíciójuk az unióval szemben. A görög partokhoz naponta több ezer menekült érkezik, a lezárt macedón–görög határon több mint tízezer ember rostokol. Ezeket az embereket még nem fogják egyenesen visszaküldeni Törökországba, tehát új útvonalakat kereshetnek maguknak, ha Nyugat-Európába akarnak jutni. Az egyik ezek közül a bolgár–román–magyar, a másik az albán–olasz útvonal lehet.
Az EU pedig több szempontból is kellemetlen helyzetben van, hiszen amellett, hogy több tagország (például Magyarország is) elsietettnek tartja a török vízummentességet, egy olyan Ankarával kell egyezkedniük, amely egyre nyíltabban veszi semmibe a jogállamiságot és a sajtószabadságot.
Két és fél év szerencsétlenkedés |
Az afrikai és közel-keleti menekültek kérdése valójában 2013 óta ott van az Európai Unió vezetőinek napirendjén – kisebb, nagyobb hangsúllyal. A Politico összegyűjtötte, miként jelent meg a kérdés az EU-csúcsok napirendjét, és ennek mi lett az eredménye. 2013. október 24-25.: Három héttel a csúcs előtt 360 afrikai menekült fulladt meg Lampedusa szigete környékén, majd nyolc nappal később további 34. A csúcs előtt egy nappal azonban kiderült, hogy az NSA lehallgatta Merkel telefonját, így a találkozó után a menekültekről mindössze annyi hangzott el: lépéseket kell tenni azért, hogy megelőzzék az ilyen katasztrófákat.  A Lampedusai tragédia áldozatainak koporsói 2013. október 5-én. AFP / Alberto Pizzoli 2013. december 19-20.: Ismét a háttérbe szorult a kérdés, előbbre kerültek a bankállamok bankjairól, illetve a közös európai hadseregről szóló vita. Málta ugyan erőltette a menekültvitát, de végül csak üdvözölték a bizottság 38 pontos intézkedéstervét a migránsok áradatának kezelésére, illetve a Földközi tengeri tragédiák megelőzésére. Igaz, itt már szóba került a Frontex, az EU határvédelmi ügynökségének megerősítése. 2014. március 20-21.: Ukrajna mindent vitt, a menekültekről gyakorlatilag szó sem esett. Annyi mégis, hogy majd az EU–Afrika-csúcson beszélnek erről. 2014. április 2-3.: Az olasz hatóságok éppen az EU–Afrika-csúcs napján mentettek ki 730 észak-afrikai menekültet. A migránsválság nyilvánvalóan napirendre került, de összemosódott olyan ügyekkel, mint a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult krízishelyzet, illetve a melegek jogai a földrész államaiban. A résztvevők abban azonban megállapodtak, hogy közösen kell fellépniük az emberkereskedőkkel szemben, illetve a menekültek visszatérése módjainak kidolgozásában. 2014. június 26-27.: Juncker bemutatta ötéves tervét, erről szólt a csúcs. Tény, ő szót ejtett a menekültekről, olyan meglepő fordulatokkal, mint az, hogy együttműködne az ENSZ-szel, pénzgyűjtést tartana jónak, meg fellépést az emberkereskedőkkel szemben, és tárgyalna a migránsok visszafogadásáról. 2015. március 19-20.: A csúcs a közös energiapolitikáról, illetve az orosz szankciókról szólt, no meg a magát Tom Cruise-hoz hasonlító David Cameronról. Igaz, egyesek meg pedzegették, hogy nagy menekülthullám várható, de egyetlen eredeti gondolat sem fogalmazódott meg. 2015. április 23.: Április 15-én mintegy négyszáz menekült veszett a tengerbe, rá négy napra pedig 800. Az Európai Tanács felvetette, hogy megháromszorozzák a kutatásra és mentésre szánt összegeket, állást foglaltak a hírszerzési és a rendőrségek közötti együttműködés erősítése mellett, és először vetődött fel a menekültek önkéntes alapú elosztása a tagállamok között. 2015. június 25-26.: először volt egy EU-csúcs központi témája a menekültkérdés. Az EU elindította a tengeri akciót az embercsempészek ellen, és először került napirendre a migránsok elosztásának politikája. Itt hangzott el először, hogy úgynevezett hotspotokat kell létrehozni a menekültek regisztrálására, és 60 ezer migráns uniós elhelyezéséről beszéltek. Megjelentek az első repedések – nyugat és kelet, illetve Juncker és Tusk között – abban, hogy legyenek-e kötelező kvóták. 2015. szeptember 4.: alakul a V4-ellenállás. A négy ország itt egyelőre ott tartott, hogy az EU-nak elsősorban a menekültek elindulásának megakadályozásán kell dolgoznia, szülőföldjükön javítva az életkörülményeiket. 2015. szeptember 23.: A tagállamok belügyminiszterei megszavazták a menekültek elosztásának elvét. Feszült ülésükön végül 120 ezer migráns sorsáról döntöttek – több keleti tag, köztük Magyarország, a megállapodás ellen voksolt. 2015. október 15-16.: Törökország is belépett a képbe. Az uniós vezetők célja az volt, hogy vegyék rá az éppen néhány nappal korábban terrortámadást elszenvedő Ankarát a nagyon szerepvállalásra. Elvben megállapodtak abban, hogy a törökök igyekeznek kezelni a menekültek áradatát, cserébe felgyorsulnak a tárgyalások az EU-csatlakozásáról, illetve a vízummentességről. 2015. október 25.: Juncker újabb csúcsot hívott össze, ezúttal Merkel kérésére, aki a balkáni államokat akarta rávenni a menekültek áradatának megfékezésére, így a nyugati országokra nehezedő nyomás csökkentésére. Megállapodtak, hogy az úgynevezett Balkáni útvonalon lévő országok megosztják a migránsokról szerzett információkat, illetve nem engedik/szállítják át őket regisztráció nélkül. Egyben ígéretet kaptak anyagi segítségre a helyzet kezelésére. 2015. november 11-12.: Valettában találkoztak az afrikai és európai vezetők, majd utóbbiak folytatták a megbeszéléseket külön is. Európa 1,8 milliárd eurót ajánlottak azért, ha Afrikában visszafogadnak menekülteket, a második megbeszélésen pedig 3 milliárdot szavaztak meg Törökországnak, amely ezt pár nap múlva meg is kapta a Szíriából érkezők életkörülményeinek javítására. 2015. december 17-18.: Röviddel a párizsi támadások után érezhetően csökkent a menekültek befogadását támogatók tábora Európában, ez pedig rányomta a bélyegét a csúcstalálkozóra is. A fő téma itt már a közös határvédelem felállítása volt, amely adott helyzetekben felülírhatja a helyi hatóságok döntéseit is. 2016. február 15.: Ismét a V4-csoport jelentkezett be: a Brexittel foglalkozó csúcs előestéjén közös nyilatkozatban sürgették a közös határvédelem mielőbbi megvalósítását, valamint a szorosabb együttműködést Törökországgal. Felvetették, hogy a macedon–görög határt az unió külső határaként kellene kezelni. 2016. február 18-19.: A csúcs megint csak nem hozott nagy változást: ismét a török szerepvállalás fontosságáról és a hotspotok szükségességéről volt szó, illetve a vezetők hitet tettek Schengen megvédése mellett. Üdvözölték a NATO bejelentését, hogy bekapcsolódik az Égei-tengeri járőrözésbe. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
